A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-03-16 / 12. szám

Magyarics Vince a járási pártbizottság vezető titkára és Pisch László a szövetkezet elnöke köszöntik a kitüntetett dolgozókat a Kék Dunában a veszteség a tömegtakarmányoknál és bár szép a 4 403 literes egy tehénre eső tejtermelés, de szomorú, hogy a tej 48 %-át decemberben másodosztályú­nak minősítették. Az ebből eredő vesz­teség nemcsak anyagi jellegű, amely a befektetett energia és munka mellett, nem lebecsülendő, de erkölcsi jellegű is. Ezért érthetően a jó gazdát bosz­­szantja. A növénytermelésben a fő hangsúly a szemesek termelésére irányul, főleg a kukorica kiegyenlített magas termésho­zamának biztosítására. Az állattenyész­tésben a tej minőségére kell koncent­rálni. Az 1984-es év feladatai szüksé­gessé teszik a még jobb fegyelem és a személyi felelősség következetes betar­tását, a munka rendszeres ellenőrzését, a modern technika és termelési rend­szerek alkalmazását úgy, hogy ez meg­feleljen a legújabb tudományos és mű­szaki feltételeknek. Különös gondot kell fordítani az üzemanyaggal való jó gaz­dálkodásra. Mindezekről a kérdésekről a földművesszövetkezetek X. kongresz­­szusa előtti időszakban még szó lesz a szövetkezet egyes részlegein. A kongresszus előtti időszakban egyik központi kérdés lesz miképp lehet előbbre lépni a megkezdett úton. Azok az új belső és főleg külső feltételek, amelyekből terveink megvalósítása so­rán ki kell indulnunk, megkövetelik a szocialista mezőgazdaság társadalmi és gazdasági előnyeinek jobb kihaszná­lását a tudományos és műszaki ismere­tek hatékonyabb hasznosítását. Mivel a Kék Duna Efsz jól képzett szakember­­gárdával dolgozik, megvannak a felté­telek a korszerű ismeretek szélesebb körben való terjesztéséhez annak érde­kében, hogy döntő lépést tegyünk a termelés minőségi és hatékonysági szintjének emelése terén. STRASSER GYÖRGY Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK éneklő csoportjának fellépése a PÜT rendezvényén Újszülöttek fogadása (Archívumi felvételek) az elmúlt évben. Halottak napján ünnepsé­get rendezett a temetőben, amelyre meghí­vót küldött az év folyamán elhalálozottak hozzátartozóinak, és közösen emlékeztek meg a halottakról. Ez a rendezvény is igen jó visszhangra talált, így ebben az évben is megrendezték. Ugyancsak ünnepélyesen történik a 15 éves fiataloknak a személyi igazolvány, to­vábbá az iparitanuló-iskolát elvégzetteknek a szakmunkásbizonyitvány átadása. A testü­letek megrendezik továbbá a bevonuló újon­cok ünnepélyes búcsúztatását és a leszerelt katonák fogadását. Munkásságuk kiterjed továbbá bensősé­ges ünnepélyek rendezésére az állampolgá­rok pontosabb személyi jubileumai — szüle­tésnapok, kerek házassági évfordulók, nyug­díjba vonulás stb. alkalmából. A testületek szorosan együttműködnek a tömegszervezetekkel, igy a CSEMADOK-kal is. Szeretnék ha a PÚT munkája a járásban mindenütt színvonalas lenne, ennek érdeké­ben szorosan együttműködnek az államha­talmi szervekkel, a Nemzeti Front tömeg­szervezeteivel, főleg a SZISZ, Nőszövetség, CSEMADOK szervezetekkel. A szervezetek tagjai aktívan részt vesznek a PÜT vezetősé­gének munkájában, a CSEMADOK helyi szervezeteinek tagjai kulturális műsorral te­szik színesebbé, vonzóbbá rendezvényeiket. ŐSZI IRMA Hétvégi levél Március van. A könyvhónap ürügyén ismét több szó esik a könyvekről, az olvasásról, a kultúra terjesztéséről, a művelődés különböző formáiról. Ilyenkor megszaporodnak az író-olvasó találkozók, ankétokat ünnepélyes irodalmi esteket kiállításokat készítenek elő, jönnek a meghívók a CSEMADOK helyi szervezeteitől és író legyen a talpán, aki minden meghívásnak eleget tud tenni. Persze, jó ez a lelkesedés, nekibuzdulás, munkakedv, hiszen a hazai magyar irodalom és kultúra ápolása szép és nemes feladat. Csak néha az az érzésünk, hogy mindezt sablonosán, megszokottan, kampányszerűen csináljuk. Egy hónap alatt letudjuk a könyvek gondját kipipáljuk az évi tervből, a megvásárolt könyvek otthon a díszes polcra kerülnek és várjuk az újabb márciust. Természetesen, mint minden területen, itt is akadnak kivételek. Ismerek olyan helyi szervezeteket, közművelődési klubokat, ahol a könyv, a kultúra ápolása és terjesztése nemcsak márciusban, de szinte minden hónapban jelen van. Élő valóság. És ami a legfontosabb, a tagok a könyveket nemcsak megvásárolják, hanem olvassák is. Élénk, szenvedélyes és értelmes viták zajlanak le egy-egy író-olvasó találkozón és az írók bemutatkozását sem követi hosszú, méla, néha kínos hallgatás. Esetleg pár udvarias, általános kérdés. De ugyanilyen érdeklődést kelt egy-egy irodalomnépszerűsitő, néprajzi, történelmi, tudományos ismeretterjesztő előadás is, mert a hozzáférhető irodalomból a klubtagok előre tájékozódnak és nemcsak az előadó, de ők is felkészülten mennek a találkozóra. És ez így volna rendjén, mindig és mindenhol, a kisebb falvakban és a nagyobb városokban is. Az általános műveltséget nem lehet egy hónap alatt megszerezni, ehhez hosszú évek kellenek, rendszeres tanulás, olvasás, tájékozódás és a könyvek szeretete. Mindenki maga jön rá — ha rájön — az olvasás ízére és ezzel együtt megszerzi majd azt a biztonságot is, amellyel eligazodik a könyvek világában. Kosztolányi írja Igék a könyvről című cikkében: „... a könyv népszerűsítésének rossz szolgálatot tennék azzal, ha oktató modorban, kenetesen prédikálnék a könyv hasznos voltáról. Jobbára olyasmit ismételgetnék, amit a könyvbarát nélkülem is tud és a könyvtől idegenkedő rábeszélésemre se fogad el. A könyvet nem lehet megszerettetni, mint valami tárgyat, valami portékát. Csak tok ez, amelybe valami be van zárva. A tartalmát kellene megszerettetnem, éter-rezgéseit, a szellemet, amelyből a könyv létrejön." Igen, igaza van a költőnek, nem a külsőség, a díszes forma, de a könyv tartalma a lényeg, a szellemi kisugárzása. Az a hatás, amelyet bennünk kelt magányos olvasás, vagy egy-egy vers, prózarészlet közös hallgatása közben. A könyvhónapnak is csak igy van értelme, ha nem zárul le, nem felejtődik el március 31-vel, de folyamatosan munkálkodunk tovább a szocialista kultúra terjesztésén. Mert kell a jó könyv: magunk és mások örömére, ismereteink gazdagítására, múltunk megismerésére, ahogy Babits Mihály írja: „... csak a könyv kapcsol múltat a jövőbe." 3

Next

/
Thumbnails
Contents