A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-03-09 / 11. szám
A Gsemadok életéből nyolcmillió korona költségvetéssel dolgozik. A CSEMADOK kerületi és járási titkárságainak és szervezeteinek fokozatos kiépítésével egyre nagyobb lendületet vett az új helyi szervezetek megalakítása. Ez a tény abból is kitűnik, hogy míg 1949-ben a CSEMADOK-nak mindössze 63 helyi szervezete és 3 800 tagja volt, 1951-ben már 300, 1954-ben pedig 450 helyi szervezetet tartott nyilván a KB, 42 000 taggal. Annak ellenére, hogy Dél-Szlovákia magyarlakta városaiban és falvaiban lassan felengedett a feszültség, a sebek — ha lassan is — kezdtek behegedni. A magyar nemzetiség tagjai egyre több bizalmat tanúsítottak a párt és állami szervek iránt, és nem volt hiány lelkesedésben sem, mert immár szabad volt a magyar szó használata és vele terjedt a magyar kultúra. A helyi szervezetek megalakításának kezdeti időszakában mégsem volt könnyű dolog a helyi szervezetek megalakítása. Minden alakulandó helyi szervezet előkészítő bizottságának kérvényezni kellett az alakulógyüiés engedélyezését a járási nemzeti bizottság kulturális szakosztályától, a kérvényhez csatolni kellett az alakulógyülés napirendjét, valamint a helyi szervezetekbe jelentkezők névsorát és foglalkozását. Mindez jelentősen lelassította az új helyi szervezetek megalakulásának folyamatát, ami még a kisebb baj lett volna. A nagyobb baj az volt, hogy mivel a járási nemzeti bizottság kulturális szakosztálya hagyta jóvá a jelentkezők névsorát, rendre kihúzták az értelmiségieket. Nem kellett hozzá lángész, hogy felismerjük: értelmiség nélkül egyszerűen nem lehet kultúrát csinálni. Néhány esetben bizony nézeteltérésekre került sor egy-egy jelentkező politikai profiljának megítélésekor. Ezzel kapcsolatban többször panaszt emeltünk az illetékes pártszerveknél, ahol végül is megértésre találtunk, és rövid időn belül ezt az adminisztratív aktust és fölösleges láncszemet elhagyhattuk. Ez a tény is hozzájárult a helyi szervezetek megalakításának felgyorsításához. Ám a helyi szervezetek megalakításában oroszlánrészük volt a járási titkárságoknak, és azok választott szerveinek. Elsősorban az ö munkájuk érdemel elismerést. Azért is, mert szervező munkájukat autó és más jármű nélkül végezték, amikor a tömegközlekedés sem volt olyan szinten mint ma. Heroikus, hivatástudatot követelő munka volt ez. VARGA JÁNOS (Archívumi felvétel) A CSEMADOK dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) helyi szervezetének évzáró taggyűlése iránt — az utóbbi néhány évhez viszonyítva — az idén volt a legnagyobb az érdeklődés. Ezt bizonyítja, hogy a január 9-i számvetésen szinte zsúfolásig megtelt a városi nemzeti bizottság nagyterme. Reméljük ez az érdeklődés megmarad kulturális szövetségünk megalakulásának 35. jubileumi évében is. Az évzáró gyűlést Néger Károly, a városi szervezet elnöke nyitotta meg, s a megjelentek között szívélyesen üdvözölte Nyári Istvánt, a járási pártbizottság titkárát, valamint Gyurcsik Józsefet, a városi nemzeti bizottság elnökét A kultúrműsort László Árpád élményt nyújtó szavalata vezette be, majd a CSEMADOK és a városi művelődési ház Jarábik Imre karnagy vezette Bartók Béla vegyeskórusa adott ízelítőt gazdag repertoárjából. Műsoruk minden tekintetben méltó volt a nemrégiben tizedik évfordulóját ünneplő kórus hírnevéhez A jelenlévők vastapsát méltán kiérdemlő műsor után következett Csóka Klára elnöknő értékelő beszámolója. Sokrétű, változatos munkáról számolhatott be, hiszen szövetségünk tevékenységének szinte minden szakaszán figyelemre méltó eredményt sikerült felmutatni a városi szervezetben. A taglétszám — a rendszeresen ülésező huszonhárom tagú vezetőség jó szervező munkája eredeményeképpen — 1932-re emelkedett. A Fábry Zoltán Művelődési Klub keretében irodalmi, egészségügyi és természetvédelmi témakörökkel ismerkedhettek meg az érdeklődők, a Filmklub tagjai pedig régi, nagy sikerű magyar művészfilmekben gyönyörködhettek a helyi filmszínházban. A színjátszók Csurka István Nagytakarítás című színművét tizenháromszor mutatták be itthon és a környező községekben, nagy sikerrel. A szerdahelyi bemutatón a darab szerzője Csurka István is részt vett. s elismeréssel nyilatkozott a szereplők teljesítményéről. A női főszereplő — Hadar Zsuzsa — nagyszerű játékával mind a kerületi, mind az országos fesztiválon a legjobb női alakítás díját nyerte el. A színjátszók sikeres szereplése, a tizenhárom fellépéssel járó sok-sok áldozatvállalás azt bizonyítja, hogy a tavalyi évad Csurka István: Nagytakarítás című színművének próbáján. Balról: Blazsek Valéria. Hadar Zsuzsanna, Kuczman András. Romanovics Lívia Fotó: DuSan Majd a méltó volt a szerdahelyi színjátszás sokéves szép hagyományához. A Bartók Béla Vegyeskórus is nagyot lépett előre az elmúlt esztendőben. Kilenc hazai és két magyarországi fellépésük volt, ezenkívül aranysávos minősítésüket is sikerült megerősíteniük. A kórus tízéves fennállását nagyszabású kórustalálkozóval ünnepelték, amelyen fellépett a budapesti Építők és a hallei testvérkórus is. A városi nemzeti bizottság a Bartók Béla vegyeskart tízéves sikeres munkája elismeréséül a város tiszteletbeli jeNényével tüntette ki. A kórusnak 1983-ban Léván a minősítő versenyen „B" kategóriás besorolást sikerült szereznie. A vitában Molnár József a városi művelődési ház és a CSEMADOK közötti jó együttműködésről szólt. Kiemelte a vezetőség rugalmas, sokrétű szervező munkáját A vezetőség igyekezett olyan megmozdulásokat szervezni, amelyek joggal számíthatták érdeklődésre a tagság körében. Sajnos, a vezetőség igyekezete nem volt mindig arányban a tagság érdeklődésével. Gyurcsik József elvtárs a városi nemzeti bizottság és a CSEMADOK járási bizottságának elnöke elismeréssel szólt a városi szervezet elmúlt évi munkájáról. Kulturális szövefségünk az 1983-as évi feladatait maradéktalanul teljesítette, s nagyban hozzájárult a szocialista ember neveléséhez. Majd tájékoztatta a jelenlévőket a Nemzeti Front választási programja és a szocialista kötelezettségvállalás teljesítésében elért eredményekről. A vita után az évzáró jóváhagyta a Paksi Lászlóné által előterjesztett s még igényesebb munkára serkentő határozatot, mely kellő keretet biztosit az ország legnagyobb CSEMADOK szervezete számára mind a népművelési, mind a népművészeti munka magasabb színvonalra emelésében. Dr. MAG GYULA Másfél éve új vezetőség került a CSEMADOK élére. Elképzeléseik megvalósításához, az ingadozók megnyeréséhez nem volt elég egy év; az új munkaformáktól idegenkedők hangoskodása, a jogos és jogtalan sértődések kiváltotta hang (főleg a visszhang!) erősebb volt a józan érvelésnél... Mégis „az egyik legsikeresebb évzáró ülés részesei voltunk" — mondta a közgyűlést követően a helyi alapiskola igazgatója. A vezetőség következetes, odaadó munkával igyekezett a 250 fős tagságát aktivizálni. Munkájuk eredményeként az elmúlt hónapokban 46-an töltötték ki a belépési nyilatkozatot, rendeződött a helyi tömegszervezetek és a CSEMADOK közti viszony, sor került az ifjúsági szervezettel való együttműködés első lépéseire is Pénzes István THAIN JÁNOS EMLÉKÉRE A CSEMADOK érsekújvári (Nővé Zámky) helyi szervezetének honismereti köre nagyszerű cselekedetre vállalkozott, amikor elhatározta, hogy székházában Thain János halálának 30. évfordulója emlékére kiállítást rendez. Azok, akik megőrizték ennek az embernek az emlékét, a hír hallatára bizonyára arra gondoltak: Thain János kiváló festményei kerülnek bemutatásra. Nem igy történt, a kiállítandó anyag tárgyát más képezte. Mielőtt azonban szólnék a kiállításról, néhány mondat erejéig — a fiatalabbak kedvéért — hadd mondjam el, ki is volt tulajdonképpen Thain János. Általános iskolai tanulmányai után 1906- ban érettségizett Érsekújvárott, majd a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán szerzett képzőművészi és rajztanári oklevelet. Később, 1911-ben — egészen nyugdíjaztatásáig — az újvári gimnázium tanáraként, majd igazgatójaként tevékenykedett. Önmaga iránti igényességéről tanúskodik, hogy főiskolai oklevelének megszerzése után is állandóan tanult, képezte magát. A nagybányai festőiskola diákja lett, elvégezte Balló Ede festőosztályának egyéves tanfolyamát. Járt a művészetek hazájában Olaszországban, megismerte a német képtárak anyagát. Az évek során maga is kiállított, festményeit láthatták Budapesten, Prágában, Bratislavában, Komáromban, s több alkalommal Érsekújvárott. A pedagógiai pálya és a festészet mellett Thain Jánosnak volt még egy nagy szerelme — a néprajz. A kiállítás anyaga tevékenységének ezt a részét mutatta be. A kiállítás iránt érdeklődők Balogh Györgyné személyében nagyszerű kísérőre találtak. A honismereti kör tagja szakszerűen mutatta be a kiállított anyagot. Thain János ugyanis sajátos módon mentette át az utókor számára a népművészeti emlékeket. Amellett, hogy gyűjtője volt a környék népművészeti tárgyainak, élethű rajzokat készített ezekről. A kajali kiskapuról, a kürti konyhaajtócskáról, vagyis „karmentoröl" a bétái galambdúcos szérüskapukról készült rajzok a vidék népi fa- és kőfaragóinak keze munkáját dicsérik. Kalita Gábor 7
