A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-03-09 / 11. szám
Képes krónika Az ENSZ főtitkára Prágában Bohuslav Chftoupek külügyminiszter meghívására február 21-én háromnapos hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára és kísérete. A kíséret tagjai voltak: Patricio Ruedas, az ENSZ-főtitkár adminisztrációval és irányítással foglalkozó helyettese, Eugeniusz Wyzner, az ENSZ-főtitkár konferencia szolgáltatásokkal foglalkozó helyettese, Emilio de Olivares, az ENSZ-főtitkár képviselője, ügyvezető titkár, valamint Joe B. Sills, az ENSZ-főtitkár képviselője. Az ENSZ-főtitkárt Gustáv Husák. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke fogadta (kép) és szívélyes eszmecserét folytatott vele a prágai várban. Gustáv Husák fogadta a Máltai Köztársaság elnökét A prágai várban Gustáv Husák köztársasági elnök fogadta Agathe Barbara asszonyt, a Máltai Köztársaság elnökét. A baráti találkozón a felek pozitívan értékelték a csehszlovák-máltai kapcsolatok alakulását és megállapították, hogy nincsenek lényeges akadályai az együttműködés fejlesztésének a felek érdeklődésére kölcsönösen számot tartó területeken. Felvételünkön: a két államelnök. Tanácskozáson a Keiet-szlovákiai Vasműben Aktívaértekezletet tartottak a közelmúltban Kassán (KoSice) a Kelet-szlovákiai Vasmű három új üzemegységének építői. A tanácskozáson párt- és kormányküldöttség is részt vett Jozef Lénádnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának vezetésével. Kép: Otto TomáSu mérnök, a vállalat igazgatója átnyújtja az üzem dolgozói szocialista kötelezettségvállalását Lenárt elvtársnak. Sport Befejeződtek a Szarajevóban megrendezésre került XIV. téli olimpiai játékok. A NOB elnöke Juan Antonio Samarau köszönetét mondott a legfelsőbb jugoszláv szerveknek, a szarajevói rendezőknek és valamennyi résztvevőnek azért, hogy hozzájárultak a téli olimpia nagy sikeréhez, és meghívta a világ fiataljait, hogy négy év múlva újra gyülekezzenek a Calgaryban megrendezendő XV. játékokon. Felvételünk a záróünnepségen készült. (A CSTK bel- és külföldi képszolgálata) Negyvenöt éve Negyvenöt éve Európa szívében tombolt a fasizmus és gyorsan követték egymást a nemzetközi élet tragikus eseményei. Hitler mézesmadzagot tartott a kezében és a nemzetiségi kérdés álarcába bújtatta a stratégiai pozíciókért vívott harcát. Az egyik célpontnak Csehszlovákiát szemelte ki. Eszelősen szónokolt, frázisokat pufogtatott és nagy hangon a Csehszlovákiában élő szudétanémetek lakta területeket követette. A nyugati hatalmak védelmi szövetség kialakítása helyett inkább megpróbáltak egyezkedni az agresszorral. A német, az olasz, az angol és a francia kormány által 1938. szeptember végén aláírt — valójában Hitler diktálta — müncheni „egyezmény" értelmében Csehszlovákiának át kellett engednie a szudétanémetek lakta területet Németországnak, és hozzá kellett járulnia bizonyos magyar és lengyel igények kielégítéséhez is. Erre a müncheni értekezlet után — szintén a Hitler diktálta — bécsi döntés formájában került sor. Münchenbe a csehszlovák kormányt nem tárgyalófélként, hanem csupán a hozott döntések aláírására hívták meg. És Európa békéjének a szempontjából döntő fontosságú kérdés megtárgyalásakor mellőzték Csehszlovákia egyik szövetségesét, a Szovjetuniót. Megszületése idején a müncheni diktátumra egyesek úgy tekintettek, hogy ezzel „elejét vették a háborúnak". A reálisan gondolkodó politikusok azonban már az „egyezmény" megkötésének pillanatában látták, hogy a müncheni diktátum nem a békét fogja tartósítani, hanem további agresszióra teremt lehetőséget és előbbre hozza az új világháború kirobbanását. S néhány hónap elteltével igazolódott a reális politikusok véleménye. Miután a szlovák országgyűlés egyetértett a német fasizmus képviselőinek akaratával és kimondta Szlovákia elszakadását a köztársaságtól, a náci Németország — mit sem törődve azzal, hogy mit ígért Münchenben — 1939. március 15-én megszállta a cseh országrészeket. Negyvenöt éve, 1939. március 14—15-én Hitler azzal, hogy Szlovákiát „önálló" fasiszta állammá tette, a cseh-morva országrészt pedig a német birodalom „protektorátusa" alá vonta, tulajdonképpen szétzúzta, likvidálta Csehszlovákiát. A tragikus események után hamarosan nyilvánvalóvá vált. hogy a fasiszta Németországnak nem elsősorban a határain kívül élő német lakosság, hanem a háború megindításához szükséges felvonulási terület kellett. A szomorú évforduló alkalmából emlékeztetni kell arra is. hogy a Csehszlovákia feldarabolásához vezető müncheni diktátumot az államok közül egyedül a Szovjetunió, a köztársaságban működő pártok közül pedig egyedül Csehszlovákia Kommunista Pártja ítélte el és utasította vissza. A Szovjetunió az ország megvédése érdekében katonai segítséget is hajlandó lett volna nyújtani. Ezt a segítséget azonban a burzsoá kormány nem igényelte. Helyette az árulást, Csehszlovákia nemzeti létének a felszámolását választotta. A negyvenöt éve történt események azért különösen tanulságosak, mert a tőkés országokban napjainkban is akadnak az egykori államfőkhöz hasonló nagyhangú szónokok, akik gyakran ma is a nemzetiségi kérdést próbálják meg imperialista jellegű céljaik érdekében fel-, illetve kihasználni. Ám a népek (a nemzetek és a nemzetiségek) tanultak a történelemből és nem hagyják magukat az egykorihoz hasonló frázisokkal megtéveszteni és félrevezetni. BALÁZS BÉLA 5
