A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-03-02 / 10. szám
EMIL BOLESLAV LUKÁC A MAGYAR ÉS A SZLOVÁK NÉP BARÁTSÁGÁÉRT Sokszor főibaktattam hozzá a Frano Kráf utca 33-ba, ahol hosszú évek óta lakott lányával, Évával. Csöngetésemre csaholni kezdett 4>ent a kutya, s néhány pillanat múlva Emil Boleslav szélesre tárta az ajtót. — Gyere, gyere! Már vártalak — nyújtotta a kezét és befelé invitált. Letelepedtünk az óreg karszékekbe, vagy a kanapéra, s Boleslav öblös hangja betöltötte a házat. Szavait széles mozdulatokkal kísérte, s mint valami öngerjesztő motor, egyre jobban belelovalta magát valamilyen kínos úgy kiteregetésébe. Rapszódikus természet volt, de amilyen gyorsan lángra kapott, olyan hamar ki is hamvadt a haragja. Nagyokat szippantott cigarettájából és kedves huncutsággal mosolygott. Mikor már a kávénál tartottunk, elnézését kértem és egy kicsit turkáltam a könyvei között. Rengeteg magyar könyve volt, könyvtára háromnegyed részét magyar könyvek foglalták el. Sok különleges, ritka könyvet találtam itt. Tudtam, hogy Emil Boleslav évtizedek óta a könyvkereskedéseket, antikváriumokat bújja, de Illés Endre is rendszeresen megküldette neki a Szépirodalmi Könyvkiadó legjobb könyveit. És a sok dedikáció! Illyés Gyulától. József Attilától. Berda Józseftől, Szabó Lőrinctől és másoktól. Ma is szeretettel simogatom a tőle kapott József Attila-kötetet, a Külvárosi éj-t. Nagyon sokszor találkoztunk, de talán nem volt olyan beszélgetésünk, amelyben föl ne emlegette volna Adyt, Petőfit, Juhász Gyulát vagy Babits Mihályt. Nagyon kedvelte Czóbel Minkát is, a modemek közül Berda József is kedvére való volt. De mindenekelőtt Ady. Ő nem úgy közelített a magyar irodalomhoz, mint valamilyen más'nemzetiségű szimpatizáns. Benne élt gyermekségétől fogva. Elmesélte egy alkalommal, hogy ott, Hodrusbányán, a szülőházban nénikéi nagyon sok Jókai könyvet olvastak. Ő meg olvasó nénikéi háta mögé lopózott és szinte habzsolta Jókai sorait. Ekkor történt a magyar könyvvel, a magyar irodalommal való jegyváltása, s folytatódott a vonzalom a selmeci magyar gimnáziumban, a teológián, majd az életben — egészen haláláig. Sok-sok interjút készítettem vele. Mindig kihangsúlyozta az egyúttélö népek barátságának fontosságát s ő ezt a gyakorlatban is erősítette. Kevés olyan jeles magyar költő akad, akitől ö ne fordított volna. A csehszlovákiai magyar költőktől ugyancsak. De fordított regényeket, elbeszéléseket is. Minden tudását, tapasztalatát belevitte Petőfi Az apostol ának átültetésébe. A hetvenes évek elején, a Petőfi-jubileum alkalmából átdolgozott formában ismét kiadták szlovákul Az apostol-t. Erről az eseményről interjút készítettem vele. Többek között ezeket mondotta: — A Petőfi-jubileum alkalmából a szlovák írók különböző összejövetelein, megbeszélésein felmerült a kérdés, mivel járulunk hozzá a nagy Petőfi-jubileumhoz? Hiszen Petőfi élete és müvei sok tekintetben érintik a szlovák múltat, s hiszünk abban, hogy különösen a költői mű, ebben az esetben Petőfi müve a jelent és a jövőt is egyaránt átfogja. Mint minden nagy költői egyéniségnél, nála is állandóan hat ez az inspirativ kisugárzás, ez a világot befogó üzenet. Mint tapasztaljuk, mindenütt bekapcsolódtak a jubileumi ünnepségekbe, a különböző országokban új és új fordítások jelentek meg. Még a távoli Japánban is. A budapesti Petőfi fordítók kongresszusa — magam is jelen voltam — valóságos seregszemléje volt a fordítóknak, akik beszámoltak munkájukról. Petőfi műveinek terjesztéséről. Nagyon örültem annak a lehetőségnek, hogy a szlovák irodalom nevében felszólalásomban bejelenthettem az új szlovák Petőfi-fordítások megjelenését, s így ez a hozzászólás szintén egy erős hangot jelentett a jubileumi Petőfi -koncertben Jól mondtad, kedves barátom, hogy ez is szép gesztus a két dunamenti nép barátságához, sőt testvériségéhez. Amint magad is tudod, szerény erőmmel jó félszázada igyekeztem, iparkodtam fejleszteni ezt a „nemes érzést és eszmét" — mint Puskin mondotta — s A nagy üzenetváltás című új könyvem is tanúságtétele ennek az irodalmi vállalkozásnak. Annak is rendkívül örvendek, hogy a könyv méltóan szép visszhangot keltett. Amint tudod. nem maradtunk csak a szavaknál. Mind a Kulturális Minisztériumban, mind a kiadóknál megértéssel és messzemenő támogatással találkoztunk. Ján Smrek köttötársamat a Tátrán kiadó szólította fel Petőfi kisebb költeményeinek átnézésére és új kiadására — azt hiszem, már a harmadikra —, engem predig a Slovensky spisovatef bízott meg „Az apiostoT második kiadásának új feldolgozásával ... Fordításomhoz hozzácsatoltam egy új utószót is, amelyben egyrészt ismertettem a Petőfi kérdés mai helyzetét, másrészt taglaltam magának „Az apostolinak a keletkezését és társadalmi hátterét... Az apostollal szinte egyszen-e jelent meg Lukácnak A nagy üzenetváltás című könyve, amely esszéit és emlékezéseit tartalmazza. A könyv széleskörű érdeklődést váltott ki. Erről azt mondta akkor Lukác: — A nagy úzenetváltás-nak jó visszhangja volt és van, különösen a magyar irodalmi körökben. Sok napilap és folyóirat foglalkozott vele és piozrtivan méltatta. A kötet keletkezése — hogy úgy mondjam — összefügg az idők belső logikájával. A privát kapcsolatok magasabb és fontosabb mozzanatokká és értékekké lettek és megmutatták a további utat, amin járnunk kell. Az öszeállítás és kiadás a bratislavai Madách Könyv- és Lapkiadó, valamint a magyarországi Szépirodalmi Könyvkiadó érdeme, s főleg a Mayer Judité, aki magyar nyelvre fordította az eléggé komplikált szlovák szöveget, továbbá dr. Csanda Sándoré, aki a könyvet avatott előszóval látta el. E. B. Lukáő életében és költészetében nagy helyet foglal el Ady szelleme. Az Ady költészetével való találkozás meghatározó erejű volt Lukáő-ra nézve s végigkísérte életútját. Szerette, tisztelte, csodálta Adyt, pályája elején hatása alá is került. Adyt, Ady tiszta szellemét kockázatot vállalva védte a szlovák fasiszta éra idején, amikor a nacionalisták a nagy magyar forradalmi költőt is támadták. A hetvenes évek derekán mondotta egyik nyilatkozatában: — A legnagyobb tanulság, amire rádöbbentem. hogy Ady költészete mindenkoron él és befolyásolja a lelkeket. Úgy érzem, hogy a magyar költészeten belül minden más költő müve elhalványodott. És még élesebben megmutatkozott Ady költészetének gondolati hatóereje. Ezt elmondottam a Szlovák írószövetség Központi Bizottságának ülésén is. mert tanulságul is felfoghatjuk a mai szlovák költészet számára. Hogy miért ? Azért mert megmutatkozott, hogy a költészet nemcsak öncélú játék, hanem valamiféle kúldetéses fáklyaláng, amely világit és melegít a nemzetnek és társadalomnak. Ezt gyakran elfeledjük, s aztán csodálkozunk, hogy a modem költészetnek nincs eléggé nagy hatása. íme, Ady erre a legszembetűnőbb tanulság. Szóval szükségünk van nagy költészetre és olyan irodalomra, amely azonosulni tud a nép széleskörű törekvéseivel, sorsával, jövőjével. A költőnek — mint Adynak — vétesznek kell lennie, ám ez nem zárja ki a saját élményvilágot, a szubjektív megnyilatkozások visszatükrözését sem. Én ebben látom a költészet jövőjét és szükségletét... Lukác szeretettel járta a dél-szlovákiai magyar falvakat és városokat. Sok-sok íróolvasó találkozón vett részt, az irodalomkedvelők szinte rajongással vették körül. S ő verset mondott magyarul és szlovákul. Adyt, Petőfit, Juhász Gyulát. József Attilát. Járt az iskolákban, irodalmi klubokban, leggyakrabban azonban a CSEMADOK helyi szervezetei hívták. S ö még betegen is ment, mint p>éldául Duna szerdahelyre. Begipiszett lábbal, sántikálva. A Szlovák írószövetség magyar szekciója fennállásának 25. évfordulóján többek között így köszöntötte a hazai magyar írókat: — A magam lelkiismeretétől vezérelve megtettem mindent, ami a két irodalom s így a két nemzet jó viszonyát, barátságát és testvéri egymásrautaltságát elöremozditháttá. Ennek a dokumentumai megtalálhatók mind a szlovák, mind a magyar sajtóban, sőt nemcsak hazánkban, hanem a Magyar Népköztársaságban is. Nagyon sok tanulmányom. cikkem, vers- és prózafordításom, sőt drámaforditásom ugyanazt az állandó célt szolgálta és szolgálja ... Magyar költőtársaim. irodalomtörténész barátaim tudják azt is, hogy nagyon gyakran együtt vándoroltunk közös kultúrszolgálatban, közeli s távoli magyar kulturális gócpontokon át, feledhetetlen irodalmi esteken, ünnepségeken, konferenciákon részt véve. Sosem fogom ezeket a közös testvéri fellépéseket elfelejteni. Fel kellene sorolnom összes magyar költötársamat, akikkel felléptünk Királyhelmec környékén. a losonci és füleki konferenciákon, a bratislavai, selmeci, érsekújvári Petöfi-ünnepségeken, a komáromi Jókai-napokon a szerdahelyi, szenei és más találkozásokon. Mélyen meggyőződtem arról, hogy elsőrendű, a mai és a jövő szocialista kultúrpolitikájának megfelelő nagyszabású, buzdító feladatokat végeztünk el... Köszönöm magyar irótársaim bizalmát, baráti és testvéri szeretetét. Ha még marad itt a földön egy kis időm, biztosíthatom őket további szoros együtt munkálkodásomról... Ünnepiükhöz s további közös utunkhoz a szocializmus építésében a magam és a Szlovák írószövetség nevében fogadják legszívélyesebb jókívánságaimat. Emil Boleslav Lukáé műfordítói tevékenységére, s talán életművére is a Duna vallomása (Sptovecf Dunaja) című antológia tette fel a koronát. Ebben a válogatásban a hétszáz éves magyar költészetet mutatja be a szlovák olvasóknak Janus Pannoniustól a mai modem költőkig. Az antológiában mintegy 300 költő szerepiel több mint nyolcezer sorral. Ilyen impozáns vállalkozás még nem volt a szlovák műfordító-irodalomban, sőt az is bizonyos, hogy idegen nyelven ennyi magyar költőt még nem gyűjtöttek antológiába. E. B. Lukáő sokáig készült erre a feladatra, évtizedek óta fordította a verseket. — Munkám harc a lehetetlennel — mondogatta gyakran, ha szó került az antológia előkészületeiről. Nagy örömmel töltötte el, de ugyanakkor nyugtalanná is tette őt ez a munka. Félt, hogy nem lesz ereje befejezni. Mikor aztán megjelent a vaskos könyv, felcsillant a szeme. Legyőzte a lehetetlent. DÉNES GYÖRGY Új könyvek Egri Viktor születésének 85. évfordulója alkalmából Fény és kenyér címen jelent meg a Madách kiadó gondozásában egy terjedelmes válogatás az író novelláiból. Egri írói pályája csaknem hat évtizedet öleit fel, melynek során a regények, drámák mellett mindig irt elbeszéléseket is. 1925-től, amikor első elbeszéléskötete megjelent a berlini Voggenreiter Veriagnál. 1982-ben bekövetkezett haláláig öt elbeszéléskötetet adott ki. A mostani válogatás közli az Író hagyatékában talált önéletrajzi visszaemlékezéseket is, amelyeket Egri élete utolsó hónapijaiban rótt (»pírra. Két klasszikus mű jelent meg a Madách kiadó nemrég indult új sorozatában, A Cseh Irodalom Könyvtárában. Az egyik Jan Neruda ,.békeidők"-beli kisprózájából, a híres „Malostranské povidky" kötet elbeszéléseiből és karcolatéiból készült magyar nyelvű válogatás: „Történetek a régi Prágából" új kiadása. Prága varázsos hangulatú kisembereit s kora, az 1848-tól az 1880-as évekig terjedő idők hangulatát örökíti meg a cseh irodalomnak ez a „romolhatatlan illatú könyve" — mint egyik magyar méttatója nevezte. A sorozat másik könyve Marie Majerová Sziréna című, 1935-ben irt nagyszabású családregénye. Marie Majerová a XX. századi cseh próza klasszikusa, a szocialista irodalom egyik megteremtője. A sok nyelvre lefordított, meg is filmesített regény négy kladnói bányásznemzedék életét ábrázolja a múlt század derekától az első világháborúig. A közös könyvkiadás keretében a budapesti Európa Kiadó gondozásában jelent meg a Goncourt-dijas világhírű francia író, André Schwarz-Bart müve Az igazak ivadéka. Az író az ősi zsidó monda harminchat igaz emberének sorsát követi nyomon a századok során. Rainer-Maria Rilke válogatott verseit adja közre sok jeles műfordító tolmácsolásában az Európa Kiadó kis formátumú Lyra Mundi sorozatában. Rilke költészetének ismerői is találnak benne újdonságot: ez az új válogatás ugyanis először közli magyar fordításban a költő Szonettek Orfeuszhoz című kései versciklusát. A címében és küldetésében egy régi hagyományra, a 18. század végén Komáromban megjelent Mindenes Gyűjtemény című kiadványra visszatekintő összeállítása a Madách kiadónak az Új Mindenes Gyűjtemény. Második kötetében is — az 1980-ban megjelent elsőhöz hasonlóan — a hazai magyar társadalomtudományi kutatás eredményeit népiszerűsiti. Érdeklődésre számot tartó dolgozatai Szlovákia területével kapcsolatos néprajzi, kultúrtörténeti és történelmi témákat dolgoznak fel. Címeik: Gömör az oszmán-török uralom idején — Fejezetek a himlőoltás történetéből — Gömör klasszicista építészete — Tardoskedd hagyományos táncai és táncélete; és egy dolgozata csehszlovákiai magyar nyelvű szocialista sajtóról a két háború közötti időszakban. (fukári) 15
