A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-02-24 / 9. szám
A HÉT galériája Kiss Sándor: Az emberiség világítótornya (1976) KISS SÁNDOR Kiss Sándor Hidaskürtön (Mostová) született (1935), szobrász és grafikus. 1962-től Nyitrán él, s az ottani művészeti népiskola tanára. Mint azt már első önálló kiállításán (1970-ben), a bratislavai Cyprián Majerník Galériában közszemlére tett nyolc monumentális faszobra bizonyította, a művészet elsősorban a világ tartósan fennálló kérdései, az általános érvényű emberi problémák foglalkoztatják. A 8 szobor címe: Atlasz, Gnózis, Halálthozó foganás, A sors etűdje, Svátopluk végrendelete, Gnómok, Örök nap. A tömören megfogalmazott szobrok kifejező erejét a pácolással elért matt színezés fokozza. A Halálthozó foganás c. szobor tiltakozás az atomháború és annak visszataszító következményei ellen. A „halált" fogant nőalak olajzöld, feltárt rákos magzatja vérvörös. A Gnózis az örök tudásvágy és a megismerés kísérőjelenségei — a meg nem értés, elutasítás, kihasználás, irigység stb. — veszélyének a jelképe. Fakalitkába zárt, felfüggesztett agy. Faoszlopaiba négy tudós, Kopernikus, Galilei, G. Bruno és J. Hús neve van vésve. Kiss Sándor müveinek egyik sajátossága a két elütő ágazat, a szobrászat és a grafika szintéziséből fakad. (A főiskolán 3 évig szobrászatot, 3 évig grafikát tanult...) A Svátopluk végrendelete c. szobrán a fa felületi kiképzésénél pl. az ún. Kijevi levelekből vett ószláv írásjegyek is helyet kaptak. A Gnómok c. kompozíció az őskor, valamint a csillagászat iránti folytonos érdeklődésének bizonyítéka. A különböző nagyságú és átmérőjű, eltérő színezésű faoszlopok az őskori monolitok és az ún. gnomónok parafrázisai. A beléjük vésett jegyek szerint mindegyiküket egy-egy tudományágnak szentelte. A közös kiállítások mellett, melyeken a művész 1964 óta vett részt, a komáromi Dunamenti Múzeumban 1972-ben megrendezte második önálló szobortárlatát. Itt állította ki először az Örök napok oltára című monumentális, totemszerü faszobrát, melyen a függőleges elemeket vízszintesekkel egyensúlyozta ki. A Nap életet adó hatalma iránti hódolatát fejezi ki a. művész. 1975-ben, egy prágai kiállításon a Szlovák faház, avagy A remény vérből született című kétoldalú fadomborművével jelentkezett. Két év múlva Bratisiavában Az emberiség világítótornya című kerámiaszobrát állította ki. A glazúrozott samott-agyag szobor egyes részeit jelképes grafikai jelek díszítik (csillagászati adatok, stb.). Kiss Sándor térplasztikái Szlovákia több városában láthatók. A nitrai VNB házasságkötő termének Ifjú pár csokorral c. fareliefjét 1968-ban készítette. Az egyik bratislavai CEDOK irodában kombinált technikával készített faliképé, a Tatratour irodában elhelyezett, az utazás jelképeként űrutat ábrázoló viaszfestés (enkausztika) technikával készített faliképé látható. A Bánovce nad Bebravou Astra éttermének kétoldalú reliefje (1969-ből) kísérletező kedvének fontos állomása. Új az anyag, a technika (polisztirol táblákba öntött perlitbeton színes üvegbetétekkel) és maga az elképzelés is. Az átvilágított fal térelválasztó szerepet tölt be. E gondolat folytatása a Topolcany-i SZNF-negyed élelmiszerüzletének ugyancsak kétoldalú vasrácsa (újra a Nap szimbólumával). A nitrai Hidromeliorációs Vállalat előcsarnokának domborművén (mindkettő 1971-ből) újra az addig ismeretlen perlitbeton anyagot alkalmazta. Címe a Vizek útja. A folyó medrét és partjait itt folyami kavicsból képezte ki, a víz folyását márványlapok követik. Utolsó nagy méretű alkotása a partizánskei Ostrov étterem 11X4 m-es pannója (1977-ből), melyen a stilizált figurákat mélyreliefben véste a zöldre pácolt, faburkolatú háttérbe. Fő motívuma újra a Nap, két oldalán tavaszt, békét jelképező fa- és nőalakokkal. A zlatníkyi alapiskola számára készített színes kerámiakompozíció a művész utóbbi években egyre szaporodó kerámia-kísérleteihez tartozik. Lehet, hogy 1977 óta már befejezte az évszakokat ábrázoló falidomborműveinek további három darabját is, ahogy tervezte. A művészeti népiskola égetőkemencéje kedvező feltételeket biztosít kerámiai elképzeléseinek a megvalósításához. A. GÁLY TAMARA
