A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-02-24 / 9. szám

A Csemadok életéből SZÍVÜGYÜK Szövetségünk megalakulása 35. évfordulójának (1984. március 5.) méltó megünneplésére készülve azzal a kéréssel fordultunk több olyan értelmiségi dolgozóhoz, aki kulturális téren, pontosabban a CSEMADOK munkájában is tevékenykedik, hogy írjon magáról. írja meg, hol szerezte egyetemi végzettségét, hol és milyen beosztásban dolgozik, milyen jellegű az üzeme és milyenek az eredményei, és részletesebben írjon arról, hol és mikor került kapcsolatba a csehszlovákiai magyar kulturális élettel, a CSEMADOK-kal, milyen feladatot vállal és teljesít szövetségünkben. A válaszokat beérkezésük sorrendjében közöljük: KORPÁS ANDRÁS mérnök: Szeretem az embereket, a közösségi munkát. Az emberek, a munkatársak megbecsülése kellő szakmai ismere­tekkel és a szakma iránti szeretettel párosulva lehetővé teszik a legigé­nyesebb feladatok teljesítését is. Ezen szempontokat tartom szem előtt munkahelyemen a füri (Rúban) Vörös Csillag EFSZ-ben és a CSEMA­DOK helyi szervezetében végzett munkánál is. Az érsekújvári járásban Nagylóton (Veiké Lovce) születtem 1945-ben, s itt végeztem el az általános iskola első öt évfolyamát is, majd Zsitvabesenyön a 6—8. évfolyamot. Komáromban (Komámo) érettségiztem a Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában 1965-ben. Megragadó hangulata, ereje volt a komáromi iskolának. Emberségre, anyanyelvűnk szeretetére és tiszteletére nevelt bennünket. A megszerzett szakmai ismeretek birtokában bátran kopogtathattunk az ország bármely mezőgaz­dasági főiskolájának kapuján. Főiskolai tanulmányaimat a brnói Mezőgazdasági Főiskolán végeztem, annak kertészeti szakán Lednicén. Ismét egy kitűnő közösségbe kerültem, ahol a kertészeti szakma nagyjai. Kraus docens, Vávra professzor és mások irányí­tásával a szakma hivatásunkká vált. Már diákkoromban tudomá­nyos segéderőként dolgoztam a Szőlészeti Tanszéken. A főiskolát 1970-ben vörös diplomával fejeztem be. Munkahelyem — a főiskola elvégzése óta — a füri Vörös Csillag EFSZ, ahol a speciális (kertészeti) növénytermesztés ágazatvezetőjeként dolgozom. Sző­kébb szakterületem a szőlő- illetve gyümölcstermesztés, valamint a borászat. Szövetkezetünk az érsekújvári járás egyik legjelentő­sebb szőlőtermesztő gazdasága. Szölöszaporítóanyag-termeszté­­sünk legnagyobb a járásban. Eredményeinket országos viszonylat­ban is jegyzik. Jelentős még a gyümölcs, zöldség és dohányter­mesztésünk. A szőlőtermesztés területén együtt dolgozunk a Szőlészeti és a Borászati Kutatóintézettel, a lednicei főiskolával, az Állami Fajtanemesitö Intézettel és néhány nemesítő állomással. Szölögyűjteményünk több mint 300 fajtából, illetve fajtajelöltből áll. Alkalmazzuk a tudományos műszaki fejlesztés vívmányait. Az új szőlömüvelési módszerek bevezetésében úttörő szerepet vállal­tunk. A csehszlovákiai kulturális élettel szülőfalumban Nagylóton kerültem kapcsolatba. 1963-tól vagyok a CSEMADOK tagja. A nagylóti szervezetben mindig élénk volt a kulturális élet. Napjaink­ban is az érsekújvári járás egyik legjobban működő helyi szerveze­te. Tagja voltam a CSEMADOK helyi szervezete vezetőségének és a színjátszó csoportnak. 1971 -tői a CSEMADOK füri helyi szervezetének vagyok a tagja, 1973-tól a helyi szervezet titkára. Tagja vagyok a CSEMADOK járási bizottságának. Szervezetünk a kisebb helyi szervezetek közé tartozik, s ez meghatározza tevékenységünket is. Ha nem is állandó jelleggel, de működik női éneklöcsoportunk, népi tánccso­portunk, valamint színjátszó csoportunk. A jelentősebb évforduló­kat irodalmi-színpadi összeállításokkal tesszük ünnepélyesebbé. Rendszeresen megrendezzük a népművészeti kiállítást. Színvona­las szőlő- és gyümölcskiállításokat, illetve fajtabemutatókat ren­dezünk. A kiállításokat a témához, illetve évszakhoz illő verses-ze­nés kultúrműsorral kapcsoljuk egybe, így szélesebb körű érdeklő­dést elégítünk ki. Aktívan részt vállalok a tudományos ismeretek terjesztésében szakmám területén a csehszlovákiai magyar dolgo­zók körében nemcsak az érsekújvári járás helyi szervezeteinél, de a szomszédos járásokban is. Az előadások témája szőlő- és gyümölcstermesztés, illetve borászat, de tartottam már előadást virágkötészetről és tájesztétikáról is. Gyakorlati bemutatókat ren­dezünk az ültetvényeken (kellemesen eltöltött vasárnap délutá­nok), s közben az irodalom is közénk lopakodik. 1971-től tartok rendszeresen ismeretterjesztő előadásokat évente 5—6 alkalommal. A különböző jellegű előadások lehetővé teszik az egyéb érdeklődésű személyek bekapcsolódását is a CSEMADOK munkájába, s közben őszinte baráti kapcsolatok jönnek létre összekapcsolva a kulturális életet és a tudományos ismeretek terjesztését. EREDMÉNYES ÉVET ZÁRTAK A CSEMADOK tornaváraljai helyi szerve­zete január 8-án tartotta meg az évzáró taggyűlést. Az elmúlt év tevékenységéről szóló vezetőségi beszámolót Burkus István a helyi szervezet elnöke olvasta fel. A beszámolóból a jelenlévő mintegy száz CSEMADOK-tag arról értesült, hogy az 1983-as tevékenységi tervet a helyi szer­vezet maradéktalanul teljesítette. Tavaly áprilisban mutatta be a helyi szervezet színjátszó csoportja Kellér Dezső Szabin nők elrablása című komédiáját, amelyet Madarász Mária rendezett. A járási verse­nyen a vígjátékkal a csoport megnyerte az első helyet, s a királyhelmeci kerületi ver­senyen másodikok lettek. A helyi szervezet tagsága kivette részét a társadalmi mun­kákból is. A tavasz folyamán szervezett faluszépítési munkák keretében 500 órát dolgoztak le a CSEMADOK-tagok. A helyi szervezet vezetősége és tagsága segített a kerületi gyermekkórus-fesztivál megszer­vezésében is, amelyet a Kerületi Népmű­velési Intézet Tornaváralján tartott. Együtt­működtek a CSEMADOK JB-vat is a Ki mit tud? járási vetélkedő szervezésében. A nyári csúcsmunkák idején bekapcsolódtak az aratási munkába is. Szeptember elején pedig egy előadás keretében megemlékez­tek az SZNF 39. évfordulójáról. A tornavár­aljai helyi szervezet az elmúlt esztendő­ben taglétszámát is gyarapította. Jelenleg ennek a helyi szervezetnek 270 tagja van, s így a Kassa-vidéki járás második legné­pesebb szervezete. Az elmúlt évről szóló beszámolót vita követte, majd a tagság elfogadta az 1984-es munkatervet és új­raválasztotta a helyi szervezet vezetőségét. Az első vezetőségi ülésen ismét Burkus Istvánt választották a szervezet elnökévé.-gs-6

Next

/
Thumbnails
Contents