A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-02-17 / 8. szám

Csak egy percre... Január huszadikén ta­lán a szokásosnál is nagyobb volt a sür­gés-forgás a bratislavai Kyjev szálló első eme­leti helyiségeiben, ahol a Duna utcai magyar tanítási nyelvű gimná­zium három érettségi­ző osztálya tartotta az­nap a szalagavatóját. A matúrára, az egyetemi és főiskolai fölvételikre készülődő 77 negyedikes között idén érettségizik a mindeddig kitűnő eredménnyel tanuló MORVAY ERIKA is. — Igaz, ezt inkább a kisiskolásoktól szokás kérdezni, de azért három-négy hónappal az érett­ségi előtt ismét aktuálisnak tűnik föl a kérdés: milyen volt a félévi bizonyítványod? — Mint eddig az alsóbb osztályokban is min­dig : tiszta egyes! Remélem, a tanév végén és az érettségin sem szakad majd meg ez a sorozat. — Egy eminens diáknak is van kedvenc tantár­gya? — Persze hogy van! Nagyon szeretem például a magyar nyelvet, az irodalmat, a művészettörté­netet és az esztétikát. Természetesen, a termé­szettudományi tantárgyaktól sem idegenkedem. Úgy érzem, a látszólag ellentétes tantárgyak között is sok az összefüggés. — Hová készülsz az érettségi után ? — A Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészmérnöki Karán szeretném folytatni tanulmányaimat, en­nek keretében pedig elsősorban az élelmiszer­kémia érdekelne. — A mindvégig jeles bizonyítvány azt jelentené, hogy fölvételi vizsga nélkül iratkozhatnál majd be a főiskolára! — Ezt pillanatnyilag még nem tudom biztosan, de nem ezért jelentkeztem erre a fősulira, ha­nem azért, mert érdekel ez a pálya, és a diploma megszerzése után aránylag jók az elhelyezkedési s érvényesülési lehetőségek is. — Véleményed szerint lehet a természettudomá­nyokról szakszerűen, emellett azonban közérthe­tően is beszélni? — Lehet, sőt napjainkban erre nagy szükség van, hiszen mondjuk a kémia is a mindennapja­inkat s így a mindannyiunkat érintő területek egész sorát hódította meg. Gondolom, elég ha csak annyit mondok, hogy itt van példának a környezetvédelem. A fontos csak az, hogy meg­felelő hangnemben és a szükséges érvekkel kell tálalni a szóban forgó természettudományi té­mákat. — Jó tanulmányi eredményeid miatt nem néztek az osztálytársaid strébernek? — Nemigen tapasztaltam ilyesmit, a szó karint­­hys értelmében pedig egyáltalában nem. Sze­rencsésen összeverődött, jó közösséget alkotó társaság a mi osztályunk, úgyhogy inkább buz­dítjuk egymást. így talán nem is véletlen, hogy a múlt tanév végén négyünknek, most, félévkor viszont hatunknak volt tiszta egyes bizije! — Napi időbeosztásod? — Reggeltől kora délutánig, természetesen, az iskolában vagyok. Utána egy órányi lazítás, ze­nehallgatás következik, majd három-négy órányi tanulás. Esténként tévézni, olvasni szoktam, több tanulni való esetén pedig a könyvek fölött ülni. — Szórakozásra, pihenésre is jut időd? — Hát az olvasás, a tévézés nem az?! Emellett azonban pionirvezető is vagyok, szombat-vasár­naponként szívesen járok kirándulni, de zongo­rázni vagy hímezni szintén szeretek. Ä főiskolára jutva pedig népi tánccal is szeretnék majd újra foglalkozni, mert valaha tagja voltam az Apró Szőttesnek! (mik-] Fotó: Prandl LEGOLAND — A JÁTÉKVÁROS Mit játékváros? Játékország! Mert Legoland­­ben minden megtalálható: posta és pálya­udvar. kávézó és játszótér, parasztudvar és felhőkarcoló — igazi játékbirodalomba jut el az, aki Legolandbe indul. Amióta a Lego-hullám végigsöpört az egész világon, nem kevesen vannak azok, akiknek a Dánia szó vagy a Made in Däne­mark hallatán elsősorban a világhírűvé vált játék, a Lego jut az eszükbe. És igen sokan vannak, akik szobájuk egy kis sarkában megpróbálják az elemekből felépíteni a ma­guk kis Lego-országát, de inkább csak Lego-falucskáját. De mindannyian tudnak Legolandről, arról a mintegy öthektárnyi te­rületről, ahol minden-minden Legóból épült, s ahol a nagyapáknak is rögtön legózni támad kedvük. Legoland Koppenhágától, Dánia fővárosától nem messze. Billundban épült fel. Miután eltervezték, mit és hová építenek ezen az öt hektáron, kerek két esztendő volt szükséges, hogy a tervek való­ra váljanak. Nem csoda: sok-sok százezernyi Lego-elemből épült fel ez a mesebirodalom, és esténként — amikor még látogatók töme­gei járják a mesék földjét — harmincezer parányi égő világítja meg belülről és kívülről a parányi Lego-álmokat. A sok ezernyi elemet egyébként nem volt elég összerakni: mivel Legoland zömmel szabadtéri birodalom, az elemeket össze is kellett ragasztani, hogy a házak, épületek ne legyenek annyira kitéve az időjárás viszon­tagságainak. Régi szélmalom, királyi paloták. LUTRI A lutri az első sorsjáték, amelynek létezése bizo­nyított, 1445-ben indult a flandriai Sluisban. Az olaszországi Modenában 1476-ban már nyomtatott sorsjegyekkel játszották a lutrit. Az első számozott lutri ugyancsak Olasz­országban jelent meg, mégpedig Genová­ban, az 1620-as esztendőben. Állítólag a városi tanács szenátorainak megválasztását szolgálta. Száz évvel később ugyanebben a városban új játékot kezdtek, amelyben 90 közül öt nyerőszámot sorsoltak ki. Ebből az időből maradt fenn a számok megnevezése a következőképpen: egy találat — estradon, ódon várromok, forgalmas űrbázis, miniatűr dán vidék, csöppnyi halászkikőtő — az em­ber (gyermek és felnőtt egyaránt) alig győzi végigcsodálni a birodalom „tartományait". Az indián faluban „igazi" eleven törzsfőnö­kök is vannak: tábortüzükhöz szíves-örömest hívják meg a látogatókat, virslire és zsemlyé­re. Hatalmas Lego-teherautó is a rendelke­zésére áll azoknak, akik a sétálásba már kissé belefáradtak, s most már inkább „gé­pesítve" néznék tovább a birodalom látniva­lóit. De a megfáradt vándor betérhet a gyer­­mekszinházba is, megtekintheti Legoland „importból" származó szuperkiállítását, amely az évezredes babajáték történetét mutatja be, illusztrálja szívesen-érdekesen a kezdetektől napjainkig. És persze mindig hatalmas tábor gyűlik össze Lego-birodalomnak abban a „megyé­jében", ahol az ömlesztve kihelyezett ele­mekből gyermek és felnőtt egyébként meg­­valósithatja-összerakhatja a maga Lego-ál­­mait. Biliund, Legoland. Miniatűr világ, miniatűr paradicsom. A látogatók búcsúzóul még egyszer felsóhajtanak: egészen olyan, mint az igazi! Csak az igazi utcán, az igazi város­ban döbbennek rá, hogy mégserh egészen olyan — Legolandban állandó a nyugalom, a béke, s noha középkori várainál talpig vért­ben sorakoznak fel a Lego-lovagok. Lego­land mégsem ismeri ezt a szót: háború. két találat — ambo, három találat — terno, négy találat — quatemo és végül az ötös találat — quinterno. A sorsjáték feltételei rendkívül érdekesek és változatosak voltak, a különböző európai országokban. Néhol a szabályok azt is lehe­tővé tették, hogy a szerencsejátékosok a házukat vagy a földjeiket tegyék meg tétnek. A legérdekesebb lutrisorsolást 1898-ban Szmolenszkben tartották. A nyeremény egy fiatal lány volt, akit a nyertes feleségül vehe­tett, s megkapta vele 5 000 rubeles hozo­mányát is. A mai Csehszlovákia területén az első lutrihúzást 1751-ben tartották: Mária Teré­zia 260 ezer aranyért adta bérbe a sorsjáték rendezésének jogát Ottavio de Cataldi olasz grófnak. A KIRÁLY ELTŰNT Őfelsége, bár tisz­teletre méltó kor­ban volt, roppan­tul szeretett bu­­jócskázni. Ez alka­lommal a függöny mögötti zugot választotta ki rejtekhelyéül. „Hát csak keressetek/" — kun­cogott magában, és érdeklődéssel szemlélte, micsoda, ribillió kerekedik a függöny túlsó oldalán. „Csak futkossatok, izguljatok ľ' — gondolta. A függöny mögött, a meghitt félhomályban porszag volt. No persze, nem tű! ravasz és eredeti ötlet idebűjni, de a gondolat zsenialitá­sának titka mindig az egyszerűsége. A király elégedetten emlékezett vissza arra az esetre, amikor olyan ügyesen elbújt, hogy beestele­dett, amikor ráakadtak. Csupán rajta múlt, — ha nem akarja, mind a mai napig nem találják meg. Őfelsége fülelt — Fene vigye, hová tűnhetett! — méltatlan­kodott valaki. „Milyen tiszteletlen! — morfondírozott ma­gában a király. — Hát csak azért is keressen, míg csak meg nem unjaľ’ — Csak ne heveskedj — javasolta egy má­sik férfihang. — Ülj nyugodtan, szedd össze a gondolataidat, próbálj rájönni, hogy hol lehet. „Ejha — mosolygott a király. — Hogy oda­vannak értem!" — A karosszékek alatt már kerestük, a divány alá is benéztünk, az asztal alatt sem volt Talán a konyhában lehet? — Már miért volna a konyhában ? Nincs ott neki semmilyen dolga. Ebben a pillanatban a király egyszerre azt érezte, hogy erős kezek ragadják meg és kiráncigálják a függöny mögül. — Sicc innen! — sziszegte, de mér elkésett. — Á, megvan a ravasz kópé! És a férfi felemelte a padlóról a királyt — Nos, ma én játszom a világossal! Lev Novozsenov (Ford.: Gellért György) JÁTÉKOS ÁLMOK Az álomfejtés a legré­gibb „játékok" egyike, s az álmoskönyvek gon­dosan részletezik, mire számíthat az. aki még álmában is játszik. A kártyajáték mindig haragot és kellemetlensé­get jelent Aki kártyázik, későn megy férjhez és szerencsétlen lesz a szerelemben, viszont nagy tisztességre tehet szert ha hamisan játszik. Kockával játszani haragot és megve­tést jelent, babával játszani nézeteltérést a szerelmesek között Az álmában sakkozó levélre számíthat a medvével álmodónak szerencséje tesz, bármit játszik. Nyerni — szerencse, veszteni — utad­ba állnak. Aki nem ezt tapasztalja, számoljon álmá­ban — állítólag ez a legnagyobb szerencse minden játékban. 22

Next

/
Thumbnails
Contents