A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-02-10 / 7. szám

Egyik legkiválóbb avantgárd szobrászunk. aki a mesterséget a prágai akadémián sajátította el. Kassára való települése, s ezen belül a Kelet-Szlovákiai Vasmüvekben való munkássága fordulópontot jelentett az életében. A fém ekkor vált fő kifejezési eszközévé.

Szobrászaink zömével ellentétben Bartusz nem elégszik meg a klasszikus szobrászati műfajok (portré, figura stb.) lehetőségeivel. Érdeklődése középpontjában már több mint két évtizede a világűr áll. Annak hűvös, félelmetes jellegét számára legjobban a fém fejezi ki jemellett kőben és fában is dolgozik). Űrbéli várost és kozmikus szondákat ábrázoló fémkonstrukciókkal már első önálló kiállításén, 1966-ban jelentkezett. Az űrhajós motívuma először 1972-ben tűnt fel nála. Eleinte 3-dimenziós szobrokban, később főleg domborműveken ábrázolta őket. (A súly-Bartusz György kassai (Košice) szobrász, külföldön s nemzetközi kiállításokon talán a legtöbbet részt vevő hazai képzőművészünk. 1933-ban született Kéménden (Kamenín). Állított már ki a párizsi Rodin-múzeumban (1968-ban, a csehszlovák szobrászok tárlatán), Olaszországban (a Konkretisták Klubjának közös kiállításán 1969-ben). Részt vett az I. Nemzetközi Szobrászati Szimpozionon (Kassán, 1968- ban), a Szlovákiai Szobrászat I. Triennáléján (1967-ben), a Fiatalok Nemzetközi Biennáléján (az ún. Danubiuson, 1968-ban Bratislavában. a Moravanyban ugyanabban az évben megrendezett faszobrászati nemzetközi szimpozionon, s a Vyšné Ružbachy-i hasonló szabadtéri rendezvényen (kő anyagban). A Képzőművészeti Szövetség tagjaiként 1964-től máig egész sor közös kiállításon vett részt, országunk területén.

„

Bartusz György: Űrhajósok kapuja (hegesztett acél. 1973)

Fotó: Kladek G.

1974-ben Bartusz Kladek Gábor fényképész barátjával együtt Kassán a SZNF 30. évfordulója alkalmából a SZNF lángjai címmel — a szovjet avantgárd művészek példájára — művészi tűzijátékot, ún. fényplakátokat rendeztek az égen.

A részletezésre sajnos kevés itt a hely. Befejezésül már csak annyit, hogy eszkárosi Felszabadulás emlékművéért Bartusz 1974-ben Cyprián Majerník-díjat kapott. (Felesége, Mária ugyancsak tehetséges szobrász Kassán ...). 1973/74 derekán Kassán, majd Bratislavában önálló kiállítása volt.

Szabadtéri alkotásai Párkányban (Štúrovo), Krompachyn, Balatonfüreden, Tatranská Lomnicán (a Tátrai Múzeum homlokzatának reliéfje), Kassán és Kežmarkon a lezuhant hegymászók emlékműve a helyi üzletközpontban), s másutt látható.

Egyik legújabb alkotása Jakoby Gyula festőművész életnagyságú szobra a kassai Kelet-Szlovákiai Galéria számára készült.

A. GÁLY TAMARA

taianság állapota. Együttműködés az űrben — 1972, öntött alumínium. Űrhajós — részlet, 1973, krómozott acél, A horizonton — 1973, heg. acél. Az űrhajósok kapuja — 1973, acél stb.). Az utóbbi —, akárcsak több más alkotása — a pozitív és negatív alakzatok kölcsönös viszonyának elvén alapszik.

A kassai parkban Göncölszekér c. nagyméretű, kékre festett hegesztett acél geometrikus kompozíciója látható. A Keletszlovákiai Vasművek ipariskolája előtt Gagarin 4,20 m magas bronzszobra áll, melyben az indulás pillanatának feszültségét ragadta meg a művész.

Bartusz azonban „földibb" jelenségekkel is foglalkozik. A kassai Kerületi Számítástechnikai Központban Idő-sebesség c. kétoldalú alumínium domborműve (1971-ből) a komputer-technika iránti érdeklődésről tanúskodik. Nem beszélve „komputer"-szobráról, mely a számítógépbe betáplált néhány szoborvariációinak a néző által tetszés szerint kiválasztható konkrét lehetőségén alapszik.

Man Rayerhez hasonlóan ő is figyelte a forgó test által fényképpapíron, filmen leírt körvonalakat, amit némely szobra megformálásánál fel is használt.

A HÉT galériája