A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-02-10 / 7. szám
sorát lehetne lejegyezni, akik mindmind hagytak valami maradandó emléket Firenzében. Állandó belviszályok, háborúk, járványok tizedelték népét. Volt szabad köztársaság, majd a Mediciek ragadták magukhoz a hatalmat a városban. Savonarola aszkétikus, szigorú papi uralmát se tudták soká elviselni a virágzó reneszánszban és a Signoria előtti téren máglyán hamvadtak el csontjai. Firenzét a Dávidok városának is szokták nevezni. Három híres Dávidszobor született falai között. Donatello, Verocchio és Michelangelo szobrai. Az első kettő törékeny, vékonydongájú fiúcskaként ábrázolja Dávidot, csak Michelangelo müvéből sugárzik az erő; a férfiasság mintaképe, az elszántság, az akarat diadalát árasztja felénk. A Signoria-téren, a város központjában nagy a tolongás, zsivaj és lárma, szinte a világ minden részéről tódulnak ide a turisták. Tiszta bábeli zűrzavar, csoportok rohangálnak a tér egyik oldaláról a másikra, felszalagozott konflislovak patái csattognak a kopott köveken, a tulajdonosok nagy hangon szívélyesen invitálnak egy kis sétakocsikázásra. Elszomorított, hogy a Signoria előtt is a szobormásolatok márvány-talapzata fekete tussal van összefirkálva, sőt, még Dávid fenekére is jutott a turisták névjegyéből! A lándzsások loggiája alatti szobrok legalább ettől megmenekültek. Judit büszkén néz le ránk, magasra tartva Holofernes fejét. Az Uffizi képtár árkádjai alatt fiatalok százai pihennek, van, aki hátizsákját a feje alá téve nyugodtan szundikál. Türelmesen várakozunk mi is, amíg ránk kerül a sor. Nagyon kevés az a másfél óra, mialatt szinte keresztülfutottunk a csodás festményekkel zsúfolt termeken. Botticelli Tavasza, A Vénusz születése, Tizian, Rafael, Leonardo da Vinci képei így is örök élmény marad számomra. A Baptisterium bronz kapuinak gyönyörű, lenyűgöző dombormüveit mindig nagy tömeg csodálja meg. Engem a hatalmas, aranyozott kupola ejtett ámulatba megkapóan egyszerű és mégis csodálatos mozaikképeivel. Aztán a Medici-síremlék, Michelangelo örökbecsű alkotása; Az Éj és a Hajnal allegorikus szobrai. Giovanni Strozzi versben köszöntötte az Éj szobrát: Az Éjt, ki oly szelíden szendereg, előtted itt, egy angyal véste kőbe. Mert alszik: él. Ha nem hiszed felőle, ébreszd föl és beszélni fog neked. (Rónay György fordítása) Michelangelo szintén versben válaszolt a költőnek: „Ne bántsd az álmom. Csendesen beszélj ott." Szótlanul ülök le a fal melletti hűvös márványpadra. Leírhatatlan boldogsággal szemlélem a szinte élőnek tetsző, emberi fájdalmakat hordozó, de mégis bizakodást sejtető, patinás szobrokat. Dante háza egy keskeny kis utca sarkán áll. Az utcát is a költőről nevezték el. A ház már nem az eredeti, csak annak a helyén épült ügyes másolat, a középkor szellemét idéző rekonstrukció. Az eredeti a pártviszályok viharaiban leégett és lebontották. A feketés tűzfalon Dante bronz mellszobra függ és szigorú szemekkel néz a ház tenyérnyi udvarára. Nem bocsátja meg Firenzének, a száműzetés keserű éveit. Érdekes módon, jelképes sírhelye is van Dantenak a Santa Croce (Szent Kereszt) bazilikában, ahová a város nagy embereit temették. Gondokba merülve ül a magasban a márványba vésett poéta, előtte a kőkoporsó, rajta nyitott könyv fölé hajolva a múzsa (talán Beatrice?) légies alakja. A koporsó üres. Ravennában van eltemetve a költő, és hiába kérték Firenze polgárai, Ravenna nem adta vissza a számukra is oly becses tetemet. Michelangelo viszont Rómában volt eltemetve, de a firenzeiek titokban ellopták a holttestet, és most tényleg itt pihen szülőföldjén. Síremlékét Vasari készítette. Három allegorikus alak díszíti a sírhelyet, a festészet, a szobrászat és az architektúra képviselői, fölöttük a templom falán Michelangelo mellszobra. És e templomban talált végső nyughelyei az inkvizíció elé idézett, eretnekséggel vádolt Galileo Galilei, a tudós csillagász is! Igaz, hogy csak halála után száz évvel helyezték ide hamvait. Büszkén emelkedik a magasba márványszobra, kezében a híres távcső, amelyet ö maga szerkesztett és vete a bolygók mozgását figyelte. Mellette vaskos könyvek, szépen egymásra rakva — persze mind márványból. Niccolö Machiavelli, Carducci, Rossini és még több más híres személy alussza itt örök álmát. A falakat pedig Giotto káprázatos freskói díszítik. Ahány ház, annyi régi emlék. Járkálunk a keskeny, hűvös utcákon, amelyeket valamikor vastag lánccal kötöttek el, hogy a lovascsapatok ne tudjanak rajtuk keresztülrobogni. Átmegyünk az egyik régi hídon is, alattunk békésen folydogál az Arno, partján halászok üldögélnek sárga szalmakalapban és várják nagy türelemmel a zsákmányt. E csendesnek, békésnek tűnő folyócska sokszor pusztította el a várost. Legutóbb 1966- ban zúdult borzalmas árvíz a városra, és a szennyes ár felbecsülhetetlen értékeket, könyveket, kódexeket, szobrokat, képeket tett tönkre. Nemzetközi összefogással azonban a város ezt a csapást is — mint annyi mást az évszázadok folyamán — kiheverte és most újra a régi fényében ragyog. OZSVALD ÁRPÁD Fotó: a szerző (2) és archívum Jogi tanácsok L J. Párkány (Stúrovoj címére nyugdíjügyben. KÉRDÉS: édesanyja 1977 óta rokkantsági nyugdíjat kap, majd édesapja halála óta özvegyi nyugdíjat is. Ezek együttes összege havi 977 Kcs. Mivel édesanyja már elmúlt 60 éves, lehet-e más nyugdíjra is igénye? VÁLASZ: A nyugdíjtörvény értelmében az öregségi és a rokkantsági nyugdíj kizárják egymást, mindig csak az egyik jár. Minthogy édesanyja annak idején nem volt a megkövetelt ideig alkalmazásban, így nem felel meg az öregségi nyugdíj feltételeinek, de mivel tartósan megromlott egészségi állapota miatt nem tudott tovább dolgozni, így teljes rokkantnak ismerték el és rokkantsági nyugdíjat kapott. Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj összege egyébként egyenlő! Édesanyja a férje elhunyta után özvegyi nyugdijat is kapott. A két nyugdíj közül megtarthatta a nagyobb összegűt, míg a másik nyugdíjból annak felét kapja továbbra is. Édesanyjának más nyugdíjra nem lehet igénye. Ha a járási nemzeti bizottság szociális biztosítási véleményező bizottsága magával tehetetlennek ismerné el őt, akkor a járási nemzeti bizottságtól ún. magatehetetlenségi pótlékot kérhetne, aminek havi öszszege a tehetetlenség foka szerint havi 200, 300 vagy 400 Kcs lehet. N. L. Komárom (Komárno) címére gyermektartási ügyben. KÉRDÉS: kell-e a bíróságilag megítélt gyermektartási díjat fizetni akkor, ha azt az anya már nem kéri? VÁLASZ: a bíróságilag megítélt gyermektartási díj a gyermek követelése, amiről sem ő, sem az anyja — mint törvényes képviselője — a jövőre nézve nem mondhat le. A tartásdíjat küldje el továbbra is postán, s ha az anya visszaküldené az összeget, szüntesse be a további átutalást, de a pénzt tegye betétkönyvbe. A bíróságilag megítélt tartásdíjat ugyanis a jogosult három évre visszamenőleg is követelheti, illetve végrehajtási úton behajthatja. Csak az ennél régebbi részletek évülnek el. A szülő eltartási kötelezettsége megszűnik, ha gyermekét valaki örökbe fogadja. Ebben az esetben az örökbefogadónak keletkezik eltartási kötelezettsége a vérszerinti szülő helyett. G. B. Tőketerebes (TrebiSov) címére ingatlaneladási és örökösödési ügyben. KÉRDÉS: 1. Mennyit tesznek ki a közjegyzői illetékek ingatlanátruházás esetén? 2. Végrendelettel mellőzni lehet-e a leszármazottakat? Milyen alakban lehet végrendelkezni? VÁLASZ: 1. A közjegyzői illetékek kivetéséről írásbeli határozatot és a kiegyenlítésükről hivatalos nyugtát kell kapniok. Ezekben fel van tüntetve az illetékek kivetésének alapjául szolgáló érték (összeg), a díjszabás megfelelő tétele (százaléka), valamint a fizetendő összeg. Csak ezek alapján lehet a kivetés helyességét ellenőrizni. — Ha nem kaptak volna ilyen kivetést és nyugtát, utólag is kérhetik ezeknek a kézbesítését. 2. Végrendeletet kétféle alakban lehet készíteni. Az egyik a saját kezűleg megírt végrendelet, ezt saját kezűleg kell írni és aláírni. Fel kell benne tüntetni az aláírás pontos idejét az év, nap és hónap megjelölésével. Tanúkra nincs szükség. — A végrendelet másik formája a közjegyzői okiratba (jegyzőkönyvbe) foglalt végrendelet. A végrendeletben meg kell jelölni az örököst vagy örökösöket, valamint azokat a tárgyakat és jogokat (ingóságok, ingatlan, készpénz, betétkönyv, ékszerek stb.), amelyek az örökség tárgyát képezik, esetleg az örökösök közti arányt. A törvényes örökösök I. csoportjába az örökhagyó házastársa, valamint a leszármazottai (gyermekei) tartoznak, akik egymás közt egyenlő arányban örökölnek. A kiskorú leszármazottakat nem lehet végrendelettel mellőzni, ezeknek ugyanis meg kell kapniok teljes törvényes örökrészüket. A nagykorú leszármazottaknak pedig a törvényes örökrészük 3/4-ét kell kapniok. Amenynyiben a végrendelet sérti ezeket az igényeket, ebben a részében érvénytelen. A túlélő házastársnak nincs ilyen kötelesrészre való igénye. így az örökséghagyó végrendeletileg szabadon csak vagyonának azzal a részével rendelkezhetik, ami az özvegyének jutna, valamint a nagykorú leszármazottait illető törvényes örökrész 1/4-ével. A házastársaknak a házasság tartama alatt szerzett közös szövetkezeti lakását — az egyik elhalálozása esetén — mindig a túlélő házastárs kapja, aki továbbra egyedül marad a szövetkezet tagja. Nem tartozik az örökségbe a házastársaknak a házasság tartama alatt szerzett vagyonának fele, ami a házastársak osztatlan közös tulajdona címén — tehát nem öröklés jogcímén — mindig a túlélő felet illeti, s amire a közjegyzőnek a hagyaték tárgyalásánál figyelemmel kell lennie. 3. A Polgári Törvénykönyvnek 1983. április 1 -e óta érvényben lévő módosítása ismeri az örökségből való kitagadás jogát. Eszerint az örökhagyó kitagadhatja leszármazottját az örökségből (tehát a törvényes örökrészből), akkor, ha az a szocialista együttélés szabályaival ellentétben nem nyújtott neki megfelelő segítséget betegségében, öregségében vagy egyéb fontos esetekben. A kitagadásnak a végrendelet létesítésére megkövetelt alakban kell megtörténnie, s mindig fel kell tüntetni benne a kitagadás okát. B. I. Kassa (Koiice) címére magatehetetlenségi pótlék ügyében. A magatehetetlenségi pótlékra annak a nyugdíjasnak van igénye, aki annyira tehetetlen, hogy a gondozására és kiszolgálására más személyt kell igénybe vennie. E tehetetlenségnek három foka van: részleges tehetetlenségnél havi 200 Kés, túlnyomó részben való tehetetlenségnél havi 300 Kcs és teljes tehetetlenség esetén havi 400 Kcs pótlék jár a nyugdíjhoz. Erről a járási nemzeti bizottság szociális biztosítási véleményező bizottsága (posudková komisia soc. zabezpecenia) dönt. A nyugdíj és a tehetetlenségi pótlék együtt nem haladhatja meg a havi 2000 Kcs-t. Dr. B. G. 17
