A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-02-10 / 7. szám
PÁRBESZÉD Hazánkban a háború utáni magyar nyelvű könyvkiadás a munkásosztály 1948-as győzelme után indult meg. A magyar nyelvű könyveket először a Pravda Kiadóvállalat kötelékébe tartozó Magyar Könyvtár nevű kiadói részleg jelentette meg, de 1949 márciusában történt megalakulása után jelentős kiadói munkát végzett a CSEMADOK is. A Magyar Könyvtár szerepét 1953-ban a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó vette át, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége keretében működő kiadó pedig 1956-ban beolvadt a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadóba, s ennek függetlenített magyar szerkesztőségeként (később: a Tatran Könyvkiadó Magyar Üzeme) folytatta munkáját, mígnem 1969- ben ismét önállósult. Azóta a Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalat néven jelenteti meg mind a csehszlovákiai magyar szerzők müveit, mind a magyarra fordított szlovák és cseh műveket. Ebben a kiadóban, de önálló Duba Gyulával, a Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalat főszerkesztőjével • a kiadó létrejöttének másfél évtizedes jubileumáról • a szerkesztés, a könyvkiadás és a nemzetiségi elkötelezettség fő elveiről • irodalmi publicisztikánk felkarolásának fontosságáról • írói terveiről korlata és évi produkciója kiegyenlítődött, eszmei-esztétikai színvonala s szerkesztői munkamódszerei pedig állandósultak. A Madách létével intézményesíti a csehszlovákiai magyar könyvkiadást. Ez természetesnek és magától értetődőnek tűnik, mégis eredmény. Eredmény, mert kiadónk legfőbb küldetése a hazai magyar, tehát a nemzetiségi írásbeliség és kultúra feltétlen szolgálata, illetve érdekeinek képviselete és értékeinek felmutatása. Ezt a hivatását, úgy érzem, ma már színvonalasan és megbízhatóan betölti. Az elmúlt másfél évtized eredményeinek summája : a Madách, mai szintjére fejlődve, egyidejűleg kiadta irodalmunk legjobb, legsikerültebb alkotásait, méghozzá úgy, hogy a kiadott könyvek összképe egyben a hazai magyar írásbeliség felnőtté válásának egyértelmű bizonyítéka is. Kiadónk emellett magyar nyelven szintén hozzáférhetővé tette a szlovák és cseh irodalom kortárs vagy klaszszikus műveinek legjavát. hatnak. A magyarul megjelentetett cseh vagy szlovák könyvet egyben mintegy adaptáljuk is az egyetemes magyar irodalmi tudatba, magunkénak fogadjuk el. Ezért tartjuk fontosnak azt az érdeklődést, amelyet magyarországi partnerkiadóink tanúsítanak a lefordításra kiszemelt müvek iránt, hiszen velük a Közös Könyvkiadási Egyezmény keretében működünk együtt. — Milyen a kiadó szervezeti felépítése, megvannak-e a munka személyi feltételei? — Említettem már. hogy a kiadó az elmúlt évek során kiépült. Szervezettsége megfelel egy nemzetiségi intézmény, egy állami vállalat jellegének. Ebből következik, hogy a Madách szerves részét képezi köztársaságunk gazdasági és kulturális intézményrendszerének. Ez a tény nemcsak jelenének, hanem a jövőjének is biztosítéka. Alapegysége, mintegy „termelőrészlege", a szerkesztőség, amely három részlegre oszlik. Az' egyik az eredeti irodalmi művek megjelentetését szerkesztőségben készül az évente tízszer megjelenő Irodalmi Szemle is. A Madách Kiadó munkájáról — törekvéseikről és problémáikról — Duba Gyula érdemes művésszel, a vállalat főszerkesztőjével beszélgettem. — Ha jó! tudom. Ön a nyár legvégén került a bratislavai Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalat főszerkesztői székébe. Új tisztségében mi volt az első intézkedése ? — Nem emlékszem az első intézkedésemre, valószínűleg aláírtam valamit. Talán éppen honoráriumkiutalást. Nem jó, és nem is lehet egy új munkakört azonnal intézkedésekkel kezdeni. A kiadói „gépezet" önmagától is működik, új intézkedések megtételéhez előbb meg kell ismerni a mindennapi munka valós körülményeit, a munkamenet lehetőségeit és céljait. Az én első heteim is ilyenféle „tanulással" teltek. Első komolyabb munkám az 1984-es év behozatali tervének előkészítése, majd az ugyancsak idei kiadói terv véglegesítése volt. — Az 1984-es esztendő a Mihály-kapu utcai kiadó létrejöttének másfél évtizedes jubileumát jegyzi. Vajon hogyan foglalható össze a Madách tizenöt éve? — Az elmúlt másfél évtized legfőbb eredménye, hogy a Madách kiépült, kiadói gya— A Madách milyen helyet foglal el a szlovákiai könyvkiadók sorában, és kiadói céljaikat hogyan hangolják össze a többi hazai kiadó terveivel? — Helyünket a csehszlovákiai könyvkiadásban egyértelműen az a tény határozza meg, hogy a Madách nemzetiségi kiadó és magyar nyelvű könyveket jelentet meg. Közvetlen olvasói felvevő területe köztársaságunk, de szélesebb körűen nézve hátországa az egész magyar nyelvterület. A cseh és szlovák kiadókkal azonos kultúrpolitikai elvek szellemében dolgozik, de ugyanakkor e közeg szellemiségét tovább is sugározza. A fordításirodalom tervezésénél a többi hazai kiadó terveiből indulunk ki, a mi költőink és Íróink alkotásait pedig főleg a szlovák kiadóknak ajánljuk föl. — Itt joggal vetődik föl a kérdés: a Madách milyen elvek alapján választja ki a csehből vagy szlovákból fordításra javasolt műveket? — Válogatásunk fő szempontja az eredeti műveknek a nemzeti irodalomban, tehát a szlovák és cseh irodalomban való fogadtatása, fontossága. Mondhatnám úgy is: össztársadalmi jelentősége, továbbá újszerűsége vagy akár klasszikus értéke. A mi feladatunk felmérni azt a hatást, amit a kiszemelt müvek irodalmunkra és olvasóinkra gyakorolszorgalmazza, a másik kettő pedig a cseh, illetve szlovák művek kiadását szerkeszti; de ide sorolandó a korrektori részleg is. A nyomdákkal való együttműködést a gyártási-műszaki részleg, a Slovenská kniha, azaz a könyvterjesztő vállalat üzlethálózatával való kapcsolatot a kereskedelmi és propagandarészleg biztosítja, míg a gazdasági osztály látja el a termelés tervezésének és adminisztrálásának munkáját. Tevékenységünk személyi feltételei jók. a felelős munkakörökben dolgozók nemcsak megfelelő szakképzettséggel, hanem a kiadó fejlesztése során szerzett értékes tapasztalatokkal is rendelkeznek. — Hogyan fogalmazhatnék meg a szerkesztés fő elvét? — Hogy korra, nemre és művészeti hitvallásra való tekintet nélkül, minden szerző megjelenésre érdemes kéziratát kiadjuk. Kiadónk nem ismer esztétikai kizárólagosságot, csoportérdekeket, nemzedéki szempontokat és ízléskülönbségeket, hanem egységben vállalja nemzetiségi irodalmunkat. Ez nem könnyű feladatvállalás, mert ezek a különbségek természetszerűleg adottak és a szerkesztőség gondja, hogy közös nevezőre, egységes értékrend viszonylataiba helyezze őket. A maradandó értékek kiválasztása és a 14
