A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-01-27 / 5. szám

A HÉT galériája

Nagy József grafikusművész alkotásai többségének témáját szülőföldjéből, a Csallóköz történelméből, mondavilágából meríti. A pozsonypüspöki (Pod. Biskupice) szülői házhoz hű művész leghőbb vágya, hogy a Duna menti nádasok, fűzfák, akácosok meséjét, mely „fülében zúg", megelevenítse. Az itt élő „kisember" nagyságát szeretné megmutatni.

Rendkívül sokoldalú, kezdeményező ember. Tervezett már bútort, díszrácsot, lámpát, írt könyvet színelméletről, készített saját kezűleg szövőáliványt és szőtt rajta gobelint stb. De elsősorban grafikus, s legkedvesebb technikája a linómetszés.

Javára válik, hogy sok más 0. Dubay- és V. Hlozník-tanítvánnyal ellentétben, ő nem vált tanárai stílusának rabjává. A realizmustól — saját szavai szerint — sosem fog teljesen elszakadni. Nála az absztrahált formáknak is konkrét jelentésük kell legyen.

Mondanivalóját gyakran dolgozza fel ciklusokban. Ilyen például a Tanácsköztársaság emlékére, s a Mesebeli János c. grafikai sorozata a 60-as évekből, a Csallóköz és a Felszabadulás sorozat a 70-es évekből.

A Csallóköz sorozat 12 jelenetében a helyi mondákból merít, a gyakori árvizeknek állít bennük emléket (a Vízöntő szimbolikus alakjával), máskor a mocsárvidék álmodozásra hajlamos lakosain kuncog, hol pedig a nádasban szokásos „kukk" szólongatást cáfolja jóakaratúan. (Vízöntő, Hálóvető, Rőzseszedő. Farkaskaland, Mocsári láz, Kukkónia, Halásztánc, Szántó paraszt. Menekülés, Csallóköz regéje stb. Az utóbbit szőtte meg saját kezűleg 6X3 m-es méretben ...)

A püspöki helyi nemzeti

Nagy József: Szarvas és sas (kombinált technika. 1963) Prandi Sándor felvétele

bizottság házasságkötő termében a Család című 2X4 m-es faliszőnyegkompozíciója, a halottak házában pedig 2X2 m-es absztrakt mozaikja látható.

Petőfi Apostol c. költeményéhez készített grafikai sorozata, a rendkívül dinamikus Toldi-illusztrációk (tollrajzok) és az SZNF-ciklus az utolsó 2—3 év termése.

A magyar irodalomból, s a múltból merített témákon kívül Nagy Józsefet időszerű, általános érvényű emberi problémák is foglalkoztatják. Általuk lépi túl a csupán népi, vagy nemzeti vonatkozást. A civilizációadta problémákkal grafikáinak egész sora foglalkozik (környezetszennyeződés, a technika betolakodása az ember világába, az atomháború veszedelme stb.) Az Apokalipszis című sorozata a művészet pajzsával igyekszik ellenállni a nála erősebb, fenyegető ellenségnek. A technika tökéletesnek tűnő vívmányait szívesen állítja paradoxon ellentétbe a még mindig oly tökéletlen emberrel.

Nagy József törekvése nem a tetszetős, szép kép létrehozása, hanem az öt legintenzívebben foglalkoztató gondolatok közérthető jelképekkel való kifejezésére irányul.

A művésznek Bratislavában eddig kétszer volt önálló kiállítása (1964-ben és 1970-ben), kétszer Szencen (1968-ban és 1974-ben) és 1970-ben a komáromi Dunamenti Múzeumban. Tavasszal Dunaszerdahelyen készül újra bemutatni műveit, s az idén, a Képzőművészeti Főiskola befejezésének negyedszázados évfordulója alkalmából gyűjteményes tárlattal szeretne jelentkezni.

A. GÁLY TAMARA