A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-01-27 / 5. szám
A Gsemadok életéből ÉSZREVÉTELEK A JÁRÁSI BIZOTTSÁGOK ŐSZ! PLENÁRIS ÜLÉSÉRŐL A CSEMADOK Központi Bizottságának /V. plenáris ülését követően megtartották járási bizottságaink is plenáris üléseiket Jóváhagyták az 1984-es év munkatervjavaslatát és az évzáró taggyűlések harmonogramját. Az üléseken meghallgatták az egyes munkaszakaszokon elért eredmények értékelését, a néprajzi gyűjtés és a krónikairás helyzetéről szóló beszámolókat. Örvendetes tény, hogy javult az üléseken a résztvevők aránya, kivéted képez a tőketerebesi járás, ahol nem vöd határozatképes a járási bizottság. Ádalános jelenség, hogy gyarapodott a vitában felszólalók száma, ami szintén érdeklődésre és aktivitásra utal. A járási bizottság ülésein a legtöbb helyen megjelentek a járási szervek képviselői és minden esetben képvisedette magát a CSEMADOK KB delegációja is. A vitában felszólalók többsége szerint a munkaterv gazdag és tartalmas — így munkára ösztönző —, s szinte mindannyian szódák a tagsági bázis növelésének fontosságáról. A Központi Bizottság plenáris ülése óta két új helyi szervezet alakúd; az egyik Helenbán, az érsekújvári, a másik Gútoron, a Bratislava-vidéki járásban. Sajnos mind ez ideig nem sikerűd aktivizálni a Bratislavaváros területén létező — de stagnáló — dúbravkai szervezetet Mindenütt szódák a feladatokról. a művelődési munkaszakaszon a hatékonyság növeléséről, a klubmozgalom támogatásának és az író-olvasó találkozók szervezésének szükségességéről. A tagság körében Az egyik Milan Eleksa, a rozsnyói (Rozfiava) városi pártbizottság elnöke, a másik Barczi Pál, a veterán pártharcos, a CSEMADOK rozsnyói városi szervezetének elnöke. Nem véletlen, hogy Így, együtt, tanácskozva találom őket. — Szükséges az események tanulságainak közös megfogalmazása — magyarázza Eleksa elvtárs —, meg a lényegesebb eszmei kérdésekben való állásfoglalás... — És ennek alapján a feladatok kijelölése — folytatja Barczi elvtárs —, mert a szervezetünk ezáltal tölti be szerepét a politikai nevelésben, ami korántsem mellékes. Nem is lehet, hiszen a CSEMADOK városi szervezetének közel ezer fős a tagsága, a szervezet önálló székházzal rendelkezik, a tagság sokrétű, jól irányított tevékenysége nyomán a szervezet kultúrpolitikai tényező a városban. A két elnök tanácskozása nem előíráson, nem valamiféle rendeletén, inkább szokáson alapuló, és Sohasem előre tervezett, de rendszeres, folyamatos, s mindkettőjük vélekedése szerint: szükséges, elvtársi eszmecsere. — Szükséges — mondja a városi pártbizottság elnöke —, mert elvi, kultúrpolitikai kérdésekben így alakul, formálódik az eszmei, politikai irányítás egysége. — Szükséges — hangsúlyozta Barczi elvtárs —, mert segítség a mi számunkra, ha biztosan tudjuk, hogy miként értékeli tevékenységünket a városi pártbizottság, mit tart fontosnak. örömmel fogadták a CSEMADOK Központi Bizottsága ádal meghirdetett történelmi-irodalmi vetélkedőt, amd a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója és a CSEMADOK megalakulásának 35. évfordulója alkalmából indítványozott a szervezetünk. Továbbra is különös figyelemmel kísérik, kísérjük a néprajzi munkaszakaszon elért eredményeket Szövetségünk széleskörű kudúrpolitikai, művészeti és népművelési tevékenysége keretében jelentős helyet foglal el a néprajzi gyűjtőmunka. A népi hagyományok feltárásának, ápolásának és megőrzésének a CSEMADOK életében nagy hagyománya van. Ezen munkaszakasz szakmai irányítását a járási bizottságok mellett működő néprajzi szakbizottságok végzik. Az egyes értékelésekből kitűnt, hogy a járási néprajzi szakbizottságok az elmúd időszakban nem működtek rendszerességgel. Valamennyi járásunkban vodak aktívabb és passzívabb időszakok, attól függően, hogy egyes szakemberek mennyire tudtak bekapcsolódni a munkába. Ádalános vélemény, hogy a Központi Bizottság ádal rendezett nyári néprajzi szemináriumok mindig mozgató erőként hatottak a járási bizottságok munkájára. Legeredményesebben a losonci, dunaszerdahelyi, érsekújvári, királyhelmeci, kassai és a nyitrai szakbizottságok működtek. Gyakran előforduló probléma a helyiség hiánya, a felgyújtott anyagok elhelyezése. Az üléseken megjelent járási képviselők támogatásukról biztosították a plénum tagjad. Vissza-visszaté-Nagyra értékeli a városi pártbizottság a vegyes kórus, ahogy Rozsnyón nevezik: a munkásdalárda, működését. Azért is javasolta, hogy megalakulásának közelgő 120. évfordulója alkalmából kitüntetést kapjon. A művelődési klub tevékenységét is nagyra értékeli, mert az önművelésen alapuló ismeretszerzésnek, ízlésnevelésnek a szocialista jellege nyilvánvaló, ugyanakkor pedig a klub rendezvényei jogos érdeklődést keltenek, nemcsak a tagok, de a lakosok körében is. Elismerésre méltónak tartja, hogy a szervezet tagsága a székház mögötti kertben szabadtéri színpadot épített önkéntes, társadalmi munkával. Persze, azt is megemlíti a pártbizottság elnöke, hogy a városi szervezet vezetőségének kommunista tagjai, Vanyó Ferenc, Berec István kiváló szervezők, a színpadépités munkájában Baffi Árpád, Drenkó István, és velük együtt sok-sok magyar nemzetiségű kommunista igazán példamutatóan vett részt. Fontosnak tartja a pártbizottság, hogy a vegyes kórus tevékenysége folyamatos legyen, ezért javasolja új, fiatalabb dalosok toborzását. A művelődési klubbal kapcsolatosan pedig, hogy a fokozottabb minőségi igényre való tekintettel ne feledkezzen el a vezetőség a formalizmus és a divattal terjedő giccs veszélyességéről. — Köszönjük — mondja Barczi elvtárs —, hogy a pártbizottság támogatásával a szabadtéri színpad építéséhez segítséget kapra törekvés a tájházak, illetve a honismereti szobák szervezése, ami ugyancsak helyiség hiánya miatt sok esetben nem valósul meg. Komoly figyelmet fordítottak járási bizottságaink a krónikaírás értékelésére. Sajnos az elhangzott beszámolókból kitűnik, hogy még mindig nem sikerűd rendszeresíteni a krónika írást helyi szervezeteinkben, annak ellenére, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága már több szemináriumot tartott, illetve segédanyagot adott ki a krónikaírással kapcsolatban. Helyi szervezeteink 60 százaiéiba vezeti rendszeresen a krónikát A jövőben a járási bizottságok elnökségeinek meg kell találniuk a módját szövetségünk működésének ilyen formában való megörökítésére. Járási tisztségviselőink szóltak a helyi szervezeteket foglalkoztató problémákról. Szóltak a Hét című képes hetilapunkról, kifogásolták, hogy több esetben nem tudósd, illetve igényelték, hogy részletesebben foglalkozzon a Hét egy-egy járási vagy központi rendezvénnyel. A CSEMADOK KB Titkársága a járási plenáris üléseken elhangzottakat a Központi Bizottság titkársági értekezletén megvitatta, és az észrevételeket továbbította az illetékes szerveknek. Összegezve a járási p/énumokon elhangzottakat: az ülések a felsorolt hiányosságoktól eltekintve jól elő voltak készítve és teljesdették küldetésüket. Reméljük, hogy járási tisztségviselőink karöltve a CSEMADOK Központi Bizottsága és apparátusa tagjaival mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy az 1984-es évben még eredményesebb munkáról számolhassunk be szövetségünk szerveiben és szervezeteiben. tunk, anyagot, deszkát. Még kellene egy és más, mert a nézőteret is rendezni szeretnénk. Fel is jegyzi Eleksa elvtárs, hogy mi kellene, s kinek, melyik intézménynek ajánlatos szólni a további támogatás érdekében. Utána előveszi a pártoktatási év tervezetét. — Örülünk — állapítja meg —, hogy propagandistaként, előadóként is tevékenyek a városi szervezet aktivistái. Örülünk, mert így nem jelent különösebb gondot, ha a megértés érdekében anyanyelvűnkön is meg kell magyarázni a hallgatóknak ami fontos. Amikor pedig a CSEMADOK városi szervezete tagságának eszmei, politikai nevelése kerül szóba, Barczi elvtárs azt hangsúlyozza, hogy csakis olyan elgondolás és gyakorlat vezethet eredményre, amely egyszerre igyekszik törődni a legtevékenyebbek, az úgynevezett középmezőny és a legszélesebb tagság szocialista nevelésével. Eleksa elvtárs pedig, hogy a szervezési problémák, gondok közepette sem mellőzhető az eszmei, műsorpolitikai kérdésekkel való törődés. Egyetértenek. Néhány, keresetlen szóval, mintegy összegezésként még elmondják egymásnak, hogy ki, mit tart az intézkedés szempontjából sürgősnek, fontosnak. És vége a tanácskozásnak, mert hiszen elköszönnek egymástól, mégpedig így: — Ahogy megbeszéltük. S kézfogásuk megerősíti: úgy is lesz. HAJDÚ ANDRÁS HOGY JOBBAN ISMERJÜK EGYMÁST A CSEMADOK Kassai Városi Bizottsága és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége Városi Bizottsága évek óta számos olyan közös akciót szervez és rendez, amely mindkét szövetség számára jelentős eseménynek számit. Több, mint egy évtizedes hagyomány már, hogy a csehszlovák—szovjet barátsági hónap alkalmából rendszeresen közös ünnepi estet rendez a két városi bizottság, amelyen ukrán és magyar előadók és együttesek lépnek a közönség elé. Lassan hagyománnyá érik a közös irodalmi estek, író-olvasó találkozók szervezése is. Néhány évvel ezelőtt az UDKSZ kassai klubjában szlovák, csehszlovákiai ukrán és magyar írók találkoztak a közönséggel. Az akkori hangulatos találkozónak lett mintegy szerves folytatása az idei rendezvény, amelyre november 23-án került sor a CSEMADOK székházában Kassán. A találkozón dr. Michal Roman, a Safárik Egyetem tanszékvezető tanára a csehszlovákiai ukrán irodalom fejlödésképét vázolta fel, 1945-től napjainkig. A mi irodalmunk azonos korszakának alakulását, fejlődését dr. Máté László foglalta össze. Az elhangzott előadásokból kitűnt, hogy a két irodalom fejlődésének sok közös vonása van, de sok a különbözősége is. Egyben az is kiviláglott dr. M. Roman előadásából, hogy a < velünk egy hazában élő ukrán nemzetiség irodalmáról — enyhén szólva — hiányosak az ismereteink. Ellentétben a mi irodalmunkkal, például az első köztársaság idején Csehszlovákiában ukrán irodalomról alig beszélhetünk. Ami mégis létrejött, az teljes egészében a görögkatolikus egyház hatása alatt állott, s ahogy az előadó elmondta, valamiféle keveréknyelven íródott. Ez lényegében meg is határozta ennek az irodalomban a minőségét. A helyzet 1945 után változott meg. A csehszlovákiai ukrán irodalom kezdetei ezek szerint gyakorlatilag az ötvenes évek elejére tehetők. Ezt lényegében azok a fórumok bizonyítják, amelyek ebben az'időben alakultak meg. Első helyen áll ezek között az Ukrán Nemzeti Színház létrejötte Eperjesen, s a Dukla című irodalmi folyóirat, amely köré felzárkóztak az alkotók. Ezeknek az éveknek az eredménye az is, hogy a korábbi keveréknyelvet az irodalomban felváltotta az ukrán nyelv. Ma már ennek az irodalomnak a második, sőt a harmadik nemzedéke képezi a derékhadat, s az irodalom, amelyet művelnek, egyre tágabb teret követel magának Csehszlovákia népeinek irodalmában. Amennyire nekünk újak voltak az ukrán irodalom helyzetéről szóló információk, úgy tapasztaltam, hogy ez fordítva is érvényes volt. Mindezzel együtt az a közös vélemény alakult ki e rendezvény kapcsán, hogy rendszeressé kell tenni a találkozásokat a közeledés és a kölcsönös megismerés érdekében. GÁL SÁNDOR GYENGE JÁNOS osztályvezető ÉRDEKES RENDEZVÉNYEK 7
