A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-07-22 / 30. szám

A HÉT galériája

Csordák Lajos: A hóhértorony — részlet (akvareli, 1926). A Kelet-Szlovákiai Múzeum tulajdona, Kassa (Košice). FOTÓ: BÍRÓ BÉLA

sok utcája 1910-ben készített olajképe, vagy a Hentesek utcájából megörökített ház 1912-ből, szintén olajkép tudósít. Festésmódjában mindig is kötődött a konkrét motívumhoz, a látvány pontos megörökítése volt szándéka. A topografikus pontos rajzhoz finoman árnyalt festésmód párosult, amint ezt A hóhértorony c. 1926-ban készített akvarellje is jelzi. Korábban is, de főként alkotópályája végén készített müvein a motívumot naturalisztikus hűséggel oldotta meg, s így a hangulat, a megélt látványélmény megfogalmazása elmaradt, s e müvek kissé száraznak, leírónak hatnak.

Csordák Lajos táji és városábrázolásai mégis, talán éppen a pontos leíró jellegükkel válnak az utókor számára értékké, hiszen olyan városképekről, öltözködési kultúráról, a kis emberek napi életviteléről adnak hű képet, amelyek már ismételhetetlenek, s kultúrtörténetünk részét képezik.

FARKAS VERONIKA

A vedúta, a városábrázolás a művészettörténet folyamán többször került és kerül a festők, grafikusok érdeklődésének középpontjába. A tízes évek elejétől e képzőművészeti témakör egyik érzékeny művelője volt Csordák Lajos (Kassa, 1864 - Kassa (Košice, 1937).

Csordák Lajos művészeti tanulmányait szülővárosában, Klimkovics Bélánál kezdte, majd Budapesten és Münchenben Hollósy Simon magániskolájában folytatta. Később a prágai Képzőművészeti Akadémián Július Marák festő és grafikus növendéke volt 1889 és 1895 között. Főleg korai művei alapján állapíthatjuk meg, hogy Csordák Lajos mentalitásához a Július Marák által teremtett festői magatartás, festői mód állt legközelebb tanárai közül. Mesterétől megtanulta a rajzos elemek beépítését a képsíkba, a tiszta komponálási módot, valamint a hangulati elemek valőrökre épített megoldását, az árnyalatok átmeneteinek érzékletes felrakását. Marák mester táji ábrázolásait romantikus festői ideál szellemében készítette, de növendékeitől nem követelte meg a festői felfogás szolgai átvételét. Hajlott az új kifejezési formák és módok, az egyre inkább teret hódító •impresszionista festészet elemeinek használata felé, sőt hallgatóiban bátorította az új festészeti törekvéseket. Ezért is vált iskolája Prágában a századforduló táján népszerűvé a fiatal festők körében, hiszen Csordák Lajoson kívül néhány neves cseh festőnek volt tanítómestere, mint A. Sláviček, J. Holub, F. Káván, 0. Lebeda.

Csordák Lajos tanulmányai befejezése után Kassán telepedett le, ahol Halász-Hradil Elemér mellett aktív résztvevőjévé vált a város kulturális életének. Festőiskolát is vezetett, növendékei voltak Steller Gizella, Karol Lunaček, és Václav Beneš. Kedvelt ábrázolási köréhez tartoztak a táji kompozíciók mellett Kassa régi városnegyedei lakóival, amelyekről a Fazeka