A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-07-15 / 29. szám

'T' '[> -T- •r*' •T' 'T' 'T' ^ /j- /f\ /y\ /|V /js /|\ /J\ /|v /jv ^ -T> /yv /T- »T' -t' 'p ^ ^ /p q' 'X' ZjV m'' „««—"■'■'""sU 'i/ \1/ \ly vl/ \J/ \1/ si/ \1/ \i/ \i/ \1/ si/ si/ ~ú/ \L/ si/ \1/ si/ \1/ si/ si/ si/ si/ sl/ si/ si/ si/ si/ si/ si/ si/ si/ si/ si/ si/ si/ si/ si/ si/ si/ si/ si/ ^ ^ ’d-' 'l/ ^ si/ si/ si/ si/ si/ si/ si/ si/ si/ si/ ___________________________________________ * A HÉT RECEPTJE O ALMAVAL TOLTOTT SERTÉSHÚS Hozzávalók: 60 dkg sertéscomb, 60 dkg zöldbor­só, 80 dkg sárgarépa, 4 darab alma, 1 citrom, 10 dkg zsemlemorzsa, 10 dkg simaliszt, két darab tojás, olaj a kisütéshez, só, 4 evőkanál vaj, petre­zselyem zöldje. Készítése: A megmosott sertéscombot négy sze­letre vágjuk, kiveregetjük, megsózzuk. A lehámo­zott almát holdakra vágjuk, rárakjuk a húsra, ösz­­szegöngyöljük, fogvájóval megtűzzük, lisztben, to­jásban, zsemlemorzsában megforgatjuk és olajban fedő alatt puhára sütjük. Közben a zöldborsót a sárgarépával együtt főni tesszük, (utólag sózzuk), amikor megpuhult leszűr­jük, s a sárgarépát karikákra vágjuk. Tálaláskor a zöldborsót és a sárgarépát citromlé­vel, olvasztott vajjal meglocsoljuk, s megszórjuk petrezselyem zöldjével. A hús mellé körítésnek adjuk. MIT EGYÜNK, IGYUNK A KÁNIKULÁBAN? A nyári melegben az ember energia­­szükséglete sokkal kisebb, mint télen. Éppen ezért sokkal kisebb mennyiségű élelmiszert kell ilyenkor fogyasztanunk, ezt pedig úgy tudjuk elérni, hogy több­ször, de kevesebbet. Az uzsonnáknak különösen nagy szerep jut, s legfonto­sabbak akkor, amikor a gyerekekről van szó. A kenyeret keményítőtartalma miatt kell kerülni, s legjobb a fekete és félfehér kenyér fogyasztása a nyári hó­napokban. A zsíros hús a melegben nagyon megterheli az emésztőszerve­ket, éppen ezért a halat ajánljuk mint nagy fehérjetartalmú húst. A különféle felvágottak fogyasztása úgy válhat ve­szélyessé, hogy ezek az élelmiszerek a nagy melegben könnyen romlanak. Legjobb friss húst, például baromfi-, bárányhúst enni. A könnyebb emész­tés miatt ezeket a húsokat rostélyön sülve vagy főve fogyasszuk. A tej és a tejtermékek külön helyet foglalnak el a nyári táplálkozásban. Közülük is a jog­hurt, az aludttej és a kefir a legkedvel­tebb ilyenkor. A zöldségféléket a leg­egészségesebb frissen, nyersen, illetve kevés főzés után fogyasztani. A főtt főzelékféléket forró olajjal vagy vajjal locsoljuk meg és így tálaljuk a húsok mellé. Az előzőleg jól megmosott gyü­mölcsöt minél nagyobb mennyiségben kell fogyasztani. Az italok közül a me­leg teákat, gyümölcsszörpöket, kevés ásványvizet javasolunk. Ezeket az italo­kat nem kell túlságosan lehűteni. Az alkoholos italokat kerülni kell, mert elősegítik az erek tágulását, s így a melegérzetet még csak fokozzák. Ne feledjük, a sör is alkoholos ital! FORTÉLYOK A zöldség- és főzelékféléket főzés he­lyett inkább pároljuk meg gőzben, a kukta például kiválóan alkalmas erre. Az edény aljára öntsünk kevés vizet, tegyük bele a rácsot és erre halmozzuk a főznivalót. Közönséges edényben is lehet hasonló módon párolni —- ilyenkor a fazékba állított szűrőre vagy szitára tesszük a főznivalót — alája kevés vizet öntünk és fedő alatt pároljuk. Figyeljük a vizet és ha szükséges pótoljuk. Egy másik módszer: egy kevés zsír­ban — vajban — átfuttatva és egy ujjnyi vízzel felöntve, fedő alatt pároljuk pu­hára a főzeléknek valót. Mindkét mód­szer célja az, hogy a főzés közben kioldódó értékes anyagokat ne kelljen a főzővízzel kiönteni. 21

Next

/
Thumbnails
Contents