A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-07-15 / 29. szám
Tudomány-technika TÉRKÉP A SZÁMÍTÓGÉPBEN A lézert, a fotokémiai és az optikai eljárást kombinálja az új angol HRD—1 Fastrak számítógépes megjelenítő rendszer, új távlatokat nyitva a térképezésben, az összetett tervezési műveletekben. Az eredeti térkép vagy dokumentum fotonegatívját lézernyaláb tapogatja le nagy sebességgel. Fotósokszorozó regisztrálja a negatívon áthaladó fény intenzitásváltozásait és digitális formában a számítógép memóriájába juttatja. A számítógépben tárolt bármely térkép lehívható a nagy méretű megjelenítő képernyőre, megváltoztatható, más adatokkal összetett képpé egészíthető ki. Az építési terven például feltüntethetik a villamos vezetékeket, csatornarendszereket, közműhálózatokat. ROTORERÖMŰ A folytonosan megújuló energiák hasznosítása mind jobban foglalkoztatja a feltalálók képzeletét. Egy nyugat berlini villanyszerelő legújabban függőleges tengelye körül forgó szélrotort szerkesztett a szélenergia hasznosítására. Újfajta szélerőműve a tempelhofi repülőtér kifutópályájának meteorológiai állomását fűti. ÚJ TANÁCSOK A CUKORBETEGEKNEK A cukorbetegeknek az elmúlt fél évszázadban azt tanácsolták az orvosok, hogy csökkentsék szénhidrát-fogyasztásukat, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy zsírokból kellett hozzájutniok a szervezetük működéséhez szükséges energia nagy részéhez. Az „Ajánlások az 1980-as évek cukorbetegeinek" címmel Angliában nemrégiben megjelent tanulmány nemcsak feleslegesnek tartja ezt a fél évszázada ismételgetett tanácsot, hanem kifejezetten ártalmasnak is: feltehető, hogy a nagy zsírtartalmú táplálkozás a felelős a szívkoszorúér-betegségek növekvő gyakoriságáért. A cukorbetegség, a diabétesz oka: inzulinhiány, vagy legalábbis az inzulin nem megfelelő működése — azé a hormoné, amely a szénhidrátanyagcsere vezérléséért felelős. Amióta az 1920-as években sikerült elkülöníteni az inzulint, a cukorbetegeket inzulin befecskendezésével kezelik; korábban a szénhidrátfogyasztás csökkentése, visszaszorítása volt az egyetlen kezelési mód. Harry Keen, a londoni Guy's Kórház professzorának véleménye szerint a szénhidrátfogyasztás csökkentése az inzulin előtti archaikus idők maradványa. A cukorbetegek számára rendkívül nagy a kockázat, hogy érrendszeri betegségekben betegszenek meg. A nagy zsírfogyasztás növeli a koleszterin mennyiségét a vérben, márpedig ez a tényező kedvez a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának. így a szénhidrát-szegény, de nagy zsírtartalmú diéta még nagyobb veszélybe sodorja a cukorbetegeket. Továbbá : a húsra és tejtermékekre épülő szénhidrát-szegény diéta gyakran több nátriumot tartalmaz, mint a megszokott táplálék. A táplálékkal elfogyasztott nagy mennyiségű konyhasó viszont növeli a vérnyomást — és ezzel a szívbetegség kockázatát. A cukorbetegség másik fontos szövődménye a kiserek megbetegedése, amely vaksághoz, a veseműködés súlyos zavarához, a végtagok üszkösödéséhez vezethet. Ezek a kisérő-szövődmények a vércukorszint rossz vezérléséhez kapcsolódnak. A glukóz és más „egyszerű” cukrok gyorsan felszívódnak és az emésztés során gyorsan kialakul a vércukorszint csúcsa a szervezetben. Az egészséges embereknek elegendő inzulinjuk van, hogy megbirkózzanak ezzel a csúccsal, a cukorbetegeknek viszont nincs elegendő inzulinjuk. Ezért ezeket az „egyszerű" cukrokat száműzni kell a cukorbetegek diétájából — eddig ez volt az álláspont. De a legújabb kutatások bebizonyították, hogy a táplálékban levő rostanyag mennyisége döntően befolyásolja a glukóz felszívódásának mértékét. így a sok rostanyaggal elfogyasztott cukortartalmú reggeli után korántsem emelkedik annyira a vércukorszint, mint a kis rostanyagtartalmú, cukormentes reggeli után. Az Angliában nemrégiben megjelent tanulmány legfontosabb ajánlása: a cukorbeteg energiaszükségletének 50 százalékát (a korábbi ajánlások szerint csak 40 százalékát) fedezze szénhidrát fogyasztásával és zsírfogyasztását csökkentse 35 százalékra. A FEHÉRVÉRŰSÉG VÍRUSA Az amerikai Bethesdában működő rákkutató intézet (National Cancer Institute) és a kiotói egyetem (Japán) víruskutatói csaknem egyidejűleg jelentették bé, hogy vizsgálataik szerint a világszerte elterjedt félelmetes betegségnek, a fehérvérűségnek vírus az okozója. A Science című tekintélyes tudományos folyóirat hasábjain megjelent közleményükben azt állítják, hogy sikerült leukémia-vírusokat azonosítaniuk szövettenyészetekben. A fehérvérűség a vér- és nyirokképző rendszer súlyos betegsége. A szervezetben túlnyomóan éretlen sejtek keletkeznek, amelyek gyorsabban vagy lassabban szétroncsolják a nyirokrendszert. Megdagadnak a nyirokcsomók, méginkább a lép, gyakori tünet a bágyadtság és az orrvérzés. A betegség lefolyása különböző, de eddig ritkán sikerült kedvezően befolyásolni gyógyszerekkel. Az amerikai R. Gallo-nak sikerült elkülönítenie a leukémia-vírusokat az emberi nyirokrendszer megfertőzött sejtjeiből. Más szöveti sejtekben vagy egészséges emberek sejtjeiben nem bukkantak rá erre a vírusra. A japán Y. Hinuma megállapította, hogy Kiushu- és Shikoku-sziget egészséges lakosságának 40 százalékában találhatók a leukémia-vírus elleni különleges antitestek, tehát ezek az emberek természetes védelemmel rendelkeznek a leukémia-fertőzésekkel szemben. HŰTŐSZEKRÉNY A TÓBAN Különös hűtőszekrényt létesítettek a kazahsztáni Szemipalatinszk városában. A helybeli lakosok téli ellátására szánt gyümölcs- és főzelékfélét, görögdinnyét zárt hordókban az Aktyubatóba süllyesztették. Már egy évvel ezelőtt is elhelyeztek kísérletképpen ilyen hordós gyümölcsfélét a tóban, ahol a hordók tartalma meglepően friss maradt a téli jégtakaró alatt. Öt hónappal később kiemelve, kitűnő minőségben került újra napvilágra a tó mélyén raktározott gyümölcs- és főzelékféle. Most nagyobb raktárakat létesítenek a tó mélyén, és a téli szükségletnek megfelelően emelik majd ki a tó mélyéről a hordókat. AZ ARANYKOHÓ NAPFÉNYGYŰJTŐJE A Szovjetunióban Jereván a napenergia-hasznosítás kutatásának tudományos központja. Örmény fizikusok és mérnökök tervezték és építették ezt a tíz méter átmérőjű napenergia-gyűjtőt, amely hajnaltól sötétedésig forogva követi a Nap járását. Az összegyűjtött energia kemencéket fűt, amelyekben aranyércet és egyéb fémtartalmú ásványokat olvasztanak, kerámiakészitményeket égetnek ki. 18
