A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-12-09 / 50. szám
Tndomány-technika AZ ELSŐ SZOVJET NAPERŐMŰ Szovjet-Türkméniában évente 240 verőfényes nap van. Nem véletlen, hogy itt. Közép-Ázsiában működik a szovjet napenergetikai intézet, amely kísérleteivel lakások fűtésére és melegvíz-ellátására, növényházak fűtésére, algatenyésztő-telepek energiaellátására próbálja hasznosítani az égből sugárzó fényt. A közelmúltban helyezték üzembe az Sokszor csak a rutinszerű elektrokardiográfiai vizsgálat deríti ki, hogy a beteg nyilvánvalóan szívinfarktuson esett át, de semmit sem érzett belőle és soha életében nem voltak szívpanaszai. A kardiológusok az 1980-as évek nagy kihívását látják e „néma" koszorúérbetegségben. A világ legkülönbözőbb szívspecialistái Genfben tanácskoztak erről a rejtelmes betegségről, a „néma" szívizominfarktusról, általánosabban : a tünet nélküli koszorúér-betegségről. A probléma fontosságát a híres amerikai Framingham-tanulmány is bizonyítja : eszerint a szívinfarktuson átesett betegek 27 százaléka csak a későbbi rutinszerű EKG-vizsgálatból értesül erről az életét veszélyeztető eseményről. E „néma" infarktusnak körülbelül a fele teljesen tünetmentes, a másik felének esetében pedig olyan jellegtelenek, pontosabban: atipikusak a tünetek, a hogy sem a beteg, sem az orvos nem gondol infarktusra. A Framingham-tanulmány szerint a nők körében gyakoribb a „néma" infarktus (32 százalék), mint a férfiak között (25 százalék). Az angina pectoris-ban szenvedő betegek között jóval kevesebb az ilyen fel nem ismert infarktus. A tünet nélküli infarktus korántsem tekinthető „jóindulatúnak" — figyelmeztette a genfi szimpozion hallgatóságát William B. Kannel, a bostoni orvosi egyetem professzora. A fel nem ismert infarktus következményei gyakorlatilag ugyanazok: az első órákat és napokat túlélt betegek 11 százaléka a következő két évben meghal — mindkét infarktus-típus esetében. A kutatók érdeklődése nem csupán magára a szívinfarktusra összpontosul. A szív koszorúereinek megbetegedése a szívizom rossz vérellátásához vezet — e betegség lefolyása is teljesen tünetmentes lehet, és első szovjet naperőművet, amely az első lépés annak a célnak szolgálatában, hogy a Kara-Kum sivatagot szovjet Közép-Ázsia „energetikai szívévé" változtassák. Képünkön a napenergetikai intézet szakértői az egyik legújabb napcsapda összeszerelésének pontosságát ellenőrzik. gyakran csak a terheléses EKG, majd az utána elvégzett érvizsgálat, angiográfia deríti fel — véletlenül. Hátrányos-e a betegre a hiányzó fájdalomérzet és a mellkasi szorítás? — vetette fel a szimpozionon a New York-i orvosi egyetem egyik kutatója. Tekinthetjük-e a tünet nélküli szakaszt a koszorúér-betegség korai vagy enyhe szakaszának? Ezekre a kérdésekre nem adott végleges választ a genfi tanácskozás. A tünetek elmaradásának egyik lehetséges oka a beteg átlagosnál nagyobb fájdalomküszöbe — vélik az NSZK-beli rehabilitációs központ munkatársai. A tünetmentességnek tehát nem kell feltétlenül okozati összefüggésben állnia a betegség lefolyásával. Hogyan éljen a beteg, akiről a rutin EKG- vizsgálat kideríti, hogy „néma" infarktuson esett át? Peter F, Cohn, a New York-i orvosi egyetem professzora a következőket ajánlja: 1. A minimálisra csökkentse a kockázati tényezőket, amilyen például a dohányzás vagy a magas vérnyomás. 2. Minthogy az angina pectoris görcsös mellkasi fájdalmának vészjelzése hiányzik, a beteg lehetőség szerint kerülje a nehéz fizikai munkát. 3. Célszerű a megfelelő gyógyszeres kezelés az orvos előírása szerint, például bétablokkolóval. Bizonyos esetekben, célszerű és javasolt lehet a szívsebészeti beavatkozás, a bypass-mütét is, a beszűkült vagy elzáródott koszorúér áthidalása. A kanadai Ottawa orvosi egyetemének kardiológusai éppúgy javallatnak tartják a „néma" koszorúér-betegséget a szívműtét elvégzésére, mint az angina pectoris-szal járó felismert szívbetegséget. A TÚLÉLÉS VILÁGBAJNOKAI A mélytengeri forró vizű gejzírek környezetét vizsgálva, az amerikai Oregon állam egyetemének kutatói különös életformára bukkantak. Eddig azt tartották, hogy a mélytengeri gejzírek környékén maximálisan 105 fokos hőmérsékleten maradhatnak életben a mikroorganizmusok. Most az egyik 350 fokos, szulfidtartalmú oldatot kilövellő tengerméiyi gejzír környékén olyan mikro-szervezetekre bukkantak, amelyek 250 fokos hőmérsékleten és 265 atmoszférás nyomáson is életben maradnak. Laboratóriumi körülmények között is sikerült tenyészteni a különös mikrolényeket, és kiderült, hogy populációjuk 250 fokos hőmérsékleten 40 perc alatt megkétszereződik. Elektronmikroszkópos vizsgálattal két különböző mikroorganizmusra bukkantak. Anyagcseréjük is roppant különös: jelentős mennyiségű hidrogén, szénmonoxid és metán szabadul fel belőlük. A kutatók véleménye szerint még a 250 fok sem a baktériumos élet felső hőmérséklethatára. Valószínűleg léteznek olyan fajok is, amelyek 300—350 fokos forró oldatokban is életben maradnak. Ebből kiindulva talán szélesebb körben kellene keresnünk az élet lehetőségét az univerzumban. És vajon bizonyos-e, hogy az első 700—800 millió évben valóban steril volt a lehűlő ős-Föld? HAJSZÁLTELEP A japán Hitachi mérnökei olyan újfajta, 2,5 voltos, feltölthető telepet fejlesztettek ki, amely csak fele olyan vastag, mint egy emberi hajszál. A négy négyzetmilliméter felületű telep áramával 200—300 órán át működtethető egy digitális karóra. A hajszáltelepet kétezer alkalommal lehet feltölteni. Döntő eleme a különleges, amorf vékonyfilm elektrolit, amelyet a lítium anód és a titánszulfid katód között helyeznek el. Az egész szerkezet 34 mikron vastagságú. Az újfajta telepnek nagy előnye, hogy az integrált áramkörök gyártására kifejlesztett módszerekkel állítható elő. És mert rendkívül vékony, felvihetik a közönséges napcellák hátlapjára is, hogy borult időben energiával lássa el a napenergiával működő szerkezeteket. CSECSEMÖÁLOM BÁRÁNYBÖRÖN Egy puha báránybőr a legkitűnőbb fekvőalátét a csecsemőknek. Puhán érintkezik a bőrükkel, megnyugtat, és jobban melegít, mint a hagyományos pamuttakarók. Új-zélandi kutatók jutottak erre a megállapításra, behatóan tanulmányozva, hogy miként reagálnak a kisgyermekek az ágyban elhelyezett báránybörre. A kicsik láthatóan nagyon jól érezték magukat, simogatták a puha szőrmét és feltűnően hosszú ideig aludtak. Ezzel igazolták amerikai kutatóknak a bőrkontaktus fontosságát bizonyító kísérletét. Az amerikai kutatók kísérleti majmoknak két mesterséges anyát bocsátottak rendelkezésükre. Az egyik dróthálóból készült és kívánságra tejet adott, a másikat puha prém borította, de nem adott tejet. A kis majmok éhségük ellenére a puha pótanyát választották. A „NÉMA" SZÍVINFARKTUS VESZEDELME V FELVILÁGOSÍTÁS - ÉRINTÉSRE Újfajta számitógépes információs rendszert helyeztek üzembe Walt Disney floridai szórakoztató "birodalmában", a holnap technikáját bemutató EPCOT központban. A számítógéppel összekapcsolt tévéképernyőn megjelenő térkép bármely pontját megérintve, a látogató hangos-képes tájékoztatót kap az adott térség látványosságairól. Tájékozódhat a különböző eseményekről, asztalt vagy szobát foglalhat, kétoldalú beszéd- és képkapcsolatba léphet a központ felügyelőivel. A RÓMAI BIRODALOM ÓLOMHALÁLA Az ókorban kedvelt nyersanyag volt az ólom, mert könnyű volt megmunkálni. A római birodalomban egyebek között vízvezetékeket béleltek vele, főzőedényeket készítettek belőle, ólomtartalmú mázakat használtak. Ennek következményeként elterjedt volt az ólommérgezés, amit a római időkből származó csontvázak nagy ólomtartalma is bizonyít. A római időkből fennmaradt leírás szerint annak idején szirupot adtak a szőlő tevéhez, hogy javítsák a bor ízét. A szirupot ólomedényben főzték. Ólomcukor (ólomacetát) keletkezett, amely erős gombaölő szer lévén, meghosszabbította a bor eltarthatóságát. A rómaiak, persze, nem ismerték ezt az összefüggést, és azt sem tudták, hogy az édes ízt az ólomvegyület okozza. Nem ismerték a cukrot sem, és mert nagyon kedvelték az édességet, másfajta ételeket is ólomedényben készítettek — ízük javítására. Bort és édességet természetesen elsősorban az uralkodó osztály tagjai fogyasztottak. Ennek következtében őket sújtotta leginkább az ólommérgezés is. Jerome Nriagu, kanadai kutató vizsgálatai szerint a római császárok és más vezető személyiségek ideg- és elmebetegsége, továbbá a római birodalomban elterjedt köszvény az ólom hatására vezethető vissza. Az elterjedt krónikus ólommérgezésnek fontos szerepe lehetett a római birodalom bukásában és széthullásában. 18
