A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-07-15 / 29. szám

Hallottuk- olvastuk-láttuk Innen'onnan KÖNYV Eliška Jelínková: Hogyan utaztunk, hogyan utazunk Nemcsak a gyerekeknek, de a felnőtteknek is élvezetes olvasmányt nyújt e kedves könyvecske. Megismertet az utak, alagutak, metrók és hidak történetével, sorsával a legrégibb időktől napjainkig. Érdekes ókori legendákat elevenít fel az utazással, az utakkal, hidakkal kapcsolatban. Az első ös­vénytől kezdve a fáraók birodalmán keresz­tül, a perzsa királyok útjait végigjárva elju­tunk Rómába, ahová a monda szerint min­den út vezet, majd együtt izgulunk a karavá­nok szomjúságtól eltikkadt kereskedőivel, akik a kínai selyemúton indultak el Európa felé. Megismerjük MacAdam ötletes felfe­dezését, az aszfaltutak titkát, az európai és a tengerentúli korszerű atutópályákat. Ugyanilyen szemléletes módon dolgozza fel az alagutakhoz fűződő legendákat, a hidak ötletének megvalósulását a szaka­dékra dőlő fatörzstől, a függöhidaktól, a kőhidaktól kezdve egészen a merész beton­ívekig. Felidézi Faustus Verantius dalmát építész emlékét, aki harangércből akart bolt­íves hidat építeni a XVII. század eljén. S amikor a városatyák azon szörnyülködtek, hogy lópaták és bűnös emberi lábak tapos­nák azt az ércet, amelyből a szent harango­kat öntik, a mester gúnyosan így válaszolt: — És az nem zavarja Önöket, hogy ebből a szent ércből ágyúkat is öntünk? Külön kell szólni Drahomír Mrózek ötletes rajzairól. A színes fényképek és a rajzok ízléses összeválogatása jól kiegészíti a könnyv tartalmát. Fundárek Magda is gondos munkát végzett, a gyermekkori kíváncsiság báját meghagyva, egyszerűen, tiszta ma­gyarsággal fordította le a könyvet. (ozsvald) KIÁLLÍTÁS Magyar könyvek A Magyar könyvek című kiállítást — amely csakugyan méltóképpen reprezentálta nap­jaink magyar könyvkiadását — 1983. június 7-től 16-ig tekinthettük meg a bratislavai Művészetek Flázában. A kiállításon több olyan kiadvány szerepelt, amellyel a ma­gyarországi könyvkiadók nemcsak otthon, hanem az ország határain túl, nemzetközi viszonylatban is óriási sikert arattak. Meg­említhetjük közülük például A Májmúni Kódex facsimile kiadását vagy a Biblioteca Corviniana című angol nyelvű kiadványt, amelyben a szerzők — Csapodi Csaba és Csapodi Klára — a világ könyvtáraiban még fellelhető corvinákat ismertetik (több mint száz kódexet). Ezek a publikációk nem csu­pán tartalmukra nézve, hanem nyomda­­technikai szempontból is rendkívül értéke­sek: arról tanúskodnak, hogy a magyaror­szági nyomdatechnika, s mindenekelőtt a színes nyomtatás az utóbbi évtizedben ha­talmasat lépett előre. S ehhez gyorsan azt is hozzá kell tennem, hogy az új nyomdatech­nikai színvonal már a „tömegkiadványok nak" nevezhető, nagy példányszámban ki­adott publikációkban is érzékelhető. Az első jelentős magyar nyelvű könyvek facsimile kiadásai — amelyekkel ugyancsak találkoztunk a kiállításon — a magyar nyelv tradícióinak ápolásáról tanúskodnak. Ilyen kiadásban jelent meg például a Vizsolyi Biblia, Zrínyi Miklós Adriai tengernek syre­­naia című műve, Széchenyi István Hitele (ez utóbbi „Honnunk szebblelkü asszonyinak'' ajánlva). Figyelemre méltó kezdeményezése a je­lenlegi magyar könyvkiadásnak a kézírásos relikviák megjelentetése is. Ezek közül a kiadványok közül talán Arany János Kap­csoskönyvének facsimiléje a legszebb. Az újabb irodalom képviselői közül Nagy Lász­lónak jelent meg egy kézírásos-rajzos köny­ve Kísértet a bánat ellen címmel; Weöres Sándor Kézírásos könyve szintén ezek közé a kiadványok közé sorakozik. Persze, ezek az „érdekességek" — akárcsak a szép kivi­telezésű minikönyvek — többnyire könyv­­gyűjtőknek készültek; ezért tartom szüksé­gesnek megemlíteni, hogy a kiállításon lá­tott kevésbé attraktív könyvek is szépek. Ízlésesek, szinte kínálják magukat az olva­sóknak. Ennél többet pedig — legalábbis első látásra — nem kívánhatunk tőlük. Varga Erzsébet Álmok és helyzetek Prágában, a Kotva áruház melletti kiállitóte­­remben rendezte meg első, bemutatkozó kiállítását az ifjú fotós, Mária Kudasová, a kassai (Košice) iparművészeti szakközépis­kola volt növendéke, aki 1958-ban született. Negyvennégy cím nélküli felvételt mutatott be és ez bizony próbára tette a nézők ítéletalkotását, mert ki-ki tetszése szerint döntötte el, hogy melyik álomkép, melyik helyzetkép. És a nézők közül sokakat meg­hökkentett ... Még 24 óra sem telt a megnyitás után, amikor ellátogattam a kiállításra, és bizony magam is elcsodálkoztam. Figyelmesen elol­vastam dr. Zdenek Pospíšil főiskolai tanár útmutatását, vagyis a megnyitáskor elmon­dott beszédének szövegét, s azonnal feltűnt; a mellé helyezett lapokra milyen hosszas, részletes és ellentmondásos véleményeket jegyeztek fel a látogatók. Elismerést és gúnyt, dicséretet és szitkot. Egyesek a jövő fotómüvészetét, a bíztató al/ernatívát, egy új formanyelv megszületését emlegették. Má­sok az érthetelenséget, a pornográf megkö­zelítést. Persze, miután negyedszer, ötödször is végignéztem a felvételeket, kiderült: végle­tes megállapítások ezek, egyik sem fogadha­tó el teljes mértékben jogos a dicséret, de esetenként az elmarasztalás is. Tény, hogy biztos és vonzó technikával, egyéni stílusban nem könnyű megláttatni olyan álomképeket, helyeztképeket, melyek korunk emberének — ebben az esetben egy nőnek! — életérzéseit, az agresszivitás, a háború elleni állásfoglalását mutatják be. Nem könnyű női szemmel férfi aktot úgy megjeleníteni, hogy nyers, brutális képzete­ket véletlenül se keltsenek a nézőkben. A női aktkékepeket elfogadták, az előbbieket pe­dig nem értették meg, s ennek nem is minden esetben a néző látásmódja volt az oka. Érdekes kísérletnek minősíthető ez a be­mutatkozó kiállítás. A kísérletek mindig hoznak valami újat. Bizonyos, hogy a látott 44 felvétel közül legalább húsz komoly művészi értékű, s ez nyilvánvalóan jelzi: az ifjú fotósnak érdemes a kísérletezést foly­tatnia. Hajdú András KÖZMŰVELŐDÉS Családtervezés és genetika A fejlett európai társadalmak egyik jelentős problémája korunkban a közösség regenerá­ciós képességének megtartása, a születési arányszámok optimalizálása. Az utóbbi idő­ben számos intézkedés született a népes­ségszaporulat emelésére, amely létkérdésé­vé válhat egy társadalomnak, ám a tapaszta­lat azt mutatja, nem várható a kérdés megol­dása egyedül a családalapítás körülménye­inek kedvezőbbé tételétől. Felmérések iga­zolják az olyan családok nagy számát, ame­lyek bizonyos öröklödési rendellenességek miatt, illetve az utódot érintő elváltozási lehetőségektől való félelmükben nem vállal­koznak újjabb gyermek világra hozatalára. Ilyen esetekben jut döntő szóhoz az örök­léstan, a genetika. Az elmúlt évtizedek rob­banásszerű fejlődésének köszönhetően szá­mos kérdésre találtak magyarázatot e tudo­mányág művelői, s tudnak manapság sok esetben megnyugtató biztonsággal választ, tanácsot adni a szülők kérdéseire, félelmeire. Nem véletlen, hogy az utóbbi évtized számos szenzációja épp e tudományághoz kötődik. Az ilyen gyorsan fejlődő tudományág eredményeinek széles körű alkalmazása nagy mértékben függ a lakosság informált­ságától. Nagy figyelmet szentelnek e problé­máknak a tömegkommunikációs eszközök, a sajtó. Közvetlen hatása miatt legeredménye­sebb mégis az élő előadás, a szakember és az érdeklődők közvetlen találkozása. Családtervezés és genetika címmel dr. Czeizel Endre magyarországi genetikus, az Országos Közegészségügyi Intézet Hu­mángenetikai Laboratóriumának vezetője tartott előadást a közelmúltban Léván (Levi­ce), a CSEMADOK helyi szervezete művelő­dési klubjának tagsága előtt. Az előadás fö célja a genetika fogalomkörébe tartozó új­donságok ismertetése és az ezzel kapcsola­tos kérdések megválaszolása volt. A neves genetikus előadását három részre osztotta. Az első részben a tudományág fejlődését ismertette az elmúlt évtizedekben. Előadásá­ban részletesen kitért a genetika legújabb vívmányainak ismertetésére, a humángeneti­ka jelentőségére napjainkban. Hangsúlyozta a genetikai tanácsadás jelentőségét, és azt a tényt, mennyi betegségnél, eddig megoldat­lan rendellenességnél tud a genetika — az orvostudomány egyéb ágaival karöltve — segítséget nyújtani. A családtervezés fogalomkörének szentelt második részben részletesen kitért a szüle­tésszabályozás modern alkalmazására, a kérdés mennyiségi és minőségi összetevőire. Hangsúlyozta, milyen fontos, hogy a család­­tervezés átgondolt és felelősségteljes le­gyen, s minél kevesebbszer kelljen olyan drasztikus eszközökhöz nyúlni, mint a ter­hesség művi megszakítása. A harmadik részben dr. Czeizel Endre a magyarsággal kapcsolatos genetikai tévhi­tekről és a magyarság genetikai sokszínűsé­géről beszélt. Csáky Pál Elsősorban a tengeri és a hegyi mentés nehézségeire gondoltak a feltalálók, akik megalkották ezt a könnyű, hordozható és akár kézipumpával, akár szájjal felfújható, impregnált nylonból készült matracot. Paplanból készült felső víztaszító húzózár rögzíti, így a sérült könnyen és kevés mozgatással helyezhető el a mentömat­­racban és emelhető ki onnan. További védelmet nyújt a fejrésznél levő csuklya. A mentőmatrac mindössze két kilogram súlyú. Az ausztráliai Comet Products Pty Ltd vágószerszáma egyszerű alkalmatosság és mivel vágóéle zárt, akár a gyerekek is használhatják. Vág minden vékony anya got: papírt, fóliát, műanyag lemezt, tex tilt. A vágóéi mindkét oldala használható ha az egyik oldala eltompul, megfordítha­tó. Pót vágóéleket is mellékelnek a jó kézhez simuló, sokoldalú kis szerszámhoz Hatvan kilométeres sebességgel szágul a komputer vezérelte metró, a holna metrója, Lille utcáinak felszíne alatt, külvárosban megépített irányítóközpor az állomásokon és az alagútban elhelye zett kamerák segítségével ellenőrzi metró működését. 8

Next

/
Thumbnails
Contents