A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-11-18 / 47. szám

Tichy Kálmán festő- és grafikusművész a változatos szépségű Gömörböl származott. Rozsnyón született 1888-ban, itt végezte el a középiskolát, s a második világháború kitöréséig itt élt és alkotott.

Festeni Hollósy Simon ismert magániskolájában, Münchenben tanult, s közben ottani kiállításokon is részt vett. 1907 és 1911 között Budapesten, a rajztanárképző iskolában folytatta tanulmányait. A Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Viktor, Edvi-lllés Aladár, Hegedűs László és Révész Imre tanítványa volt. Budapesten is gyakran kiállított festményeket, kisméretű grafikákat, alkalmazott grafikai műveket, közös tárlatokon. Tagja volt a Kéve müvészegyesületnek. 1912-ben állami ösztöndíjjal Velencébe ment. Ugyanabban az évben megalakította az Ifjú Művészek Egyesületét. A Nemzeti Szalon egyik alapító tagja volt. 1914-ben részt vett a magyarországi grafikusok amerikai kiállítási turnéján. Két év múlva Budapesten a Szent György céh rendezte meg nagy sikerrel — Tichy első önálló kiállítását.

Az első világháború után a Szlovák Grafika (Slovenská grafika) című folyóirat munkatársa volt. Elsősorban plakátokat és könyvborítókat tervezett. A Szlovákiai Képzőművészek Egyesületének (Jednota výtvarných umelcov Slovenska) Prágában, 1922-ben megrendezett nagyszabású tárlatán több mint

Tichy Kálmán: Kofaasszony (Fotó: Prandl Sándor)

TICHY KÁLMÁN

100 festményt és grafikát tett közszemlére; a kiállított anyag egynegyede tőle származott.

Tichy munkáit gyakran — s néha jogosan — minősítették „irodalmiasnak". Sok festményén, plakátján, borítótervén túlságosan elaprózta a részleteket.

Tichy Kálmán csapongó képzeletének leginkább a szecesszió felelt meg. Dekoratív-fantasztikus elképzeléseit ebben a stílusban realizálta. A szecesszió legfőbb komáromi képviselője, Harmos Károly festett s rajzolt hasonlóan meseszerű, szimbolikus stílusban. Mindkettőjük számára a valóságnál fontosabb volt a képzelet, a tudatalatti, a fantasztikum világa, amit a szecesszió nagyban felszabadított. A tusosüveg meséi c. linóleummetszet-sorozata legismertebb alkotásai közé tartozik. A kacsalábon forgó vár ostroma című képét — állítólag — a bratislavai Városi Múzeumban őrzik.

Az említett mesélökészség és befelé fordulás ellenére Tichy realista képeket is készített. Ilyen például Kofaasszony című festménye, melyen a mellékes dolgok naturalisztikus ábrázolása helyett a lényegre összpontosított. Finom stilizációjá^ val Rippl-Rónai pasztelljeit juttatja eszünkbe.

Tájképeket is festett, emberi alakokkal, vagy azok nélkül. Rozsnyói részlet c. képén szülővárosát téli hótakaró alatt mutatja be.

Tichyt egyébként bravúrosan festő és rajzoló művészként ismerték. Vérbeli grafikus volt, akinek talán az illusztráció műfaja felelt meg legjobban.

A gömöri festők 1966-ban Rozsnyón megrendezett tárlatán, Rudnay Gyula, Putra Endre, Makovits Jenő és mások mellett az ő müvei is ott szerepeltek azokéi között, akik születésükkel, életükkel vagy művészi tevékenységükkel valamilyen módon a gömöri tájhoz kötődtek.

Tichy Kálmán életműve nagyobbrészt feledésbe merült, de mivel kulturális hagyatékunk egy sajátos színfoltját képviseli, érdemes lenne újra felkutatni és felidézni.

A. GÁLY TAMARA