A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-11-11 / 46. szám
A HÉT galériája Csicsátka Ottokár: Modern család (domborított és hegesztett fém, érsekújvári lakótelep) Fotó: LEHEL ZSOLT Ot íibHcbm* A modern szlovákiai szobrászat felvirágoztatóinak idősebb generációjához tartozik: több újszerű szobrásztechnikát és kifejezőformát honosított meg nálunk. Érsekújvárott (Nové Zámky) született 1914. január 20-án. A művészet iránti vonzalma már gyermekkorában megnyilvánult, nemcsak a rajzolás, de a mintázás is fokozottan lekötötte érdeklődését. Ismerősei ajánlatára Rigele Alajos lett az első tanára. 1934—38 között a prágai képzőművészeti akadémián Bohuslav Kafka szobrászművésznél, 1939—42 között pedig a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Sidló professzornál tanult. 1945-ig Újvárban, majd miután nem sikerült Párizsba kiutaznia, Prágában, később Budapesten élt. Újabb párizsi útitervét betegsége miatt nem tudta megvalósítani. A megfelelő orvosi kezelés miatt ismét Prágába költözött, majd innen végülis Bratislavába jött, s itt annyira felépült, hogy 1968-ban elhagyhatta a betegágyat. Hihetetlen akaraterővel küzdötte le a nehézségeket, hiszen elképzelni is nehéz, hogy az ötvenes években készült domborművek, modelljeinek jónéhányát ágyban, hanyatt fekve mintázta úgy, hogy felesége tartotta fölé az anyagot, készülő müvet... 'Mindennek ellenére nem vonta ki magát a művészeti életből. Jelentős tervekkel vett részt Belluš akadémikussal a Slavínon felállítandó emlékmű megalkotására kiírt pályázaton. Az 1958—60-ban meghirdetett Klement Gottwald emlékmű-pályázaton Svetlík professzorral indult, s az ótátrafüredi (Starý Smokovec) emlékmű-pályázaton is jelentős sikere volt. Az 1970-es évek végéig Bratislavában élt és alkotott, majd visszavonult, s azóta vidéki müvésztelepén dolgozik. Csicsátka Ottokár alkotói tevékenységében gyakorlatilag mellőzte a kisplasztikát, bár — főképp diákkorában — még foglalkozott vele (Búbánat 1936, Torzó 1937, Anya 1937-38, Anyaság 1942, Vándor 1946, Ülő anya 1948), de már ennél a műfajnál is a monumentális stilizáció lett alkotói irányzatának fő jellemvonása. Portréin (Anya 1936; Cigánykovács-fö 1939; Ján Chalúpka 1936; Zmeták Ernő 1940) is az említett vonás vált jellemzővé, tudatosan a mindennapi élet mozzanatainak megörökítésére törekedett. Művészete összeforrt a földművesek, bányászok munkájának, a családi életnek, a munka és a munka utáni pihenés pillapatainak megörökítésével. Tehát olyan témakör szolgálatába állította művészetét, amely azon túl, hogy állandóan emberközelbe hozza az alkotó művészt, technikai, formai követelményeket is szab: a rendszerint többszemélyes pillanatképek, az egyfigurás allegóriák a megfelelő művészi hatás elérésnek érdekében igénylik a nagy méretekben való kivitelezést. Csicsátka ezeket a kompozícióit a dombormüvekkel egészíti ki. Nála azonban csak ezek a szempontok igénylik meg kompozícióinak monumentalitását, az elsősorban realista látásmódra alapozott expresszionista-kubista ábrázolásmódot, a részletek kellő kihangsúlyozása, a környezettel harmonizáló dekorativitás, valamint az ábrázolt embertípusok állandósult néprajzi jellemvonásai határozzák meg. Témáinak megválasztásával ugyanúgy mint szobrásztechnikai kifejezésmódjával teljes mértékben a társadalmi korképet igyekszik visszaadni. Ezért érvényesülnek, hatnak úgy köztéri szobrai. Művészetének legjelentősebb mozzanata az a tény, hogy a hazai művészetben elsőként — kezdte a rézdomborítás-technikát céltudatosan alkalmazni a domborműveknél és a szoboralkotásoknál egyaránt. Sokévi munkával emelte a technikát olyan szintre, hogy alkotásai a legkorszerűbb épületek homlokzatainak, belső tereinek értékes művészi díszítő elemeivé, kiegészítőivé váltak. Törekvéseit a dunászerdahelyi Agrofrigor épületét díszítő dombormüvével koronázta. Ez nemcsak az alkotó munkát ünneplő jelképes témaválasztásában, hanem méreteiben is monumentális — Szlovákia második legnagyobb kivitelezett domborművé, de legnagyobb (520 X 250 cm) fémdomborítású alkotása. Csicsátka Ottokár köztéri szobraival és egyéb műalkotásaival Bratislaván kívül Dunaszerdahelyen, Érsekújvárott, Galántán, Párkányban, Bártfán (Bardejov), Eperjesen (Prešov), Bánovcében, Breznón, Michalovcén és Ružomberokban is találkozhatunk. LEHEL ZSOLT
