A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-07-08 / 28. szám
REICHENTAL FERENC Reichental Ferenc: Tavasz a vízparton (olaj). A Szlovák Nemzeti Galéria tulajdona, Bratislava. Fotó: Buday J. Reichental Ferenc (1895—1971) a két világháború közt legtehetségesebb festőink egyike volt. Élete, művészete egyaránt rendkívül mozgalmas és változatos volt. Bratislava környékén született. Budapesten tanult, majd az első világháború alatt Oroszországba került, ahol a pétervári festészeti akadémián folytatta tanulmányait. Később Irkutszkban, egy képzőművészeti iskolán tanított. 1922-ben visszatért Szlovákiába, többször csoportosan kiállított, de nemsokára Németországba költözött. Berlinben megismerkedett a német expresszionizmussal, ami kezdeti irodalmias jellegű festészetének tömörebb formákkal való felváltására ösztönözte. Reichental egész életében vándorolt : Németországból kis időre Prágába, majd Franciaországba költözött; élete utolsó éveit az USA-ban töltötte, s ott is halt meg. Az új elméletekre, stílusirányzatokra való készséges reagálása egyrészt festészetének előnyére vált, mivel magas színvonalon értékelte át azokat. Másrészt viszont saját művészi profiljának folyamatos, határozott kialakulását fékezte. Reichental ennek ellenére a húszas évek egyik legmeggyőzőbb erejű festője volt nálunk. Képeink társadalombíráló hangja Koloman Sokol grafikáinak harcosságával vetekszik (pl. Család c. képe 1926-ból). Első önálló kiállítása Bratislavában, 1927-ben volt. Az expresszionizmus mellett festészetére már abban az időben a kubizmus is hatott (főleg G. Braque festészete). A vonal és a helyi jellegű színfolt ennek következtében képein önálló szerepet kapott. Reichental a realista festészetből indult ki, a társadalmi ellentétekre érzékenyen reagáló természete azonban csakhamar az expresszív kifejezésmód felé vezette. Élesen bíráló hangú festészetének a formabontó kubizmus irányzata felelt meg legjobban. A társadalmi visszásságokat itt szándékosan, kubisztikus torzított, deformált alakzatokkal igyekezett hatásosan érzékeltetni (pl. Kávéház, vagy Bratislava című kompozícióján 1931-ből, mely már kifejezetten kubisztikus montázs). Reichental művészetének szociális beállítottsága kezdetben tudatos, sőt, mi több haladó szellemű, nemzetközi jellegű volt. Programjában nem volt azonban következetes: a nyomor és elnyomás iránti érdeklődése nemsokára felületes lett s már csak kedvtelésből festett hasonló témájú képeket. (A társadalmi valósággal tán a már említett, 30-as évekből való képsorozata volt a legszorosabban összekötve). így —, s ez a festő tarka életútjával is összefügg — Reichental Ferenc művészete idővel szinte kozmopolita jelleget öltött. A. GÁLY TAMARA
