A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-07-08 / 28. szám

REICHENTAL FERENC Reichental Ferenc: Tavasz a vízparton (olaj). A Szlovák Nemzeti Galéria tulajdona, Bratislava. Fotó: Buday J. Reichental Ferenc (1895—1971) a két világháború közt legtehetsége­sebb festőink egyike volt. Élete, mű­vészete egyaránt rendkívül mozgal­mas és változatos volt. Bratislava környékén született. Bu­dapesten tanult, majd az első világ­háború alatt Oroszországba került, ahol a pétervári festészeti akadémián folytatta tanulmányait. Később Ir­­kutszkban, egy képzőművészeti isko­lán tanított. 1922-ben visszatért Szlovákiába, többször csoportosan kiállított, de nemsokára Németországba költö­zött. Berlinben megismerkedett a né­met expresszionizmussal, ami kezde­ti irodalmias jellegű festészetének tömörebb formákkal való felváltásá­ra ösztönözte. Reichental egész életében vándo­rolt : Németországból kis időre Prágá­ba, majd Franciaországba költözött; élete utolsó éveit az USA-ban töltöt­te, s ott is halt meg. Az új elméletekre, stílusirányzatok­ra való készséges reagálása egyrészt festészetének előnyére vált, mivel magas színvonalon értékelte át azo­kat. Másrészt viszont saját művészi profiljának folyamatos, határozott ki­alakulását fékezte. Reichental ennek ellenére a húszas évek egyik leg­meggyőzőbb erejű festője volt ná­lunk. Képeink társadalombíráló hang­ja Koloman Sokol grafikáinak harcos­ságával vetekszik (pl. Család c. képe 1926-ból). Első önálló kiállítása Bratislavá­­ban, 1927-ben volt. Az expresszi­­onizmus mellett festészetére már abban az időben a kubizmus is ha­tott (főleg G. Braque festészete). A vonal és a helyi jellegű színfolt en­nek következtében képein önálló szerepet kapott. Reichental a realista festészetből indult ki, a társadalmi ellentétekre érzékenyen reagáló természete azonban csakhamar az expresszív kifejezésmód felé vezette. Élesen bí­ráló hangú festészetének a forma­bontó kubizmus irányzata felelt meg legjobban. A társadalmi visszásságo­kat itt szándékosan, kubisztikus tor­zított, deformált alakzatokkal igye­kezett hatásosan érzékeltetni (pl. Kávéház, vagy Bratislava című kom­pozícióján 1931-ből, mely már kife­jezetten kubisztikus montázs). Reichental művészetének szoci­ális beállítottsága kezdetben tuda­tos, sőt, mi több haladó szellemű, nemzetközi jellegű volt. Programjá­ban nem volt azonban következe­tes: a nyomor és elnyomás iránti érdeklődése nemsokára felületes lett s már csak kedvtelésből festett hasonló témájú képeket. (A társa­dalmi valósággal tán a már említett, 30-as évekből való képsorozata volt a legszorosabban összekötve). így —, s ez a festő tarka életútjával is összefügg — Reichental Ferenc mű­vészete idővel szinte kozmopolita jelleget öltött. A. GÁLY TAMARA

Next

/
Thumbnails
Contents