A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-10-28 / 44. szám
Tudomány-technika MENTÖMÜHOLDAK Egy szovjet mentőműhold 3 repülőgép és egy bajba jutott tengeri katamarán tartózkodási helyét segített felderíteni, így egyetlen hónap alatt hét emberi életet sikerült megmenteni. A Kozmosz—1383 elnevezésű első mentőműholdat a Szovjetunió 1982. június 30-án bocsátotta Föld körüli pályára. A kísérleti ellenőrzési próbák folytak, eközben a műhold észlelte és meghatározta egy kis repülőgép katasztrófájának színhelyét Brit-Kolumbia mellett. A helyi mentőszolgálat erőfeszítései az eltűnt gép felkutatására eredménytelenek voltak. A műhold fedélzetéről továbbított információk segítettek a mentőknek a katasztrófa színhelyének gyors meghatározásában. A gép három utasa — a katasztrófa során elszenvedett sérülések ellenére — életben maradt. Szeptember végén hasonló helyzet alakult ki egy másik, kis kétszemélyes gép kutatása során. A kutató-mentő műholdszolgálat megteremtését már régóta tervezik. A világstatisztika azt mutatja, hogy csupán az elmúlt 5 évben több mint kétezer hajó pusztult el (e számban nincsenek benne a vitorlások, halászhajók, csónakok). A világon gyakorlatilag minden másfél órában segítségre szorul egy hajó, és sajnos minden 36. órában egy elsüllyed. A légi közlekedésben is sokszor előfordul szerencsétlenség. Gyakran megtörténik, hogy különböző okok következtében a mentőszolgálat nem tudja fogni a vészjelzéseket, így a szerencsétlenség helye felderítetlen marad. A műholdrendszer működéséről Williamsburgben (USA) tanácskozást tartottak. A résztvevők — Szovjetunió, USA, Kanada, Franciaország — a lehető legközvetlenebb módon győződhettek meg az új rendszer hatékonyságáról. A tanácskozás helyén egy „lezuhant repülőgépet", pontosabban egy A NÉGYHETES MAGZAT „PORTRÉJA” Lennart Nilsson, a világhírű svéd tudományos fotográfus készítette ezt a meghökkentő felvételt egy négyhetes magzat „arcáról". Már most felismerhetők rajta a még kialakulatlan arc bizonyos jegyei: a száj felett már megfigyelhető a két orrlyuk. A szemek még nem láthatók: most még oldalt, a két kidudorodás mögött helyezkednek el és csak a fej hátsó részének gyors növekedésével kerülnek megszokott helyükre. gép farokrészét helyezték el. A roncson egy mindössze 3 kg-os rádióadó volt, mely vészjeleket sugárzott. A Kozmosz—1383-as műhold kétszer vette a vészjeleket és kétkilométeres pontossággal meghatározta „a katasztrófa színhelyét". Világos, hogy nemcsak repülőgépeken és hajókon lehet ilyen adókat elhelyezni. Magukkal vihetik a készüléket az alpinisták, a geológusok, a sarkkutatók vagy a bonyolultabb útra induló turisták is. A rendszer gyakorlati kiépítése csak most kezdődik. A rendszerhez szükséges műholdakat a Szovjetunió és az USA közötti megállapodás alapján bocsátják fel. Az első amerikai műholdmentöt a tervek szerint az Egyesült Államokban ez évben vezérlik Föld körüli pályára. Mind a négy résztvevő országban elkészültek a rendszer irányítóközpontjai és a földi információfogadó állomások. A Szovjetunióban a rendszer irányítóközpontja Moszkvában található, az információ-gyűjtő helyek pedig Arhangelszkben és Vlagyivosztokban vannak. A felek egyeztették mindazokat a műszaki követelményeket, amelyek biztosítják a rendszer elemeinek összeférhetőségét. A rendszer két részből áll: a Koszpaszból (Szovjetunió) és a Sarsatból (USA, Kanada, Franciaország), melyek mind közösen, mind önállóan is képesek működni. A műholdakat tízezer kilométeres magasságban működtetik, így gyakorlatilag a Föld bármely pontjáról érkező vészjelzéseket észlelni tudják. A teljes rendszer műholdjai egy időben 400 vészjelző készülék adatait képesek feldolgozni, és 2—4 kilométer pontossággal meghatározzák a katasztrófa helyét. A kapott információkat haladéktalanul továbbítják az adott ország mentőszolgálatához. Mint a williamsburgi tanácskozás mutatta, a terv megvalósításával kapcsolatos munkák ősz-szességükben sikeresen folynak. Különösen sok elismerő szó hangzott el a rendszer első műholdjáról, a Kozmosz—1383-ról. MÁGNESES „BÉLÉS” AZ EMBERI ORRBAN Ha valakit az orránál fogva akarunk vezetni, próbálkozzunk mágnessel — ez a megállapítás következik angol biológusok legújabb kutatásaiból. Mágneses vaskészletet fedeztek fel az orrüreget körülvevő csontokban. Az utóbbi években már számos állatfaj (méhek, galambok, delfinek) szervezetében kimutattak mágneses anyagot, sőt, a múlt évben az emberi mellékvesében is találtak ferromágneses kristályokat. Az angol kutatók elhunytak legkülönbözőbb szöveteit vizsgálták, és a lágy szövetekben, például az agyban, továbbá számos csontban (a koponyacsontokban és a bordákban) nem találtak mágneses anyagot. Az orrüreget körülvevő csontok falának mágnesessége viszont kilencszer erősebb volt a környezeténél. A mikroszkópos vizsgálatokkal azután öt mikron méretű vasszemcsékből álló mágneses réteget találtak az orrüregcsontok felszíne alatt. Érdekes, módon, annak a betegnek a szervezetében, aki elhunytakor vérszegénységben szenvedett, nem találtak mágneses anyagot. Egyelőre nagyon vitatott megállapítás, hogy az ember ezekkel a mágneses vasszemcsékkel érzékelhetné a földmágneses teret, akárcsak néhány állatfaj egyedeiről felteszik. Sokkal valószínűbb, hogy a szervezet vasraktárként használja az orrüreget körülvevő csontokat, és ennek a vaskészletnek fontos szerep« van a csontok fejlődésében. A HOLNAP AUTÓJA Az angol Enterprise F16 sportkocsi Kevlarból készült áramvonalas karosszériája ötször erősebb az acélnál. A tetején elhelyezett napcellák árama működteti az utastér légkondicionálását és tölti a karbantartást nem igénylő akkumulátort. A repülőgépekéhez hasonló önjégtelenítő ablakai vannak, továbbá blokkolásgátló tárcsafékei. Légellenállási alaktényezöje (a cW-érték) mindössze 0,28. A négyüléses kocsiba 3,5 literes benzinfecskendezős, alumínium V8-motort építenek be, amellyel 290 km/órás csúcssebességet érhet el. Tökéletesen áramvonalazták a külső visszapillantó tükröket is, amelyek kissé ol-TINTAHALVADÁSZAT Lengyelországban, a szczecini hajógyárban korszerű tintahalvadász-felszereléssel látták el a „Latam" elnevezésű halfeldolgozó halászhajót. A fedélzetről hosszú halászzsinórokat bocsátanak alá a mélybe, a végükön különleges horgokkal (képünk). A tintahalakat néhány méteres, olykor néhány százméteres mélységből fogják ki, miután 2000— 4000 wattos izzólámpák erős fényével csalogatják őket a hajó közelébe. Japánban legújabban már hangjeleket is használnak a tintahalak csalogatására. dalt csúsznak, amikor az ajtókat kinyitják, a hátsó levegöterelő lapot, a sproilert pedig villanymotor emeli ki önműködően, amikor a sebesség növekszik. Az áramló levegőt két csatornán kényszerítik áthaladni a kocsi alatt, ezzel az emeléssel ellentétesen ható erőt hoznak létre, és hűtik a hátul elhelyezett két radiátort is. A tervezők mindent megtettek a maximális biztonságért. Az űrhajók anyagából készült karosszéria ütésgátló, nem korrodálódik, nem gyúlékony, kitűnő hang- és hőszigetelő. További érdekesség a nem robbanó benzintartály és az önműködő tüzoltórendszer. A kocsi egyelőre csak előprototípus, kis darabszámú gyártását későbbre tervezik. GYÖNGY-REJTÉLY A kazahsztáni ásatásokon talált, az időszámításunk kezdete utáni VII—Vili. századból származó karneol-nyaklánc sok fejtörést okoz a tudományos szakértőknek. Véleményük szerint a gyöngyökön talált finom furatokat csak lézersugárral vagy gyémántszerszámmal alakíthatták ki. Abból Alma Ata-i geológusok bizonyítva látják, hogy gyémántlelőhelyeknek kell lenniök a Balhas-tótól északra fekvő területen. Véleményük szerint azért nem bukkantak rá eddig a kimbertitcsöre, mert vastag üledékréteg bontja. HORDOZHATÓ KONYHAKERT — SARKKUTATÓKNAK Évente több termést is betakaríthatnak és ezzel megoldhatják a sarkvidéki expedíciók friss zöldség- és gyümölcsfélékkel való ellátását a leningrádi agrofizikai intézetben kifejlesztett hordozható konyhakerttel. A már tömegesen gyártott egység különleges talajjal töltött kicsiny fémrekesz. Három vagy négy fémrekesz egymás mellé helyezésével lehet kialakítani egy-egy ágyást. A törpe növényház páratartalmát, hőmérsékletét és megvilágítását önműködően szabályozzák. Az ágyásokban paradicsomot, uborkát, földiepret, de akár még búzát is termeszthetnek. Az egységekből nagyméretű növényházi komplexumot is kialakíthatnak, egész éven át termesztve zöldség- és főzelékfélét a 1 mostoha időjárási vidékeken. 18
