A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-10-28 / 44. szám
a cseh nép önerőből, állami támogatás nélkül építi fel színházkulturájának hőn vágyott templomát. Az önerőből a gyakorlatban annyit jelentett, hogy az anyagiakat, közadakozásból kellett összehozni. így készül el 1862-ben az Ideiglenes Színház, hat esztendővel később pedig a nemzeti ünnepélyes alapkőletétele is megtörténik. 1881 nyarán lényegében készen áll már az újabb színház, amikor a vadonatúj épületben tűz üt ki, és üszkös romokban hever mindaz, amit összefogással elegy igyekezet hozott létre. Azonban hetekkel később már újra nekifognak a felújítási és ennek keretében az Ideiglenes Színházat a nemzetivel egyesítő munkálatoknak, úgyhogy röpke két esztendővel később, 1883 őszén színházavató díszbemutatón csendülhetnek föl a Libuše első taktusai... És azóta — a jelenleg már csupán húsz napig tartó nagyjavítás hat és fél évvel ezelőtt történt megkezdéséig — csaknem kilencvenöt esztendőn át estéről estére fölgördülhetett a függöny, hogy Libuše és Dalibor, Juro Jánošík és Svätopluk, Rómeó és Júlia, Peer Gynt és Ádám s megszámlálhatatlanul sok egyéb színpadi hős sorsa elevenedjen meg a közönség előtt az egyre gazdagabb múltra tekintő nemzeti rivaldájának föl-föllobbanó fényében. 3. Az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban fordult elő, miszerint a víkend, a hétvége első napjának éjszakáján : szombaton hajnalban, vagy még inkább hajnal előtt Karlove Varyvan és Teplicén, Ostravában és Brnoban, de még Bratislavában és Nyitrán is több lakásban éjjeli kettő és fél négy között szólt az ébresztőóra, hogy mérnökök és munkások, bolti elárusítónök és diákok reggel hét és nyolc óra között itt legyenek a Národní tfídán, a Nemzeti Színház „munkásbejárata" előtt... Percekkel később pedig már kinek-kinek söprű, vödör, fölmosórongy, dörzspapír volt a kezében, hogy együtt teremtsenek rendet a munkájukat befejezett kőművesek, restaurátorok, villanyszerelők és egyéb szakemberek után. Természetesen ingyen és önként. Őszintén szólva ilyen lelkesedést, ilyen segíteni akarást még nemigen láttam két évtizednyi újságírói pályafutásom során; és attól tartok, hogy egyhamar nem is látok majd újra. Olyasmi ez, akár a varázslat. Itt, a uujuuuii j UU3U ciicnuczescucii egyaránt mennyire lenyűgöző látványt nyújt az Új Színpad. Kristályokként csillogó üvegelemekből készült el a homlokzat, alatta márvány segít visszaverni a Národní tŕída forgatagának kis híján száz decibeles zaját. Háromféleképpen lehet variálni a színpadot is, a nézőtéren ennek megfelelően alakítható a férőhelyek száma. A falba épített vetítőnyílások jelzik, hogy a rendszeres játékrendbe beépülve a világhírű laterna magika is otthonra talál itt. Az utóbbi hetekben, főképpen azóta, hogy a sűrű állványzat eltűnése óta a járókelők nemcsak sejtik, de szabad szemmel is megcsodálhatják az alig két esztendő alatt épült Új Színpadot, már rengetegen megkérdezték: miért ilyen e színház, miért formálták amolyan üvegpalotává a külsejét? Nos, a tervezők véleménye szerint ez egyrészt az épület rendeltetéséből és méreteiből adódott, másrészt ez mutatkozott a lehető leggazdaságosabb megoldásnak. És persze az sem elhanyagolandó szempont, hogy a kristályszerüen ragyogó üveg nagyon közel áll a cseh nép mentalitásához, sokévszázados hagyományaihoz. Az új és a régi épület között, az alagsorban, összesen hét emeletnyi mélyen vannak a díszletraktárak, próbatermek, különböző szállítóberendezések, valamint a zökkenőmentes üzemeléshez szükséges kábelrendszer központjai. Mindezután talán hangsúlyoznom sem kell, hogy az új épület méretarányai, a nemes burkolóanyagok, a jól összeválogatott színek, a képzőművészeti alkotások és a korszere műszaki berendezések mind-mind segítenek majd emlékezetessé tenni az Új Színpadon töltött prágai színházi estéket. 5. Este újra visszasétálok a Národní tŕída legvégére, a Moldva-partra. Tűnődve nézelődöm, és most, az éjszaka fényeiben döbbenek rá a tűm döklik és a ragyog szavak közötti különbségre. A századik születésnapját ünneplő Nemzeti Színház valóban új köntösben, aranyozott kupolákkal tündöklik a Moldva sima víztükre fölé magasodva. Az „üvegszínház", az Uj Színpad pedig? Kristálycsillárként ragyog az éjszakában. MIKLÓSI PÉTER Fotó GYÖKERES GYÖRGY
