A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-10-21 / 43. szám

át az első világháború, majd a fasiszta uralom és a második világháború nyomta rá bélyegét. Drezda ma újból virágzó város. El­pusztult műemlékeit a néphatalom épí­­tömunkája során óriási erőfeszítéssel és anyagi ráfordítással újjávarázsolták. Művészeti értékeit, tudományos intéz­ményeit, kultúráját, fejlett iparát ismerik az egész világon. Parkjaival, köztéri szobraival, zöldbe ágyazott lakónegye­deivel a Német Demokratikus Köztársa­ság egyik legszebb, s az ország főváro­sa Berlin, valamint Lipcse után a har­madik legnagyobb városa. A történelmi belvárosban az Altmarkt nyugati oldalán meg-megállnak az em­berek a kirakatok előtt az árkádok hűsí­tő árnyékában. Fény és árnyék játszik a déli naptól megvilágított Kreutzkirchén, Drezda szimbólumán, amely a háborúk során ötször pusztult el és ötször épí­tették újjá. Legutóbb a második világ­háborút követően. Csak a véletlenen múlott, hogy csodálatosan szép ha­rangjátéka mindig épségben maradt. A templom tornya mögött megcsillan a magasban a Városháza tornyának tete­jén őrt álló Aranyember, egy öt méter magas aranyozott rézszobor. Felvonó röpít fel a torony 80 méter magas kilátójára, ahonnan elragadó kép nyílik a városra, a parányinak látszó emberek­re az utcán, a futkosó autókra, villamo­sokra, s az Elbán úszó hófehér kirándu­lóhajókra, amint átbújnak a hidak alatt s felfelé araszolnak a folyó vadregényes völgyébe egészen Schmilkáig a Szász- Svájc egyik üdülőközpontjáig. Látom innen a Zwinger monumentális barokk épületét, mellette az Operát s az Udvari Templom csupa oszlopokból álló tor­nyát. Ami Párizsnak a Louvre, Leningrád­­nak az Ermitázs vagy Madridnak a Pra­do, az Drezdának a Zwinger, a világ legértékesebb művészi alkotásainak egyik gyűjteménye. A barokk építőmű­vészeinek ezt a remekét csodásán szép galériák övezik. Udvarán zenekari hang­verseny csendül fel a nyári estéken, így a képtárba a Theaterplatz felőli kapun jutok be. E nagyszerű palotában 1728 óta adtak otthont a képzőművészetek­nek. Azóta többször restaurálták, majd Gottfried Semper tervei alapján építet­ték fel a XVIII. század derekán a keleti szárnyat, ahol a képtár kapott helyet. Semper nemcsak nagy építész volt, ha­ladó gondolkodású ember is, és 1848—49-ben részt vett a forradalom­ban. Ezért külföldre kellett menekülnie, onnan irányította az építkezés befeje­zését. A második világháború bombázásai a Zwingert is rombadöntötték, számtalan alkotása pótolhatatlanul elpusztult, még azok is, amelyeket különböző ned­ves helyeken, barlangokban rejtegettek. Teljes újjáépítése tizenöt évig tartott s ma újból régi fényében ragyog. Amint belépek a képtárba, a földszin­ten Raffaello tervezte falikárpitok, go­belinek fogadnak, majd Canaletto fest­ményei a XVII. századbeli Drezdáról. Olykor nagy lélegzetet kell vennem, amikor megállók a világ nagy meste­reinek remekművei előtt. Rubenstöl Ve­­ronéseig, Rembrandtól Boticelliig, Tizi­­anotól Raffaellóig, akinek talán leghíre­sebb képét, a Sixtusi Madonnát II. Fri­gyes Ágost 20 000 aranydukátért vásá­rolta meg gyűjteménye számára. A Képtárat egy-két óra alatt futtában át lehet ugyan tekinteni, de igazán meg­nézni ilyen rövid idő alatt nem lehet, még a modem technika segítségével — magnóval ellátott kísérőkkel — sem, a világ számtalan nyelvén szakszerű ma­gyarázatot adnak a művészi alkotások jobb megértéséhez. A porcelángyűjteményt sem lehet ki­hagyni a programból. A japán, kínai és meisseni porcelánművészet legcsodá­latosabb darabjait, a szivárvány színei­ben játszadozó tálakat, csészéket és vázákat. Az utóbbiak közül néhányat a szenvedélyes műgyűjtő Erős Ágost uralkodó szerzett a porosz királytól — 600 dragonyost adva értük. Azóta is dragonyosvázáknak nevezik ezeket. A színek és formák ehhez hasonló játékát Istanbulban, a szultánok egykori palo­tájában, a Top-kapi szerájban láttam. Napokig gyönyörködhetnék itt és így nem is jut időm az óngyűjteményre, a Matematikai és Fizikai Szalonra, az Ál­lattani és a Történeti Múzeumra. A sok látványtól szédülten megyek le a lépcsőn az Operaház elé, melynek díszes barokk homlokzata a délutáni napfényben mély árnyékot vet a The­­aterplatzra. Falai közt Carl Maria We­ber, Richard Strauss és Richard Wag­ner alapozták meg a város színház- és zeneművészetének hagyományait. Itt csendülnek fel az Állami Hangverseny­­zenekar, a Drezdai Filharmónia, vala­mint a Kreutzchor, (a Kereszt Templom Kórusa) művészi élményt nyújtó hang­versenyei. A folyóparti sétány teraszán víz illatát hozza felém a délutáni szellő az Elba felöl, meglebbentve a hársfák leveleit. Gottfried Semper bronzszobra tekint rám a magasból, mintha azt súgná, hogy menjek el a főpályaudvar mögötti egyetemi városrészbe. A több mint 17 ezer diák persze most mind vakációzik, de tudnom kell azt, hogy a drezdai Műszaki Egyetem Közép-Európa egyik legmagasabb színvonalú felsőoktatási intézménye. Végzős hallgatói szerte az országban és természetesen itt, a város tudományos kutatóintézeteiben, fejlett ipari üzemeiben is dolgoznak, a turbi­nagyárban, a nyomdagépüzemben vagy a csomagoló automatákat készítő gyár­ban. Erről jut eszembe, hogy e város világszerte ismert optikai üzemében ké­szült hgséges útitársam — a fényképe­zőgépéin. Drezda teljes képének bemutatásá­hoz egy kötetnyi írás sem lenne elég, ezért krónikám csupán e félmilliós vá­ros szívének néhány dobbanását je­gyezte fel, EKG-szalag helyett erre a színes lapra. DUSEK IMRE A szerző felvételei P. E. rimaszombati (Rimavská Sobota) ol­vasónk írja: munkaadójánál meghatáro­zott időre szóló munkaszerződést kötött, s ez 1983. december végén jár le. Kérdezi, mi történik ezután. Az említett nappal munkaviszonya automa­tikusan megszűnik, hacsak munkaadója tud­tával nem fog ezután is tovább dolgozni. Ebben az esetben ugyanis munkaviszonya a Munka Törvénykönyv 56. szakaszának 2. bekezdése értelmében állandóvá válnék. Jelenlegi munkahelyén mint munkást ve­zetik és fizetik, bár közgazdasági középisko­lai végzettsége van. Ezért előnyösebb volna, ha végzettségének megfelelő állandó mun­kahelyet találna, ahol szakképzettségének és a ténylegesen végzett munkájának megfelelő fizetési beosztásban dolgozhatna. Jelenlegi munkahelyén a megállapított órabérnél magasabb bért csak akkor igé­nyelhetne, ha ezt a munkahelyi beosztásra, vagy a végzett munkára vonatkozó rendelke­zés, vagy a kollektiv szerződés kötelezően előírná. Ajánljuk, hogy csak abban az esetben, ha nem találna más megfelelő állandó munka­helyet, hosszabbítsa meg eddigi ideiglenes munkaszerződését további meghatározott időre. Sz. A. vágai (Váhovce) olvasónk gyermek­­tartási díj és családi pótlék ügyében kere­sett fel levelével. Mint írja, férjétől 1982 októbere óta különváltan él, kiskorú gyer­mekük az ő, tehát az anya gondozásában van, sem gyermektartási dijat, sem csalá­di pótlékot azóta nem kap. A járásbíróságon benyújtott keresettel vagy közvetlenül a járási nemzeti bizottság gyer­mekgondozási osztályától kérheti a gyer­mektartási díj megítélését a házastársi kap­csolat felbomlása (különélés) óta. A bíróság a gyermektartási díjat három évre visszame­nőleg ítélheti meg, ha különélő férje ennek fizetését elmulasztotta. A családi pótlék folyósítását férjének mun­kaadójától kell kérnie. Ez ugyanis annak a szülőnek jár, akinek gondozásában és ellátá­sában a kiskorú gyermek ténylegesen van, de legfeljebb csak egy évre lehet visszame­nőleg követelni. Töltse ki és juttassa el férjé­nek munkaadójához a „Prihláška nároku na prídavky na deti" elnevezésű nyomtatványt, amelynek alapján az illetékes társadalombiz­tosítási csoport (Komisia národného poiste­nia pri ZV ROH) dönt majd a családi pótlék kifizetéséről. Az esetleges elutasító vagy önre nézve kedvezőtlen határozat ellen, amit írásban kell megkapnia, 15 napon belül írásbeli fellebbezéssel élhet. M. N. írja: Férje kétéves tényleges katonai szolgálatra vonul be, egy gyermekük van. Kérdezi, hogy lesz-e igénye a gyermek­­gondozási segélyre gyermeke kétéves ko­ráig? Gyermekgondozási segélyre a 107/1971 sz. törvény határozatai értelmében azoknak az anyáknak van igényük, akik két évnél fiata­labb gyermekükről egész nap saját maguk rendesen gondoskodnak s emellett még egy vagy több iskolaköteles korban levő gyermek van a gondozásukban. A segélyre való igény további feltétele, hogy az igénylőnek nincs semmiféle kereseti tevékenységből (munkaviszonyból, vagy munkaviszonyon kívüli foglalkozásból) eredő jövedelme. Ebben az esetben nem szükséges, hogy az anya előzőleg munkaviszonyban legyen, vagy bizonyos ideig tartó alkalmazási időt mutas­son ki. . Gyermekgondozási segélyre igényük van azoknak az anyáknak is, akik bár csak egy kétévesnél fiatalabb gyermekükről gondos­kodnak. de nincsenek férjnél (leányanyák) özvegyek, elváltak, vagy más — a törvény által elismert — fontos okból magányosan élnek, és nincs élettársuk, vagy ha fogyaté­kos, állandó gondoskodást igénylő gyermek­ről van szó. Ebben az esetben a segélyre való jogosult­ság további feltétele, hogy az anyának igé­nye volt fizetett szülési szabadságra (szülési segélyre), vagy hogy terhesség, illetve a szü­lés idején volt betegségbiztosítása és ez a szülést megelőző egy évben legalább 90 napig tartott. A törvény más fontos okból magányosnak tekinti azt a nőt, akinek férje tényleges kato­nai szolgálatot teljesít (a fegyvergyakoriat nem számít ide), valamint azt is, akinek a férje egy évnél hosszabb szabadságvesztés büntetését tölti, végül azt, akinek a férje a csehszlovák hatóságok engedélye nélkül, te­hát törvényellenesen külföldön tartózkodik. E feltételek teljesítése mellett — bizonyos esetekben — a gyermekgondozási segély annak a nőnek is jár, akinek kereső foglalko­zásból eredő állandó jövedelme van. Ez az eset áll fenn akkor, ha az anya gyermekét fontos okokból nem tudja bölcsődében elhe­lyezni és így róla saját költségén más sze­mély igénybevételével gondoskodik. Ebben az esetben a bölcsőde igazolása, vagy orvosi bizonyítvány szükséges arról, hogy a gyermeket helyszűke vagy egészségi állapota miatt, amely nem engedi meg a bölcsődei elhelyezést, nem vehették fel. Azt a tényt, hogy az anya a gyermekéről való gondoskodást saját költségére más sze­mély útján biztosítja (ezek azonban nem lehetnek sem az anya, sem az apa szülei) szintén megfelelő módon, rendszerint a kér­vénybe foglalt kijelentésével igazolja. A gyermekgondozási segélyre való igény­jogosultság feltétele továbbá minden eset­ben az, hogy az anya a terhesség ideje alatt rendszeresen látogatta a terhességi tanács­adót. A gyermekgondozási segély, mint álla­mi támogatás csak a csehszlovák állampol­gárságú és itt is élő gyermekek után jár. Ezek szerint tehát amennyiben a szülés idején munkaviszonyban lesz, illetve bizonyí­tani tudja, hogy az ezt megelőző évben legalább 90 napra betegségbiztosítása volt, férje tényleges katonai szolgálatának ideje alatt, a gyermek kétéves korának betöltéséig havi 600 korona gyermekgondozási segélyre lesz igénye, mindaddig, amíg róla személye­sen fog egész nap gondoskodni. Ha az említett idő alatt munkaviszonyba lépne, csak akkor kapná továbbra is a segélyt, ha gyermekét nem tudná bölcsődében elhe­lyezni, tehát idegen, fizetett személy gondo­zására kellene bíznia. Or. B. G 17

Next

/
Thumbnails
Contents