A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-09-23 / 39. szám
radt ki, az emberek menthetik, ami menthető. A csenkei pálya gondozott. Szép zöld gyepén néhányan már kergetik a labdát. Az elnök még sehol. A többiek is csak lassan gyülekeznek. Ismerős arcok bukkannak fel a várakozásban. A CSEMADOK csenkei helyi szervezetének az elnökéé, majd később Nagy Zoltán mérnöké, a légi szövetkezet műszaki szolgáltatási ágazatának vezetőjéé. Tréningöltözékben éppen az öltözőből jön ki. Ismerős lévén, mindjárt az elnökről faggatom. (Nem fél a kockázattól. Szereti az új dolgokat. A progresszív növénytermesztés és a folyékony műtrágyázás híve. Nagy segítségünkre van a laboratórium, amely az ő létesítménye. így a tápanyagellátást tudományos módon végezhetjük. Elkerüljük a pazarlást, a tápanyag túladagolását, amely ártalmas lenne a növények fejlődésére.) Az elnök most jön be a kiskapun. Üdvözöljük egymást. Tudja, miért keresem, de hogy most futballozik, majd holnap beszélgetünk. Egyetértőén bólintok, s nézem, míg csak el nem tűnik a szemem elől. Középtermetű, rokonszenves, közepes életkorú férfi. Mozgása is, labdakezelése is jó. A kétkapus játékban biztonsági szerepkört vállal, de néha-néha támadásba is lendül. Másnap a szövetkezet szolgálati kocsiján együtt suhanunk Nagypaka felé. Nyugodtan vezet, biztosan tartja kezében a kormányt. S míg megnézzük a nemrég elhagyott, szoba-konyhás szülőházát, s valamivel odébb emeleti két szoba-konyhás, szépen, szerényen berendezett üzemi lakását, sorolja elég népes családjának a történetét. Édesapja nyugdíjba vonulásáig Úszoron volt vasúti munkás. Egyik bátyja asztalos, a másik kőműves, a harmadik telefonszerelő. Nővére nyomdai munkás a Duna-parti városban. Már visszafelé robogunk, amikor hangosan mondom a nevét. Andrássy Sándor. Ősi nemesi név. Grófi családi név. Andrássy Gyuláról bizonyára hallott. (Hogyne. De a mi csallóközi családunknak csak a nevünkkel volt közünk a grófokhoz. Párhuzamot persze vonhat, ha akar. A névhez most is kötődik vagyon. Háromezer hétszáz hektár szövetkezeti földterület, háromezer szarvas- 1 2 3 4 5 6 7 1. Paprikaszedés 2. Andrássy Sándor 3. A képen balról: Nagy Zoltán, Varga Ferenc, Mayer Dezső és Andrássy Sándor 4. Tenyészüszők 5. A nagypakai gazdasági udvar 6. Szolga Jolán vegyészmérnök 7. Magánjáró silózó marha, tízezer sertés és takarmányozásra. trágyakihordásra nagyon alkalmas hét pár ló. Alapeszközeink értéke (istállók és gépek) meghaladja a százötven millió koronát. Gazdasági udvaraink vannak, felelős vezető személyekkel és nem ispánokkal. Gazdaságunknak ötszázharminc állandó dolgozója van. Hozzánk tartozik Olgya. Béke, Nagypaka. Kispaka, Nagylég, Kolónia, Szász és Előpatony. Körbe gyalogolni a határt, nem is tudom, meddig tartana. De az emberek már nem járnak gyalog. Az én elődöm Békén még biciklin közlekedett, én már motorkerékpáron, s a fejlődés hozta magával a személygépkocsit. Nemcsak az elnöknek van szolgálati kocsija, de minden ágazati vezetőnek is. A miénkhez hasonló nagy gazdaságot ma már lehetetlen személygépkocsi nélkül irányítani, így is időhiányban szenvedünk. Rádióösszeköttetést létesítünk gazdasági udvaraink, vezetőink és szervezőink között. Ha elkészül, jövőre már rugalmasabbak leszünk, üzemanyagot takarítunk meg, s még magasabb szintre emeljük a szervezőmunkát. Hiaba nagy a határ, az elnök elől nem tud majd elbújni sem az agronómus. sem a zootechnikus. Az elnök sem tud majd elveszni, ha keresik.) Messze magunk mögött hagytuk már a szülőfalut, amelynek régi és új házai szinte szenvednek a hőségtől. A szavak és a gondolatok azonban oda-oda repülnek vissza. Mig elemibe járt Andrássy Sándor, festőnek, mozdonyvezetőnek, erdésznek készült. Végül maradt a somorjai (Šamorín) magyar tannyelvű gimnázium, ahol leérettségizett. Vonzotta a messzeség, a világlátás vágya, hajós is szeretett volna lenni, de akkori osztályfőnöke (Dudás Kálmán, a jnb elnöke) nem támogatta az elgondolását. Mert hogy ő nem nevel csavargót! Egy másik tanára, Kindernay Ede is megkérdezte: hogyan lesz tovább? S a válasz: megy a hazát szolgálni. Előbb mezőgazdasági főiskolára menjen, csak azután katonának. Nem ellenkezett. Akadt, aki elküldte a jelentkezést helyette. A felvételin megfelelt, a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola Üzemtervezési Fakultásán tanult. Mérnöki oklevéllel a zsebében a balonyi szövetkezetben lépett az élet útjára. Főüzemgazdász lett. (Tizennyolc év tartozik az életemből a szövetkezethez. Fiatal mérnökként nagy igyekezettel és becsvággyal próbáltam megvalósítani az elképzeléseimet. Rámutattam a hibákra, a lehetőségek jobb kihasználására, s a vezetőknek mindez nem tetszett. Egy fiatal mérnöktől nem fogadták szívesen a bírálatot. De ez sem torpantott meg. Igyekeztem megnyerni a tagság bizalmát. Ez nem volt nehéz, mert a szövetkezet gazdasága fejlődött. Falun voltam mérnök, sokat vártak tőlem. Kezdettől foglalkoztam az ifjúsági és a sportszervezettel. Futballoztam is a balonyi csapatban. Aktivizálni tudtam az ifjúsági szervezetet. Beválasztottak a CSISZ járási elnökségébe, a Szlovákiai Központi Bizottság elnökségébe. 1971- ben a SZISZ KB Elnökségének is tagja lettem. Sokat köszönhetek az ifjúsági szövetségnek. Sok-sok országos és külföldi tapasztalatot szereztem. És ha már a nevemmel kapcsolatban a grófokról szó esett, hadd mondjam róluk hogy szerettek utazni, világot látni. Nos, én is bejártam a nevemmel a fél világot a SZISZ KB Elnökségének tagjaként. Argentínát, Japánt, Mongóliát és Szenegált említem, a számos európai országot nem. Nemrégen Görögországban voltam a mezőgazdasági öntözési világkongresszuson, s már a békéi szövetkezet elnökeként. Hetvenben ugyanis munkahelyet változtattam.) Nagylégen egészen eleven az esti élet. Az emberek jönnek be a faluba a mezőről és az istállókból. Szalmakalapos öregemberem már sehol, mintha elnyelte volna a föld. A szövetkezet irodaházában sincs már senki. Az elnök nyit ajtót, ő maga kínál üdítővel is. Légen tartózkodunk, de az elnök szavaival a békéi szövetkezetbe térünk vissza, ahol hetvenegytől agronómus és gépesítő volt egy személyben. Cselekednie és bizonyítania kellett. Alkalmazni kezdte a legújabb tudományos vívmányokat és az eredmény nem maradt el. Először vetettek kukoricát az olgyai határban, 70 cm sorközti távolságban, amire fel az egyik bácsi azt mondta: — Mérnök úr, maga ezzel meg fog bukni! — Ö azonban bízott a tudományban, már az első esztendő kimagasló eredményeket hozott a növénytermesztésben. Sokan az időjárásnak tulajdonították a sikert. Nem törődött a véleménnyel. Még magasabbra állította a mércét, s mikor rosszabbra fordult az idő, akkor is kimagasló eredményt értek el a szakszerű növényvédelemmel, trágyázással és jó munkaszervezéssel. A dolgozók látták a változást, s 1973-ban őt választották meg elnöknek. (1980-ig voltam a békéi szövetkezet elnöke. A fejlődés szembetűnő volt. Mikor elnök lettem, a szövetkezetben csupán 8 millió korona volt'a teljesítmény értéke, s ez 1980-ban már 24 millió korona. Az eredményt dolgos emberek érték el! Sokszor személyes példamutatással nyertem meg a tagságot a feladatok teljesítésére. Megértettem velük, hogy jólétük záloga a korszerű és eredményes termelés. Nyolcvanban a légi szövetkezet elnöke. Karácsony Pista bácsi nyugdíjba vonult, a vezetők vele együtt meglátogattak és felkértek a gazdaság vezetésére. Kilencszáz hektáros szövetkezet éléről kétezer hektáros szövetkezet élére kerültem. A nagyobb üzem több munkát rótt rám. Reggeltől estig meg sem álltam, ismerkedtem a dolgozókkal. A volt légi szövetkezet nyolcvanban minden idők legnagyobb gazdasági eredményét érte el, s ez megmutatkozott a dolgozók keresetében is. 1981-ben egyesült a légi, a nagypakai és a békéi szövetkezet. Az egyesülést nekem kellett előkészítenem. Mindent egy szintre hozni, és úgy, hogy a tagság életszínvonala ne szenvedjen csorbát, egyáltalán nem volt könnyű. De a termelésben évről évre előbbre léptünk a dolgos tagsággal és a hozzáértő ágazati vezetőkkel. A mi szövetkezetünkben nemcsak a tagság átlagos életkora, de a vezetőké is fiatal. Mindössze harminchét év. Jelenleg húsz fiatal mérnök dolgozik a szövetkezetben, és biztosíték arra, hogy a termelésben gyorsan meghonosítjuk a tudomány legújabb vívmányait. Szövetkezetünk korszerű laboratóriummal rendelkezik. Progresszív és egyedülálló módszerünk a járásban a cseppfolyós műtrágya-keverő alkalmazása. Egyformán adagol, olcsóbb, és nem fertőzi meg a talajvizet. Az új módszerek bevezetésének a hívei vagyunk. Például a lencsetermesztésnek öt járásban, 1050 hektárnyi területen mi vagyunk az irányítói. Biztosítjuk a vetőmagot, a szükséges tápanyagot és a termelés folyamatát. Szövetkezetünk háromszáz hektáron termel lencsét, s az idén szembetűnően jó eredményt értünk el. A tervezett harminc helyett negyvenöt vagon lencsét takarítottunk be.) Egészen besötétedik, menni kellene tovább, de az elnök elemében van, beavat a gyomirtás gondjaiba is. Maguk próbálják megoldani a vegyszerhiányt. Az idén már egy újfajta anyagot próbáltak ki a szőlőben, hulladékból készítették, s permetezésével meggátolták a gyom elburjánzását. Meg burgonyát termesztenek másodvetésként, és két termést takarítanak be. Ebben is egyedülállók Szlovákiában. Meg fűmag termesztésével foglalkoznak. Csupa tűz, csupa elevenség az elnök. Egyetlen dolog foglalkoztatja örökké: hogyan lehetne még jobb? Ez határozottan rokonszenves vonása. Társadalmi elismerést is kapott érte. Tíz éve elnök, s 1981- től a Kiváló munkáért állami kitüntetés tulajdonosa. MÁCS JÓZSEF Prand! Sándor felvételei