A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-09-23 / 39. szám
A Csemadok életéből válhat folyamatossá, ahol a nemzeti bizottságok kisipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel összefogva megteremtik a kultúra ápolásához szükséges anyagi-gazdasági feltételeket. Nemzetiségi kulturális élet pedig ott virágozhat, ahol ezek az alapfeltételek teljes egészében szolgálják a nemzetiségi kultúra ápolását is. 2. A fellépési fórumok lényegében a táncegyüttes (tánccsoport, ill. más amatőr művészeti együttes) munkája iránti társadalmi igényt jelentik. A szocializmus építése során kialakultak a társadalmi igényt kifejező fórumok, amelyek egyben fellépési lehetőséget is jelentenek az együttesek részére. Ilyen fórumok az állami ünnepekkel május 1., május 9., aratási és békeünnepélyekkel a Szlovák Nemzeti Felkelés, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, stb. évfordulóival kapcsolatos rendezvények a nemzeti és nemzetiségi amatőr művészeti fesztiválok, helyi, járási, kerületi és központi seregszemlék, illetve versenyek, továbbá az együttesek tájoló előadásai. Ebben az esetben is azt kell mondanunk, hogy elvileg mindenki számára biztosított a szereplési fórum. A nemzetiségi táncegyütteseink, tánccsoportjaink, folklórcsoportjaink meghívása az említett rendezvényekre szinte általánosnak mondható. Ezen kívül a CSEMADOK rendszeresített a magyar nemzetiségű együttesek számára különböző fesztiválokat, dal- és táncünnepélyeket, helyi, körzeti, járási, esetenként kerületi és országos szinten. így kerül megrendezésre például az Országos Népművészeti Fesztivál keretében páros években a felnőtt, páratlanokban a gyermektánccsoportok központi versenye. Ezzel szemben viszont az „A" és „B" kategóriába sorolt néptáncegyüttesek országos versenyében nincs képviseletünk. Főleg a fenntartási gondok, az anyagi és gazdasági feltételek megoldhatatlansága eredményezi ezt. A magyar nemzetiségű amatőr művészeti táncegyüttesek munkája iránt is magas fokú a társadalmi igény. A CSEMADOK és az iskolák ezen a téren jó szervezőnek bizonyultak. De még nagyobb mértékben be lehetne kapcsolni együtteseinket az állami rendezvények műsorába. Gyakrabban igényelni szereplésüket a járási és kerületi népművészeti központok szervezte rendezvényen. Az ilyen fokú és irányú igény pozitívan hat a csoportokra és elmélyíti az adott vidék népeinek együvé tartozási tudatát. Fenntartó szerv nélkül nem lehet együttes, szereplési fórum nélkül értelmetlen a léte. E két gondolat szorosan összefügg, egy tőről fakad. Az állampolitikai és társadalmi összefogás eredménye. Kihatása azonos erejű mind a nemzeti, mind a nemzetiségi táncmozgalomra. TAKÁCS ANDRÁS A szerző felvételei ÉL ÉS VIRÁGZIK A CSEMADOK bratislavai óvárosi szervezetének Zenebarátok Liszt Ferenc Klubja szép és értékes zenei ismeretterjesztő tevékenységet fejt ki. A Prímáspalota tükörtermében Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából kulturális matinét rendeztek. Gálán Géza előadóművész, Lévainé Imm Cecília énekesnő, Ghillány Tibor, Flamarné Csörgő Gabriella, Gáfforné Magyar Ilona és Heller Norbert zongoraművészek, Ľudovít Kanta csellóművész közreműködésével, valamint a soproni Liszt Ferenc női kar vendégszereplésével. Két budapesti előadó is fellépett a klub rendezvényein a Liszt Ferencről szóló előadássorozat keretén belül. Földes Imre zeneakadémiai professzor Liszt Ferenc „Szürke felhők" című zongorakompozícióját ismertette, dr. Szőke Péter zenetudós viszont Kodály Zoltánról tartott figyelemre méltó előadást. Elhangzottak még előadások ilyen témákról is: „Költők, festők, szobrászok és más művészek hatása Liszt Ferenc zenéjére", Liszt Ferenc Hegyi szimfóniájának ismertetése, valamint egy előadás Mozart Karlsbadban elhunyt és eltemetett fiáról. A klubösszejöveteleken fellépett még a Macudzinski-művészházaspár Brahms Két magyar táncának négykezes zongoraelőadásával, s Telecký Milan violamüvész (Gáfforné zongorakíséretével) Kodály Zoltán „Adagio"-jának előadásával. Megemlékezések hangzottak el világhírű zeneszerzőkről. Kodály Zoltánon kívül Lavotta Jánosról, Kálmán Imre és Csörgő Gabriella Kodály-műveket zongorázik A soproni Liszt Ferenc női kar bratislavai vendégszereplése Václav Talich 100., Edvard Grieg 140, Nicolo Paganini 200. évfordulójáról, valamint Mikuláš Schneider-Tmavský halálának 25., Richard Wagner halálának 100. évfordulójáról. Külön előadás hangzott el Johannes Brahmsról, születésének 150. évfordulója alkalmából. Huszonöt találós kérdésből álló Liszt Ferenc műveltségi versenyt is indítottak, s több napos tanulmányutat is szerveztek. „Liszt Ferenc nyomában" Győrött, Pécsett és Szekszárdon jártak, baráti kapcsolatot vettek fel a Liszt Ferenc Társaság ottani csoportjaival, meghallgatták délelőtti Liszt-hangversenyeiket és aranyozott babérkoszorúkat helyeztek el mindhárom városban a Liszt Ferenc szobornál, illetve emléktáblánál. SCHLEICHER LÁSZLÓ JÓL MŰKÖDŐ KÖZMŰVELŐDÉSI KLUB Kétéves a komáromi (Komárno) járás közművelődési klubjainak egyike, az izsai. Az alakulásról kérdezem Bak Lászlót, a klub egyik vezetőjét: — Tulajdonképpen két éve született meg az egyezség a CSEMADOK helyi szervezete és az itteni művelődési központ vezetősége között a közös klubmunkáról. Azóta havonként rendszeresen tartunk egy-egy klubtalálkozót. — Mondhatna az eltelt két év munkájáról valamit? — Munkánk öt szakterületre — irodalom, zene, ismeretterjesztés, egészségügy, néprajz — terjed ki. A két év alatt könyvárusítással egybekötött egy-egy író-olvasó találkozót szerveztünk Mács Józseffel, Gál Sándorral, Szénássy Zoltánnal, Cúth Jánossal és Soóky Lászlóval. Az évi terv összeállításánál mindig a sokrétűségre törekszünk, így volt ez zenei rendezvényeinkkel is. Rendeztünk már komolyzenei, népzenei, könnyűzenei és jazz estet. Vetítettképes előadást tartottunk az ország természet- és tájvédelmi területeiről, élménybeszámolót kubai és nyugat-európai utazásokról. Az egészségügyi nevelés területén dr. Nagy a gyógyszerekről, dr. Kinczer a vérkeringési betegségekről és dr. Bajnok a fiatalkorúak nemi életéről tartott előadást. A legnagyobb visszhangja a néprajzi előadásoknak volt. Dr. Martin György a magyar néptáncetnikumokról számolt be. Kétszer járt nálunk Halász Péter. A csángók között s a Csallóköztől a Bodrogközig címen elhangzott előadásait nagyszerűen egészítette ki dalaival Királyi Gyöngyi és Szvorák Kati. Legnagyobb sikere azonban Katona István Örökség című népzenei estjének volt. — Milyen a látogatottság korcsoportonként és általában? — Rendezvényenként változó, a tizenévestől a nyugdíjasig, tizenöt embertől százig. Kialakult ugyan egy 10— Í5 fős „törzsgárda", de ezt kevésnek tartom. — Jövőbeni célok? — „Műsorpolitikánk" marad, csak megfelelő közönségszervezéssel rendezvényeink látogatottságán szeretnénk javítani. VARGA FERENC 7
