A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-09-09 / 37. szám
A Gsemadok életéből VII. NYÁRI MŰVELŐDÉSI TÁBOR Ipolyság (Šahy), városszéli autocamping, néhány bungaló s még több sátor. A CSEMADOK KB népművelési osztálya olyan magyar nemzetiségű fiatalok számára foglalta le az autocamping egész területét, akik szabadságukat a szabadban töltve nemcsak szórakozással, de helyes tájékozódással és műveltségük gyarapításával akarták eltölteni. Több mint háromszázan vertek itt tanyát immár másodszor, hiszen tavaly is itt gyülekeztek mindazok, akiket közállapotaink és művelődési gondjaink érdekelnek. Ipolysági jelenlétük tehát nem újkeletű, s a kisváros lakói már nem csodálkoztak a program szerint élő, fegyelmezett fiatalok láttán, tudtak róluk úgy is, hogy a hangosanbeszélőben naponta ismertették műsorukat. Sőt hozzájuk helybeli és környékbeli fiatalok is csatlakoztak, s felnőttek is megjelentek néhány érdekesebbnek ígérkező előadáson. A táborozók nem élték elszigetelten életüket, programjuk vonzott másokat is. Az Ipoly túlsó partján lakó kisvárosiak, de a közeli községek kicsinyei és nagyjai például úgy lettek részesei az esti műsoroknak, hogy a fáradhatatlan komáromi Vadrózsák parasztzenekar táncházi zenéjét elvitte hozzájuk a szél, vagy messze hallhatóvá tette az esték csendje. A legközelebbi Tesmag községben, lehet, hogy a zenére és a közös éneklésre fülelő fiatalok és idősebbek meg is tanultak néhány dalt, s estéről estére megcsodálták a tábortűz felszálló füstjét, a felröppenő parányi szikrák játékát. Biztosan hallottak is valamit abból, ami a tűz fénye mellett történt, a nagyszerű Juhász Gyula és Babits Mihály irodalmi színpadi műsort, vagy Katona István önálló népdalestjét, amely számukra is emlékezetes marad. A tábortűz és környéke estéről estére a rokonszenves elevenséget jelentette, hosszú lócákra kuporodva, csoportokba verődve figyelmet érdemlő beszélgetést folytattak a fiatalok közös dolgainkról, gondjainkról, lehetőségeinkről, nemzetiségi kulturális életünk egészének nagy és kis kérdéseiről, s olykor az éjszakai órákba nyúltak ezek a beszélgetések. A társadalmi munka is része volt az egy hétig tartó táborozásnak. Önként ajánlkozó fiatalok körülbelül kilencvenen mentek az ipolysági Vörös Lobogó Efsz földjére hagymát szedni. Derekas munkájuk viszonzásaképpen a szövetkezet vezetői megvendégelték őket. Az ipolyságin kívül még az ipolybalogi, az ipolykökeszi és az ipolyszakállasi szövetkezet vállalt védnökséget a Nyári Művelődési Tábor naponkénti programja fölött. Jóleső érzés volt tudni, hogy termelő közösségek szívmelege vette körül a szórakozva művelődni vágyó fiatalokat. Termelők értő készsége támogatta a kulturális programot vállaló és valósító fiatal táborlakók ügyét. Akik itt táboroztak, szinte valamennyien tevékeny embered. Részesei, alakítói s a szó legjobb értelmében változtatói a szlovákiai magyar kulturális életnek. így aztán a világ legtermészetesebb dolgának tűnt fel a fokozottabb érdeklődés és figyelem, a gondolatok és a tapasztalatok szinte alig szünetelő cseréje. Klubvezetők, kulturális csoportok vezetői és a kulturális munka egyszerű napszámosai voltak jelen a táborozáson, s a sátrakban és a sátrak között, a bungalókban és a szabad ég alatt folyt a szó, rögtönzött vitákban szikráztak a gondolatok, s a tábor választékosán gazdag könyvsátra csehszlovákiai magyar írók fontos könyveit kínálta a fiataloknak. Szép és felejthetetlen lett a VII. Nyári Művelődési Tábor ünnepélyes megnyitása, a hősök emlékművének megkoszorúzása, Petrik Józsefnek, a CSEMADOK KB titkárának, a tábor parancsnokának tartalmas és tömör megnyitó és záró beszéde. Ez utóbbi részét képezte a városháza bejáratánál a Janko Kráľ emléktábla megkoszorúzása, valamint a Nagyferenc Katalin vezetésével készült kopjafa felállítása. S mindezek előtt fontos előadások egész sora. Dr. Szígl Ferenc, a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányhivatala nemzetiségi osztályának vezetője a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatékáról, dr. Bertók Tábori elet Mihály Géza mérnök az érdeklődő fiatalok gyűrűjében Kopócs Tibor A szlovákiai magyar színjátszás a csehszlovákiai színjátszás szcenériájának az egészében címmel tartott előadást. A táborbontást megelőző napon dr. Földes József, a bratislavai ügyvédi munkaközösség jogásza a csehszlovákiai magyarság jogtudatformálásnak, Takáts Ernőd, a MATESZ igazgatója a MATESZ és Thália Színpada ismeret- és problémakörébe avatta bele hallgatóságát. Az egy hétig tartó táborozásnak része volt még a sport, a játékos vetélkedő, a szalkszentmártoni folklórcsoport szereplése, a táborvezetöség ülése, áz ébresztés és a taka'rodó, majd a gazdag program legvégén a táborbontás. S a gyorsan múló napok jó szervezőket dicsérnek, elsősorban a CSEMADOK Központi Bizottságát, amely nagy akcióinak lassan végére ér a VII. Nyári Művelődési Tábor megrendezésével. A CSEMADOK lévai (Levice) járási bizottságát és az ipolysági helyi szervezetet, amelyek végig osztoztak a táborozás örömeiben és mindenféle természetű gondjában. Nyugodtan leírhatom, hogy az idei táborozás is azt nyújtotta a fiataloknak, amit vártak tőle. A közösségi élet tettekre csiholó fészekmelegét vihették magukkal. S hogy másodszor jártak Ipolyságon, annak emlékét az autocamping bejáratánál felállított második kopjafa őrzi. MÁCS JÓZSEF Prandl Sándor felvételei A képen balra Nagyferenc Katalin Imre kandidátus, a Szlovákiai Pedagógiai Kiadó vezető szerkesztője a tankönyvkiadás elméleti és gyakorlati kérdéseiről, dr. Mészáros András kandidátus, a Komenský Egyetem Bölcsészkarának adjunktusa a marxista filozófiáról és a társadalmi fejlődésről, dr. Vlastislav Hnizdo kandidátus, a CSKP Politikai Főiskolájának docense pedig a marxista esztétika időszerű kérdéseiről tartott figyelmet érdemlő előadást. A táborozás résztvevői beszélgetést folytattak még Bertók Imrével és Sárkány Árpáddal, a Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalat igazgatójával a kiadói munkáról, majd Molnár László, a tőketerebesi (Trebišov) Járási Népművelési Központ szakelőadója beszélt a CSEMADOK művelődési klubjaiban végzett munkáról és a lehetőségekről. Szép színfoltja volt a műsornak az író-olvasó találkozó Ladislav Ballek szlovák íróval az Ipoly moziban bemutatott A segéd című filmjéről, amelyet ugyanilyen című könyvéből készítettek. Az író számos kérdést kapott, s a válaszokból kiderült, hogy Ladislav Balleket felejthetetlen gyermekkori élmények kötik Ipolysághoz és környékéhez. Kiemelkedően élénk figyelem kísérte Mihály Géza mérnöknek, a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányhivatala dolgozójának az előadását a csehszlovák népgazdaság helyzetéről. Annál is inkább, mert az előadó a gazdasági fejlődés és az életszínvonal-emelkedés érzékeltetésével párhuzamosan a dél-szlovákiai sajátosságokkal is megismertette hallgatóságát. Elmondotta, hogy ebben az országrészben az utóbbi években nyolcvanezerrel növekedett az iparban foglalkoztatottak száma, de még mindig nem lehetünk elégedettek a főiskolára jelentkező magyar nemzetiségű fiatalok százalékarányával. Ezt követően Bártfay Tibor A csehszlovákiai képzőművészet a világ képzőművészetében. A képen jobbra Ladislav Ballek, mellette Petri k József 7
