A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-09-09 / 37. szám
IS VERSENY • KÉPES VERSENY • KÉPES VERSENY • KÉPES VERSENY • KÉPES VERSENY • KÉPES VERSENY • KÉPES VERSENY • KÉPES VERSE tőséget biztosítanak. Ilyen a Klinger-tó, amely nevét a közelében levő régi Kiinger tárnáról kapta. A vindšachtovi tavak, amelyeknek a végleges tervét Mikovinyi Sámuel híres térképész és földmérő készítette el a XVIII. században. A leghíresebb a počuvadlói tó, amelynek partján kitünően lehet sátorozni és vize felüdülést nyújt a fürdözőknek. A környék egyik legrégibb bányásztelepülése Hodruša, ahol még sok eredeti bányászépület található. Vyhne nevét a bányászaton kívül gyógyfürdője tette híressé. A melegvíz valószínűleg valamelyik bányajárat mélyítése közben tört fel. Először csak tisztálkodásra használták. Később Selmecbánya tulajdonába került és 1917-ig birtokolta. II. Rákóczi Ferencnek, amikor erre járt, annyira megtetszett, hogy a fürdőt meg akarta venni a várostól. A fürdő 1945-ben leégett és azóta csak egy melegvizes medence várja a látogatókat. Meg kell említenünk a selmeci hegyek legmagasabb csúcsát Sitnót is, amelynek lejtőin már időszámításunk előtt több mint ezer éve laktak emberek. Várrom is található rajta, amelyről a XVI. századi okiratok is megemlékeznek. Legendák és regék fűződnek hozzá. A szép környezet, az egészséges levegő már a múlt század közepén vonzotta ide a turistákat. Itt alakult meg az egyik legrégibb turistaegyesület. 1942-ben a Sitno alatt szervezték meg az L. Exnár vezette partizáncsoportot, amely e hegycsúcsról kapta nevét. Hegyek, völgyek, tavak világa ez, ahol a régi bányászat, a Szlovák Nemzeti Felkelés hősi emlékei elevenednek fel előttünk. Itt a békés természet ölén jól tölthetjük el megérdemelt nyári pihenésünket. (ozsvald) Foto: Absolon antoli kastély egyik szobája Az egyik legrégibb akna területén skanzent létesítettek a turisták részére, ahol felelevenítették a középkori bányászat emlékeit, lakóházait. A figyelmet érdemlő bányászmúzeum gazdag anyagát három külön helyiségben helyezték el. Az óvárban a várostörténeti emlékek láthatók. Korabeli fegyverekből, várvédelmi eszközökből, a városi céhek munkáiból állították össze az értékes gyűjteményt, s persze nem hiányzik a hires selmeci pipák kiállítása sem. A volt bányabíróság épületében létesült az ország egyik leghíresebb ásványtani múzeuma. Remek látványt nyújtanak az üvegvitrinekben ezer színben ragyogó kristálykőzetek és ásványok. A bányakamara palotája őrzi a bányatechnika és a mérőeszközök fejlődését bemutató kiállítást. A kezdetleges bányászkalapácsok, vésők, ékek az egykori bányászok nehéz küzdelmes életét példázzák. De a közelmúltban használt légkalapácsok és elektromos robbantó berendezések is itt láthatók. A várostól mintegy négy kilométerre egy érdekes kastélyt nézhetünk meg Antol községben. E kastély az évet szimbolizálja: eredetileg négy bejárata, tizenkét kéménye, hét árkádja, ötvenkét szobája és háromszázhatvanöt ablaka volt. A XVII. sházadban a Koháry család birtokolta. Itt rejtegette Koháry István barokk epigonköltö a szép cigánylány szeretőjét, aki végül is megszökött tőle. A II. világháború előtt II. Coburg Ferdinánd bolgár exkirályé volt a birtok. A felszabadulás után a kastély és a hatalmas park állami tulajdonba került. A parkban számos különleges fafajta és bokor található. 1962-től erdészeti és vadászati múzeum kapott itt méltó helyet. Minden évben sok ezer turista, természetkedvelő keresi fel. A város környékén, a völgyekben, a régi tárnák közelében számos mesterséges tó van. Ezeknek a vizét régen a szivattyúk vizikerekeinek meghajtására és érctisztításra használták. Ma kitűnő nyári rekreációs leheBanská Štiavnica — a Klopacska Kérjük, hogy az Ön által helyesnek vélt választ húzza alá, és a szelvénnyel együtt egy héten belül küldje be a szerkesztőségünkbe. így részt vehet a heti sorsoláson is. KÉRDÉSEK: 1. Melyik községben található az erdészeti és vadászati múzeum ? a) Hodruša b) Vyhne c) Antol 2. A magyar irodalom felsorolt nagyjai közül melyik volt selmeci diák ? a) Arany János b) Petőfi Sándor c) Vörösmarty Mihály Selmecbánya (Banská Štiavnica) és környéke kellemes éghajlati viszonyaival, üdülési lehetőségeivel, történeti emlékeivel kedvelt helye nemcsak a külföldi, de a hazai turistáknak is. Nyaranta sok ezer ember fordul meg az ősrégi bányaváros dimbes-dombos utcáin, terein, múzeumaiban. A város vezetői nagy gondot fordítanak a kultúrtörténeti és építészeti értékek restaurálására. Szinte minden második régi házra kis bronztáblát szögeztek, amelyen rövid tájékoztatást olvashatunk az épület keletkezéséről és építészeti stílusáról. A várost környező hegyekben már a rómaiak korában bányásztak aranyat, ezüstöt és egyéb hasznos érceket. A XII. században Béla király városi jogokkal és kiváltságokkal ruházta fel. Flamandokat és szászokat telepített falai közé. A bányászat a város gazdasági életét is fellendítette, fokozatosan fejlődött és gazdagodott. Virágkorát a XVII— XVIII. században érte el/ltt használtak először (1627-ben) puskaport a bányászatban. Több mint kétszáz évvel ezelőtt itt létesítették az első európai hírű bányászati és erdészeti akadémiát. Evangélikus líceumában diákoskodott Petőfi, Sládkovió, Mikszáth és még számos magyar és szlovák jeles személyiség. A városban született Hell Miksa, a világhírű fizikus és csillagász is. Banská Štiavnica ma is tipikus diákváros. Több szakközépiskolája van. A bányaipari technikumban technikusokat, középkádereket képeznek az ércbányák, kohászati üzemek és kőbányák részére. 4
