A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-09-02 / 36. szám
A Csemadok életéből _________ SOKSZÍNŰ TEVÉKENYSÉG MÉRLEGE A CSEMADOK KB művészeti osztályának fő feladata a CSKP XVI. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa és a CSEMADOK XIII. országos közgyűlése határozatainak megvalósítása volt az elmúlt időszakban. Mindezeket tekintetbe véve a következő célokat tűztük magunk elé: javítani kell a csoportok és egyének műsorpolitikáját, a műsorok eszmei és politikai tartalmát; növelni kell a művészeti együttesek és egyének szocialista társadalmunk iránti elvhüségét és politikai elkötelezettségét; rendszeressé és céltudatossá kell tenni a művészeti csoportok munkáját; növelni kell a csoportok számát és tagállományát, főleg a tanuló ifjúság köréből; bővíteni kell a csoportok repertoárját és fokozni nevelői tevékenységük hatékonyságát; növelni kell a központi rendezvények és versenyek politikai súlyát, művészi színvonalát és esztétikai értékét. A kitűzött feladatok teljesítésének alapfeltétele a társrendezőkkel való jó együttműködés, illetve a művészeti ágazatok szakbizottságainak aktív szakmai és módszertani segítsége. A feladatokat sikerült teljesíteni, annak ellenére, hogy az együttműködés nem minden esetben volt zökkenőmentes, a művészeti tanács és a szakbizottságok sem fejtettek ki minden ágazatban olyan munkát, amilyet joggal elvárhattunk volna tőlük. Ezért 1983 januárjában átszerveztük a Központi Művészeti Tanácsot és a négy (dramaturgiai, ének-zenei, tánc- és néprajzi) szakbizottságot. Központi rendezvényeinket a Kulturális Minisztérium által jóváhagyott tervek alapján valósítottunk^ meg. Osztályunk hatáskörébe tartozik a SZŐTTES népművészeti csoport és a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara tevékenységének irányítása is. Az értékelt időszakban az amatör művészeti mozgalomban 1012 együttes, kórus és csoport fejtett ki aktív tevékenységet, körülbelül ugyanennyi szólista. Ez megközelítően 25 ezer ember tevékeny részvételét jelenti, tehát szövetségünk tagságának jónegyedét. Ezért nagyon fontos számunkra tudni és ismernünk az együttesek müsorpolitikáját és az előadások művészeti színvonalát. A szakelőadók és a szakbizottságokban dolgozó külső munkatársak segítségével sikerült elérni, hogy a járási, de különösen ß kerületi és központi versenyek, illetve fesztiválok megfelelő ideológiai motiváltsággal magas művészeti értéket képviseltek. Megfeleltek azoknak az elvárásoknak és követelményeknek, amelyeket a CSEMADOK XIII. országos közgyűlése határozataiban az amatőr művészeti mozgalom elé célul tűzött. Együtteseink és szólistáink műsorpolitikája összhangban volt pártunk kulturális politikájával, biztosította a csehszlovákiai magyar dolgozók szellemi fejlődését. Műsoraik tartalma a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség eszméjének gyakorlati megvalósítása volt. Amatör művészeti csoportjaink, vers- és prózamondóink, szólóénekeseink és hangszerszólistáink — a versenyeken és fesztiválokon kívül — egyre aktívabban kapcsolódtak be a politikai jellegű rendezvények kulturális műsorának gazdagításába, a polgári ügyeket intéző testületek munkájának színesebbé tételébe. Aktivitásukkal kivívták a helyi párt- és állami szervek elismerését. A drámai műfajok művészi és eszmei-politikai tartalma is tovább erősödött. A könnyű, a társadalmi problémákat mellőző apolitikus színműveknek nem volt színpada. Rendezőink, vers- és prózamondóink igényességét és politikai fejlettségét bizonyltja, hogy keresik az újat, a haladót, az olyan tartalmú műveket, amelyek figyelembe veszik társadalmi fejlődésünk dinamikáját és osztályszempontból bírálják az emberi közömbösséget, a harácsolást, mindazokat a negatív jelenségeket, amelyek fékezik a társadalmi haladást, a gazdasági és szellemi gyarapodást. Jogos viszont az előadók és a rendezők bírálata, miszerint kevés az ilyen tartalmú alkotás és szűkreszabott a választás lehetősége. A mozgalom fejlődése és továbblépése érdekében még nagyobb súlyt kell helyeznünk a helyes műsorpolitika irányában. Ennek érdekében újabb darabokat kell felkutatni, amelyek bővítik a választás lehetőségét, a gyermek- és felnőtt mozgalomban egyaránt. Újabb színdarab-jegyzéket kívánunk kiadni, amelyen a LITA által kiadott legjobb színdarabok címei szerepelnek majd. Ezt tovább bővítjük a kisszinpadok és az esztrádcsoportok számára készült összeállítások címjegyzékével. A bratislavai Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának szerzői versenyén dijat nyert drámai műfajokat mi is népszerűsíteni fogjuk. Az említett intézettel közösen, az egységes értékelési szemlélet kialakítása érdekében kidolgozzuk a Jókai-napok és a Dunamentí Tavasz keretében sorra kerülő vers- és prózamondó versenyek értékelési szabályzatát. A Központi Dramaturgia Szakbizottság bevonásával biztosítjuk ezek terjesztését és gyakorlati megvalósítását a járási és kerületi fordulókon is, azzal a céllal, hogy az egységes értékelési szemlélet egységes kulturális-politikai törekvéseket is tükrözzön. Az ének-zenei mozgalom egyike a legelterjedtebb és legnagyobb tömegeket mozgató művészeti ágazatnak. Ennek köszönhetően leghamarább vált a materialista világnézet és az internacionalizmus eszméjének ^■hordozójává. Ebben a zene nyelvének nemzetközisége is segített. Kórusaink műsorán megtalálhatók a mozgalmi és politikai tartalmú kórusművek, ezeket eredetiben, az alkotók nyelvén tudják tolmácsolni. Ezenkívül a klasszikus és a jelenkori alkotások és a népdalfeldolgozások képezik énekkaraink repertoárját. Műsorkészletük gazdagsága lehetővé teszi, hogy együtt versenyezzenek a szlovák és cseh kórusokkal. Kölcsönösen fellépjenek egymás rendezvényein és külföldön is vendégszerepeljenek. Az ének-zenei mozgalom téli időszakának legjelesebb rendezvénye, a központi Kodály-centenárium ünnepsége teljesítette küldetését. hasonlóan, mint a CSEMADOK helyi szervezetek és járási bizottságok szervezésében megrendezett Kodály-ünnepségek. Kodály Zoltán szellemi örökségét, a szlovákmagyar zenei kapcsolatokat jól szemléltette az egymás mellett éneklő szlovák és magyar énekkarok, illetve a bemutatott szlovák és magyar nyelvű kórusművek, népdalfeldolgozások. Szlovákia-szerte 101 ilyen jellegű rendezvényre került sor, amelyet az internacionalizmus és a szocialista hazafiság eszméje hatott át. Hasonló eredménnyel és kultúrpolitikai küldetéssel szerepeltek és szerepelnek tánccsoportjaink is. Nemzetiségi tánckultúránk népszerűsítése mellett más népek táncának, népzenei anyagának és folklór-hagyományainak népszerűsítői voltak. Fellendülőben van népi gyermektánccsoportjaink munkája, tevékenységüket országos viszonylatban is elismerik, amit a tavalyi versenyeken és fesztiválokon elért eredmények (dijak) bizonyítanak leginkább. A jövőben foglalkoznunk kell a táncházmozgalom, a társastánc és a jazz-gimnasztika népszerűsítésével, akárcsak a könnyűzenei műfajok politikailag és társadalmilag egészséges irányzatainak fejlesztésével, a politikai dalok fesztiváljának mozgalommá fejlesztésével és a munkásénekkarok fesztiváljának rendszeressé tételével. Folklórmozgalmunk a nemzeti sajátosságok megóvása és ápolása mellett a haladó népi, munkásmozgalmi hagyományok szellemi és tárgyi hagyatékának gyűjtésével is számít, amelyet elsősorban a művelődési osztály honismereti munkaszakaszának kell majd a jövőben végezni, felhasználva folklórmozgalmunk sikeres tapasztalatait. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara gazdag tevékenységének és sikereinek alapját az elkötelezett és ideológiailag helyes müsorpolitika biztosította. Sokszínűsége és művészi értéke legutóbb a bulgáriai hangversenykörúton és a szlovákiai minősítési versenyen aratott osztatlan elismerést. Georgi Dimitrov születésének 100. évfordulója alkalmával létrejött kulturális cserekapcsolat tartalmát tekintve politikai misszió is volt. A szlovákiai énekkarok minősítési versenyén nyert különdíj. amelyet a kortárs szlovák zene magasszintü propagálásáért kapott a tanítók énekkara, egyik eszmei elkötelezettséget tartalmazó mü sikerének jutalma. A CSMTKÉ mindkét rendezvényen és az értékelési időszakban megvalósított további 11 hangversenyén tovább növelte hazai és külföldi sikereinek számát. Műsorát megközelítően 27 ezer zenekedvelő hallgatta meg. A SZŐTTES népművészeti csoport ideológiai és művészi erőssége az ősi táncelemekre épülő koreográfiák tisztaságában rejlik, amely kifejezési eszközeivel mégis a mához szól. Az emberi igazságok és az eszmék tisztaságát kutatja, nemcsak a magyar, de Közóp-Európa népi táncmotívumainak és mozgáskultúrájának segítségével. Stilizációja csak az érthetőséget segíti, mentes a hatásvadászattól, a népművészetet olcsón kiárusító tarka látványosságtól. A SZŐTTES művészi tevékenységének ezt az irányzatát továbbra is támogatni fogjuk. A CSEMADOK Központi Bizottsága művészeti osztályának tevékenységét összegezve elmondhatjuk, hogy fokozódott dolgozóinak aktivitása, azon igyekezete, hogy az értékelt időszakhoz hasonlóan megvalósítsa az 1983-as év fő célkitűzéseit (az 1983. év első felének értékelésére lapunkban még visszatérünk); biztosítsa a központi rendezvények politikai, szervezési és művészi feladatainak zavartalan megvalósítását az adott gazdasági feltételek között. Nem könnyű feladatról van szó. Ehhez szükséges felhasználni az előző évek pozitív tapasztalatait és ötvözni azokkal a jó módszerekkel és lehetőségekkel, amelyeket más fesztiválokon — a hazai szlovák, cseh és ukrán rendezvényeken — tapasztaltunk, beváltak és közkedveltek. Továbbra is lehetővé tesszük, hogy dolgozóink élő kapcsolatokat alakítsanak ki a hazai és külföldi szakemberekkel, tanulmányutakon vegyenek részt és bekapcsolódjanak a társintézmények hasonló jellegű tevékenységébe. Szorgalmazni fogjuk nemcsak az osztály dolgozóinál, de valamennyi helyi szervezetnél az együttműködési szerződésekben rögzített lehetőségek kihasználását, amelyeket partnereinkkel (SZISZ KB, Parasztszövetség, Nöszövetség, bratislavai Népművelési Intézet, kerületi népművelési központok, stb.) kötöttünk. Tevékenységünk így szolgálja leginkább nemzetiségi kultúránk fejlesztését, a CSKP XVI. kongresszusa és a CSEMADOK XIII. országos közgyűlése határozataiból ránk háruló feladatok teljesítését. DEBRŐDI D. GÉZA A CSEMADOK szimöi (Zemné) helyi szervezete július elején Vágparti randevú címmel nagyszabású dal- és táncünnepélyt rendezett. A falu lakossága nagy örömmel fogadta a műsoros délutánt, amelyen felléptek a CSEMADOK kürti (Strekov), besenyői (Bešeňov), nagykéri (Milanovce) és andódi (Andovce) helyi szervezetek kulturális csoportjai. Az ünnepséget hosszú és lelkes készülődés előzte meg. Jó volt tudni és érezni a rendezők tennivágyását. Talán jó lett volna, ha a szimöi vezetőségből és tagságból is többen bekapcsolódtak volna a szervezési munkába. Mindezek ellenére vasárnap délután kellemes napsütésben fogadtuk a szereplőket. A futballpályán felállított szabadtéri színpad előtt megteltek a padsorok, mindenki figyelmesen hallgatta Petőfi Sándor: Szülőföldem című költeményét. Őszi Irmának, a CSEMADOK járási titkárának ünnepi beszéde után a magyar tannyelvű óvoda Ess eső, ess cimű összeállítását mutatta be. A műsort Priskinné Nagy Magdolna igazgatónő állította öszsze, jól kihasználva a gyerekek játékosságát. A dal- és táncünnepélyen olyan folklórcsoportok léptek fel, mint a kürtiek menyecskekórusa, amely az idei zselizi (Želiezovce) Országos Népművészeti Fesztiválon első helyen végzett Libapásztor cimű összeállításával. A műsort tarkította továbbá a nagykériek népi tánccsoportja, a tardoskeddiek (Tvrdošovce) vegyeskórusa, az andódiak éneklő , A KÖZÖS MUNKA ÖRÖME Az amatőr színjátszásnak Rozsnyón (Rozsnyava) hagyománya van. Ezzel magyarázható, hogy a közönség igényli és várja minden évben egy-egy színdarab bemutatását. Az évek folyamán összeszokott gárda állandóan részt vesz a Jókai-napokon, s nem kis sikerrel. A hetvenes évek közepe táján azonban az idősebbek elfáradtak, és nem volt, aki folytatta volna munkájukat. Igaz, a fáradhatatlan rendező, Krausz Zoltán, még elkezdte az új darab betanítását, de egy-két új szereplő nem vette komolyan a próbákat, így Dávid Teréz Bölcs Johanna-jának próbái rövidesen abbamaradtak. Az emberek pedig, akik tudtak a színdarab tanulásáról, nap-nap után megkérdezték, mikor lesz a bemutató? Ekkor kértek föl (az irodalmi színpad vezetője vagyok), hogy próbáljak segíteni. A hiányzó szereplőket az irodalmi színpad tagjaival pótoltam, s Így egy fél év múlva bemutathattuk a darabot. A bemutatót követően még a járás több községében is sikerrel játszottuk a Bölcs Johannát. Ekkor alakult ki egy új törzsgárda. A siker arra ösztökélt bennünket.
