A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-09-02 / 36. szám

Következő számunk tartalmából: Keszeli Béla: VOLT EGYSZER EGY KEMENCE ... HAZAI TÁJAKON A HÉT KÉPES VERSENYE Lovicsek Béla: A BAZALT TISZTELŐJE Kulcsár Ferenc: AZ AMERIKAS LEGÉNY Mécs József: ÖT ÉV UTÁN Csikmák Imre: BULGÁRIA — NAPJAINKBAN Címlapunkon Benda T. felvétele. A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Ob­zor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Tele­fon: 336-686, főszerkesztő-helyette­sek: Ozsvatd Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesz­tő: Krá! Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfi­zetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Ko­šice. Előfizetési díj egész évre 156,-— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesí­­tö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdeté­sek: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. In­dex: 492 11. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. A futószalagon Az utolsó ellenőrzés MINDENNAPI A levegőben még érezni a tarlók illatát, de az eke már szántja a barázdát a jövő termés­nek. Malmaink raktárai színültig megteltek a kenyérnek valóval. Bratislavában a Malom- és Sütőipari Tröszt vezérigazgatósága gyár tási és forgalmazási igazgatóságán a felvá­sárolt gabona minőségéről érdeklődöm: — Milyen a felvásárolt „ipari gabona" mi nősége, malom- és sütőipari értéke? — A Szlovák Szocialista Köztársaságban az „ipari célokra" felvásárolt gabona meny­­nyisége 810 ezer tonna, ebből a mennyiség­ből a malom- és sütőipar 616,7 ezer tonna búzára, 105,045 ezer tonna rozsra, 63 ezer tonna árpára tart igényt — kapom a választ. — E mennyiség szerződésileg biztosítva van a mezőgazdasági felvásárló üzemen keresz­tül az őstermelőknél. A tervezett 810 ezer „ipari gabona" kétharmada már a raktárban van, igy az ország kenyerét biztosítjuk. A felvásárolt gabona jó minőségű, magas ma­lom- és sütőipari értékekkel rendelkezik, nedvességtartalom 14 százalék, a nyersfe­hérje 28—30 százalék. Beszélgetésünk közben telefonon a Pieš­­t'any-i malomipari igazgatóság jelenti, meg­kezdték az új gabona őrlését. Az új kenyér­nek való már a garaton és néhány nap múlva megjelenik asztalunkon az új kenyér. A termelő üzemek, szövetkezetek és az állami gazdaságok ismét megrendezik az új kenyér ünnepét. Sokan talán észre sem vették, csupán a napi hírekből értesültek az aratás menetéről. Pedig ezrek és ezrek nap mint nap a kániku­lában is azon fáradoztak, hogy a termés minél előbb a raktárakba kerüljön. Az idén hazánkban 2 420 000 hektárról kellett betakarítani a termést. A veszteség­­mentes betakarítás jó szervezést és nagy erőfeszítést kívánt a mezőgazdaság dolgo­zóitól. Ebben az évben jobban mint az előző években bármikor, helytálltak a kisegítő üze­mek. A szolgáltatások és az üzletek is alkal­mazkodtak az aratók igényeihez. Jó terméssel számolunk, szeretnénk elér­ni, sőt túllépni az előirányzott tervet, és megközelíteni a gabonafélékből, beleértve a kukoricát is, a 11 millió tonnát. A betakarí­tásnál használt jelszót „egy szem gabona se vesszen kárba" most egészítse ki az a jelszó, hogy „egy karéj kenyér se vesszen kárba". A SZLOVÁKIAI INTERBRIGADISTÁ* Perényi Béla az Aranyparton lakik, állítólag itt terem a legjobb zobori bor, fehér házikó­jának homlokzatán nyitrai várat ábrázoló festmény. Elég messze lakik a várostól, de ez ma sem akadályozza meg abban, hogy részt vegyen a nyitrai képtárban rendezett minden egyes kiállítás megnyitásán, mert szereti a művészetet. — Az interbrigadisták nesztorát keresem Zoboron — mondtam, amikor ajtót nyitott. — Nos igen, az idén április 14-én voltam 85 éves. Azt hiszem, valóban én vagyok a szlovákiai interbrigadisták között a legidő­sebb. Azt viszont biztosan tudom, hogy én vagyok a legrégibb élő párttag Nyitrán ... — Úgy hiszem — mondottam— e szép jubileum alkalmából elbeszélgethetnénk ar­ról, milyen volt az élete, hiszen ezt teljesen a szocializmus győzelmének, építésének és a fasizmus elleni harcnak szentelte. Csakhamar ott ültünk egy pohár vörös bor mellett a kis lakószobában. — Nem szívesen beszélek magamról — szerénykedett. De ha úgy véli, hogy ez is az ügy érdekében történik, ám legyen ... — Ma is ott áll a Nyitrán, a mai Szaratov utcában a ház, ahol apámnak kis fényképészműterme volt, magam is ott születtem. Az üzlet nem ment, a család nyomorgott, szegények vol­tunk, mint a templom egere. Apám kivándo­rolt Amerikába, hogy segítsen a család hely­zetén, de hát mint sok más kivándorlónak, neki sem sikerült. Ott is halt meg. Én magam mészárosinasként kezdtem, amikor kitört az első világháború, be kellett vonulnom. Az olasz fronton döbbentem rá, hogy milyen hiábavaló dolog a háború, amiből csak a tőkéseknek, a burzsujoknak van haszna. Amikor hazajöttem, kitört az őszirózsás for­radalom, majd jött a Tanácsköztársaság. Örökre eljegyeztem magam a szocializmus­sal, mert láttam, hogy ez a szebb jövő záloga. Mint vöröskatona, sok fronton har­coltam. Székesfehérvárott csak a püspöki házakban tudtak minket elhelyezni. Prohász­­ka Ottokár lakosztályát érintetlenül hagytuk, neki magának sem görbült meg egy hajaszá­­la sem. Ott voltam a híres tiszai ütközetében is. Csak a Tanácsköztársaság bukása után jöttem haza, mint nyitrai illetőségű, és itt is azonnal jelentkeztem pártmunkára. Részt vettem a mezőgazdasági sztrájk szervezésé­ben, König Géza, König Vilmos, Kántor De­zső elvtársakkal. Én vezettem azt a kis csa­patot, mely Gajda tábornok fasiszta egyenru­hába bújtatott legényeit az Anysa-domb mellett szétverte, még az egyenruhát is le­húztuk róluk. Nem is tudták megtartani ter­vezett nagygyűlésüket a nyitrai Iparházban. Amikor pedig Franco tábornok jól felszerelt 2

Next

/
Thumbnails
Contents