A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-08-26 / 35. szám

Amikor első hajóutamat lefelé a Dunán befejeztem, már tudtam, mindent megteszek, hogy eljussak a Duna felső szakaszára is. 1980 júniusának közepén már csak egy lépés választott el az utazástól. Úgy terveztem, felhajózok a nyugat-németországi Regensburgig és visszafelé az utat a part mentén autóstoppal teszem meg. Különféle bonyodalmak után hajónk, a Dukla egy koraesti órában el is indult. Sajnos, csak cammogva tudott haladni két-három kilométer óránkénti „sebességgel"; ugyanis nagyon magas volt a vízállás. Így az NSZK-beli határállomásra, Passauba csak az ötödik nap estéjén érkeztünk meg. Ekkor már láttam, eredeti tervemet aligha valósítom meg. De arra hazaíndulásom napján nem gondoltam, hogy estére nem otthon, hanem Jugoszláviában vacsorázok.

Mégis Így lettl S hogy így lett, a véletlennek köszönhetem megint. Mert már korábbi utazásaim során rájöttem, hogy különösképpen szoros útitervet nem szabad kiötleni s ehhez mindenáron ragaszkodni. A véletlenre, az alkalom kínálta lehetőségekre kell hagyatkozni.

Jogi tanácsok

már javában világítanak, amikor ötnapos hajókázás után végre partra lépünk. Azonnal nyakunkba vesszük a várost. A legénységből többen csak az első kocsmáig jutnak el. ahol felhajtanak néhány korsó sört és máris mennek vissza a hajóra pihenni. A legénység további leleményes tagja kísérőmül szegődik, mondják, ismerik a várost, megmutatják. Mi is betérünk az egyik sörözőbp, majd valamivel távolabb egy pinceklub-féle bár tulajdonosa invitál. Bemegyünk. Bent rajtunk kívül csak a másfél mázsás kidobófiú, egy pincérnö és két „ügyeletes lány" tartózkodik. Az egyik mellém telepszik, s akkor látom, púp van a hátán. Barátaim között foglal helyet a másik. A lányok kedvesek, szeretnék, ha rendelnénk nekik egy-egy italt, mondjuk, pezsgőt. Közben a főnök befűz a rozoga vetítőgépbe egy pornófilmet, s máris pereg az agyonvetített, kifakult színű „műalkotás". A filmnek ugyan van sztorija — megérkezik egy arab sejk Európába, s vendéglátója, üzletfele azzal kedveskedik neki, hogy villájának medencéje körül felsorakoztat vagy húsz — fekete, fehér, színesbörü — lányt, akiket a vendég sorra szemügyre vesz ... — mégis unalmas, ízléstelen, nézhetetlen. így inkább megpróbálunk csevegni a lányokkal, akik nem sokat hajlandók magukról elárulni, főleg nem száraz torokkal. Rendelünk, hát nekik egy-egy mini-pezsgőt — üvegenként 25 márkáért, mire kicsit bőbeszédűbbek lesznek, bár az egyik hajós „simogatását" még Így is elutasítják, mondva: ötven márka, aztán tapizhat! Sőt, szeparál Ötven márkánk nincs, a sörünk is fogytán, hót futólépésben távozunk.

Az éjszakát még a Duklán töltöttem, ellenben az hajnalban fölszedte a horgonyt. Így már korán reggel el kellett hagynom a hajót.

Irány München.

Kiálltam hét a müncheni műútra megpróbálkoztam az autóstoppal. Már ott ácsorogtam vagy fél órája — vasárnap reggel volt —, szemerkélni kezdett az eső, de egyetlen kocsi sem akart megállni. Behúzódtam egy fa aló és folytattam a kísérletet. Eltelt egy óra. Kicsit nyugtalan lettem: jobb lenne most a Duklánl Aztán lassít egy Ford. Két fiatal ül benne. Húsz kilométernyire elvisznek. Utána egy idős házaspár vett fel: harminc kilométert jutottam ismét előbbre. De még mindig hátra volt százötven. Aztán újra hosszú várakozás következett, de megérte, mert felvett egy angol nő kis Fiatjába. Útközben kiderült, hogy már évek óta az NSZK-ban él és dolgozik: az egyik kisvárosban telefondoktor.

ZOl.CZER ,

A szerző felvételei

Már 35 éve hivatásos gépkocsivezető vagyok. Hajtási jogosítványom valójában a megélhetésemet jelenti. Társaim tapasztalataiból tudom, hogy a közbiztonsági szervek bizonyos szabálysértésekért — bírságolás mellett visszatartják a hajtási jogosítványt. Sokszor úgy tűnik, hogy önkényesen járnak el, aszerint döntenek, rokonszenves-e nekik a szabálysértő személye, vagy sem. Létezik-e arra vonatko*zó előírás, hogyan kell ilyen esetekben eljárni, vagy talán csak saját belátásuk szerint járnak el, ahogyan jónak látják? Főként azért írok Önnek, mert — bár évek hosszú során feddhetetlenül vezettem, mégis előfordult, hogy amikor személyautómmal tavaly decemberben a szomszéd községben lakó sógoromhoz tartottam, a közlekedésrendészeti járőr ellenőrzött, s az alkoholéi lenőrző vizsgálatnál a szonda megzöldült. Mikor felszólítottak, hogy kövessem őket vérvételre, én ezt arra hivatkozva tagadtam meg, hogy csak egy pohár sört ittam. Erre bevonták a jogosítványomat, a szabálysértést pedig további tárgyalás végett jelentették a közlekedésrendészeti felügyeletnek! Helyesen jártak-e el ? Én csak egy pohár sört ittam és semmi hatását sem éreztem. Nem kellene-e a rendőröknek tekintettel lenniük arra, hogy 35 évi gépkocsivezetői gyakorlatom során egyetlen szabálysértést sem követtem el. Hiszen a hajtási jogosítványom bevonásával elvették a kenyerem. Mi lesz ezután a jogosítványom sorsa ?

JURAJ H„ Zvolen

A hajtási jogosítványok visszatartását és bevonását az 1964. május 21 -én kiadott 87. számú többször módosított belügyminisztériumi hirdetmény szabályozza, ennek az előírásnak értelmében a közbiztonsági közeg csak akkor tarthatja vissza a hajtási jogosítványt, ha annak tulajdonosa súlyos szabálysértést követett el, mely nem intézhető el egyszerű bírságolással, vagy ha felfedezi, hogy a jogosítványban jogtalan bejegyzéseket, változásokat eszközöltek, kiigazításokat hajtottak végre, vágy ha a további vezetés veszélyeztetné a közúti forgalom, közlekedés biztonságát, s ha a vezető nem hajlandó alávetni magát alkoholszondás vizsgálatnak, vagy orvosi vizsgálat során megtagadja a vérvételt, mégpedig indokolatlanul. A szabálysértés súlyosságának elbírálásakor abból indulnak ki, milyen mértékben követett el az illető konkrét szabálysértést. Ilyen esetekben a hajtási jogosítvány visszatartásának feltétele durva fegyelemsértés a közúti közlekedésben. Ilyennek tartják az olyanokat, amelyek jellegüknél fogva baleseti helyzetet idéztek, vagy idézhettek elő. Ilyen szabálysértés a helytelen áthaladás útkereszteződésen, a megengedett sebesség túllépése, a helytelen előzés, tilos fényjelzésre történő behajtás, alkoholos befolyásoltságú vezetés, helytelen vezetési módszer s egyebek. Az a közbiztonsági közeg, aki visszatartotta a gépkocsivezető hajtási jogosítványát, köteles meghagyni a betétlapot, amelyen feltünteti a hajtási jogosítvány bevonásának dátumát, a közbiztonsági testület ama járási igazgatóságának közreműködését, amelynek hatáskörébe tartozik, a hajtá^ jogosítvány bevonásának okát, az időpontot és helyet, amikor és ahol a járművezetőnek Tiajtási jogosítványa ügyének végleges elintézésére meg kell jelennie, s ezt olvashatóan alá kell írnia. Az a járművezető, akinek hajtási jogosítványát bei'.'.

' • ' ,'íč

vonták, de betétlapját meghagyták, nem vezethet tovább gépjárművet, kivételes esetekben eljuthat arra a helyre, amelyet a közbiztonsági közeg az eset körülményei szerint és a közúti forgalom biztonságának veszélyeztetését kizáró feltételek mellett számára kijelöl. Az említettekből kitűnik, hogy a közbiztonsági közegek a hajtási jogosítványok bevonásakor nem járnak el önkényesen, hanem eljárásukat általánosan kötelező érvényű előírás szabályozza, amilyen a hajtási jogosítványokra vonatkozó 87/1964. számú belügyminisztériumi hirdetmény.

Az Ön egyéni esetében a közbiztonsági közeg ezért helyesen cselekedett, amikor visszatartotta az Ön hajtási jogosítványát. A róla való döntésnek azonban a közbiztonsági testület járási igazgatóságának közlekedési felügyeletén kell megszületnie: vagy úgy döntenek, hogy visszaadják a járművezetőnek, vagy elveszik tőle. A hajtási jogosítvány elvétele főként a hivatásos gépjárművezetők esetében a megtorlásnak, nevelésnek és a megelőzésnek egyik leghatásosabb eszköze, ugyanis azzal a törvénnyel összhangban járt el a közeg, hogy abban az esetben, ha a gépjárművezető nem hajlandó magát alkoholszondás próbának vagy orvosi vizsgálatnak alávetni, illetve indokolatlanul megtagadja a vérvételt, a közbiztonsági közeg a szövetségi belügyminisztérium 100/1975. számú hirdetménye értelmében további döntésig mindenkor bevonja a hajtási jogosítványt, melyet más esetekben is elvesznek elkövetett szabálysértésekért, valamint túlzott és gyakori szeszesital- és kábítószerfogyasztásért. A közlekedésrendészeti felügyelet akkor dönthet úgy, hogy a hajtási jogosítványt megbízhatóság elvesztése miatt elveszi, ha a gépjármű vezetője szabálysértést követ el, s ha olyan szabálysértésről van szó, amelyért a bizottságban történt megtárgyalás után az illetőt nyilvános dorgálásban részesítik vagy megbírságolják, amelyből kitűnik, hogy a járművezető nem eléggé fegyelmezett a kellő országúti közlekedési biztonság szavatolására. Ennek kimondása nem szankció a közlekedési kihágásért, hanem olyan intézkedés, amellyel meg akarják gátolni a közlekedési szabálysértések ismétlődését. Az is előfordul, hogy a hajtási jogosítvány hivatatlanok kezébe kerül. Az országutakon egészségi szempontból járművezetésre alkalmatlan emberek jutnak hajtási jogosítványhoz, olyanok, akik mértéktelenül és gyakran fogyasztanak szeszes italokat és egyéb kábítószereket. A vonatkozó hirdetményből kitűnik, hogy ilyen sofőrök hajtási jogosítványának elvételére alapul szolgálhat az a megállapítás, hogy a gépjárművezető gyakran és mértéktelenül fogyaszt szeszes italt. Mindazon esetekben, amelyekben a közlekedésrendészeti felügyelet a hajtási jogosítvány elvétele mellett döntött, azt csak a járművezető kifejezett kérésére adhatják vissza, ha világos, hogy eleget tehetnek kérelmének, mégpedig leghamarabb a hajtási jogosítvány elvételétől számított hat hónapon belül. Egyébként a kérelmet megvizsgálják, s ha a járművezetőnek a hajtási jogosítvány bevonása utáni viselkedésében olyan körülményeket állapítanak meg, amelyekből arra következtethetnek, hogy megbízhatatlanságának okai fennállnak, továbbra is elutasítják kérvényét.

dr. FEJŐ

17

'

Búcsúzáskor ideadta a telefonszámát, mondva, ha problémáim lennének, ha netán öngyilkosságot szeretnék elkövetni, hívjam őt bátran. Ö majd megvigasztal, eltérít szándékomtól. A következő kocsi egy Mercedes volt. Csodaszép Fekete autó, beiül fehér prém, üléshuzatok. A fiatal pár. — akik útközben zsemlével, itallal, cigarettával kínáltak - München szivéban tett ki.

Kicsit kellemesen csalódtam az orrukat mindig fénnhordó büszke bajorokban. Hiába, most is beigazolódott a gyakran elfelejtett igazság: egyetlen néppel, nemzettel szemben sem szabad előítéleteket táplálni, általánosítani. -...

Í < . V V yX'ftg , ,

Müncheni vendéglátóim kivisznek a salzburgi autópályára. Pillanatokon belül lassít egy sötétzöld Mercedes. Magam korabeli fiatalember vezeti. Hamar kiderül, a svéd fiú Jugoszláviába, Splitbe igyekszik. Sőt az is, hogy jól beszél csehül, ugyanis édesanyja cseh, még 8 két háború között ment férjhez • Svédországba.

Salzburgban, ahol utaink elválnának, beülünk sörözni egy vendéglőbe. Jerry azt mondja, tartsak vele Jugoszláviába. Mondom, Újvidékre szívesen elmennék. „Oké — mondja — akkor gyerünk Újvicékre, ott még úgysem voltam." Feltankolta a kocsit, s már robogtunk is a kilencszáz kilométerre lévő város felé. Még este szerettünk volna megérkezni. Sajnos, a jugoszláv utak minősége sok helyütt katasztrofális, így csak másnap reggel érkeztünk meg a Vajdaság központjába.

Két kellemes papot töltöttünk Újvidéken. Nagyot csavargónk a hangulatos, újjá varázsolt városban, öt nemzetiség — szerbek, magyarok, szlovákok, románok, németek — lakta Vajdaság központjában.

Harmadnap Jerry Splitbe indult, én pedig végre haza. Gondoltam, ha eddig szerencsém volt, továbbra is az autóstoppot választom. Azonnal megállt egy osztrák rendä«ó!ľľion'sa sofőríe izes ma9yarsá89ai- Akkor pattanj bel Pestig elviszlek.

„Pilótám", Gyula, a következő falu kocsmájánál megállt, vett egy üveg pálinkát, mondva, útközben „szopogassam" el az egészségére. Mondtam, köszönöm, de én legfeljebb csak akkor iszok. ha részeg vagyok, egyébként soha.

Gyorsan megtettük a közel háromszáz kilométert, s így elértem az este hétkor induló gyorsvonatot, .Robog a vonat, csattognak a kerekek, s már a megérkezés boldog, örömteli perceire gondolok. Mert a megérkezésnél kellemesebb érzést nehezen tudok elképzelni. S a vonat, most az egyszer nem is késik. Aztán otthon, miután kicsomagoltam, már tudom, újra utaznom kelll Már a megérkezés első órájában egy újabb út jár az eszesben: kamionosokkai elmenni, mondjuk, hová is?... Törökországba, vagy a Közel-Keletre, esetleg ... Hát perszel Svédországba, hiszen Jerry megadta a címét, hívott, látogassam meg. Tehát már adott is az úticél: Svédországba megyek kamionnal!