A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-08-26 / 35. szám
Következő számunk tartalmából: Dr. Sladovník József: MINDENNAPI KENYERÜNK Ozsvald Árpád: BARLANGOK CSODÁS VILÁGA (A Hét képes versenye) Miklósi Péter: EMBERT FARAGNI NEHÉZ Lacza Tihamér: CSEREPEK Zolczer János: KAMIONNAL ÉSZAKRA A HÉT GALÉRIÁJA Címlapunkon riportkép a Mi újság a faluban című írásunkhoz. Foto: Kontár Gyula A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon: 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,—Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. ; Nagykürtös madártávlatból Beszélgetés Ján Mikulással az SZLKP Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Járási Bizottsága vezető titkárával Ján Mikuláš KÖZÖSEK HALADÓ • Az Önök járása fiatal, viszont a szellemi és anyagi kultúra hagyományait illetően rendkívül gazdag. Úgy tudjuk ebben az évben ismét felidézik Madách Imre emlékét és különösen legismertebb művét. Az ember tragédiáját. Milyen akciókat terveznek ezzel kapcsolatban a járásban? — Az új járás létrehozásakor hazánknak ezen a részén az állami szervek és a fölöttes pártszervek elsősorban azt tartották szem előtt, hogy megteremtsék az új járás sokoldalú politikai, gazdasági és kulturális fejlődésének a feltételeit. A feladat nem volt egyszerű. A kapitalizmus nehéz örökségeként e vidék nem rendelkezett iparral, s a mezőgazdaság is csak extenziv formában termelt. Az áldatlan múlt természetesen a járás lakóinak kulturális életére is rányomta a bélyegét. Ezért a járási szervek elsőrendű feladatuknak a járás gyors fejlesztésére vonatkozó tervek teljesítését tartották. Ezek a tervek természetesen sok tekintetben érintették a kultúra területét is. — A járás kulturális értékek, tradíciók, népi szokások tekintetében különösen gazdag. Büszkén valljuk sajátunknak a kulturális élet azon nagyságait, akik járásunk területén születtek, éltek vagy alkottak, tekintet nélkül arra, hogy milyen nemzetiségűek, szlovákok, csehek, magyarok vagy mások. Božena Némcová, Fraňo Kráľ írók, Janko Kráľ költő és más, a szlovák és a cseh kultúra képviselői mellett, akiknek tevékenysége összeforrott járásunkkal, a járás kulturális örökségét képezi számos magyar író, például Madách Imre, Mikszáth Kálmán és mások. — Ebben a szellemben készítjük elő a Madách Imre születésének a 160. évfordulója és halhatatlan művének Az ember tragédiája bemutatójának a századik évfordulója tiszteletére rendezendő ünnepségeket. A rendezvény két napros lesz, szeptember 23-án és 24-én kerül sorra. Fénypontja a budapesti Nemzeti Színház színművészeinek fellépése lesz Nagykürtösön, akik Az ember tragédiáját adják elő. Ezen kívül irodalmi szemináriumot és járásunk nagy szülöttjének életét és munkásságát bemutató kiállítást tervezünk. Az ünnepség keretében megkoszorúzzuk Madách Imre alsósztregovai (Dolná Stregova) emlékművét, és megtekintjük az író szülőházában berendezett járási honismereti és irodalmi múzeumot. — A járás néhány — magyar nemzetiségűek által lakott — községében is tartunk ünnepségeket. Ezek többnyire a költő életével kapcsolatos irodalmi vetélkedők lesznek. Nyónyén (Nenince), Zsélyben (Želovce), Nagycsalomiján (Veľká Čalomia), valamint a járási székhelyen és Kékkőn bemutatásra kerül Az ember tragédiájából készült film, egyben más rendezvényeket is tartunk. • Nemzeteink ós nemzetiségeink haladó hagyományainak ismerete azért is fontos, mert segíti a kölcsönös közeledést mint szocialista fejlődésünk fontos tényezőjét. Gondolok a munkásosztály közös harcaira a múltban. Milyen mértékben sikerül ezeket a hagyományokat megőrizni és átadni a mai fiatal nemzedéknek? — Megismerni a múltat — korunk feladatainak megismeréséhez jelent felkészülést. Hisz szocialista jelenünk gyökerei apáink forradalmi harcának és győzelmének idejére nyúlnak. Járásunkban úgy tekintünk a forradalmi hagyományokra, hogy azok a jelenhez építették az utat. A magyarok és a szlovákok a töke uralma ellen, az új világért a mi járásunkban is mindig közösen harcoltak. A veterán harcosok — tekintet nélkül arra, hogy milyen nemzetiségűek — mindenütt különös társadalmi megbecsülésben részesülnek. Elődeink gazdag tapasztalatait a pártmunkában is felhasználjuk. A haladó hagyományok feldolgozott formában mind gyakrabban kerülnek kulturális-művészeti együtteseink által is bemutatásra. Szeretném megemlíteni, a forradalmi és munkásdalok fesztiváljainak gazdag műsorait, vagy például a CSEMADOK busái helyi szervezetének úttörő munkáját, amely lelkesen és igényesen tolmácsolja a forradalmi dalokat. — Járásunk gazdagon rendelkezik más jellegű forradalmi hagyományokkal is. A harmincas évek elején Szécsénkében (Sečianky) lezajlott aratósztrájk Dél-Szlovákia területén az első forradalmi megmozdulások egyike volt. Ez a sztrájk is kifejezően példázza járásunk szlovák és magyar nemzetiségű agrárproletariátusának egységét és forradalmiságát. Szeretnénk, ha a mezőgazdasági munkásoknak e fényes cselekedete — feldolgozott formában — szintén kifejezésre jutna a népművészeti együttesek bemutatóin is. A téma művészi eszközökkel történő tolmácsolása bizonyára hozzájárulna a múlt 2
