A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-08-19 / 34. szám

PES VERSENY • KÉPES VERSENY • KÉPES VERSENY • KÉPES VERSENY • KÉPES VERSENY • KÉPES VERSENY • KÉPES VERSENY • KÉPES VER A Magura lejtőiről látni a Magas Tátra ormait is. kai megrakott tutajok úsznak; a tutajosok a meredek, vízbe szakadó sziklás parttól ügye­sen lökdösik a tutajt, a turisták közben a folyó két oldalán elterülő Pieninek megkapó­­an szép tájaiban gyönyörködnek. Itt, a Dunajec kanyonjában adnak találko­zót egymásnak évek óta, pontosabban 1954 óta, néhány ország legjobb evezősei, hogy a Dunajec vad hullámain mérjék össze ügyes­ségüket nemes versengésben. Az idén szep­temberben kerül megrendezésre itt immár a harmincadik, jubileumi „Nemzetközi pienini szlalom", szeptember 2. és 5. között. A rendezők jelentős mezőnnyel számolnak, el­sősorban a csehszlovák és lengyel csapattal, akik a Dunajecben otthon érzik magukat, továbbá az NDK, Ausztria, Magyarország versenyzőivel, akik úgyszólván rendszeres résztvevői a versenynek, de várják a jugosz­lávokat, olaszokat is, akik az elmúlt évfolya­mok némelyikén már részt vettek, s ugyanígy a norvégeket és több más állam versenyzőit, akik első Ízben állnak rajthoz. Egy hónappal a jelentkezési határidő lejárta előtt tehát a rendezők mintegy 10 ország versenyzőire számítanak. S ha az időjárás is kedves, körülbelül húszezer nézőt és látogatót vár­nak, akik a „saját” csapatuk buzdításán túl élvezhetik a vad folyó szelídítetlen hullámai­val birkózó ember harcának és győzelmének látványát, s a romantikus természet szépsé­geit. A Dunajec völgyébe lépve tárul elénk Čer­vený kláštor, az egykori kolostor, amelyről a község is nevét kapta. A kolostor épületei féltve őrzött nemzeti műemlékek; az elmúlt években renoválták őket. A kolostort, amely állítólag azért kapta a vörös nevet (Vörös kolostor), mert az egész vidéken először itt tetőztek piros cseréppel, a karthauzi szerze­tesek alapították 1319-ben. A kolostor külö­nösen a 17. század második felében játszott jelentős szerepet, amikor Cyprián barát dol­gozott itt. Egy ismeretlen szerzetes krónikája Cyprián frátert mint sokoldalú művészt, orvost, tu­dóst és alkimistát említi. Az utókornak meg­maradt 272 növényt tartalmazó és leíró herbáriuma, amely tartalmát tekintve, abban a korban ritkaság volt. Több nyelvű leírásu­kon túl, némely növénynek gyakorlati, egyes betegségeket gyógyító használatát is leírta. Szárnyakkal folytatott kísérletei miatt Repülő szerzetesnek is nevezték: állítólag a Tri koru­ny csúcsról sajátkezűleg szerkesztett szár­nyakkal röpködött, s egészen Spišská Béláig repült, vagy a Morské oko-ig ahol a Mnícho­­vá skálán (Szerzetes sziklája) landolt. A ko­lostor területén álló házacskák egyike, ame­lyek a szerzetesek lakóhelyéül szolgáltak, Cyprián barát emlékének (a patikus és gyógynövény-gyűjtő tiszteletére) van szen­telve. Cyprián herbáriuma a Tátrai Nemzeti Park múzeumában található. Tatranská Lom­­nicán. A Vörös kolostor fő traktusában helyi múzeum van berendezve. Červený kláštortól nem messze a Pienini Nemzeti Parkban, Haligovce község közelé­ben látható a Haligovské skaly (Haligovi szikla) és az Aksamitka. Az Aksamitka Aksa­­mit Péter huszita vezérről kapta a nevét, aki itt rejtőzködött. Az Aksamitkában egy érde­kes barlangot is találunk, amely régészeti lelőhely is egyben. A Zamagurie és a Pieniny valóban egyedül­álló lehetőséget kinál a csöndes, nyugodt környezetben való pihenésre. Mivel eléggé elzárt területről van szó, annak ellenére, hogy a hegyi átjárók útjain minden nehézség nél­kül megközelíthető a vidék, az iparosítás elkerülte ezt a vidéket. A lakosság legfőbb kereseti lehetőségét továbbra is a mezőgaz­daság jelenti, de sokan utaznak munka után a távolabb fekvő ipari üzemekbe és az építő­iparba is. Ez a hátrány idegenforgalmi szem­pontból viszont a vidék előnyére válik. Ennek is köszönhető, hogy a Zamagurie ezidáig kevésbé kihasznált természeti szépségei a legközelebbi jövőben keresett idegenforgal­mi körzetté válhatnak. Minden kirándulónak ajánljuk ezt a nem mindennapi szépségű, gyógyító csöndü vi­déket. Elsősorban azok keressék fel, akik szeretnek táborozni: a Dunajec partján, köz­vetlenül a folyó kanyonjának kezdetén, autó­kemping várja őket. A Slovakotour utazási iroda Červený Kláštor-i irodája kézségesen nyújt különféle információkat és segít szál­lást találni. HAEBERLE L. Foto: a szerző (3) és Absolon (1) A nemzetközi pienini szlalom egyik versenyző­je. A Červený kláštor Turisták a tutajon Kérjük, hogy az ön által helyesnek vélt választ húzza alá és a szelvénnyel együtt egy héten belül küldje be szerkesztőségünkbe. így részt vehet a heti sorsoláson is. KÉRDÉSEK: 1. Melyik község közelében talál­ható Aksamit barlangja ? a) Haligovce b) Červený kláštor c) Spišská Stará Ves 2. Hányadik alkalommal rendezik meg az idén a nemzetközi pi­enini szlalomot ? a) 20 b) 25 c) 30 tMííSS A Magas Tátrától keletre, a Spišská Magura és a CsSzSzK északi határa (amelyet hosszú szakaszon a Dunajec folyó alkot) közötti terület a Zamagurie. A Zamagurie centruma Spišská Stará Ves, melynek műemlékei közül elsősorban a 14. század második felében épült gótikus temp­lom érdemel említést. Művészettörténeti szempontból a templom belseje is értékes. Ezen a vidéken az ipar még csak mostaná­ban kezd kiépülni. Egy szövőgyárat találunk itt, név szerint a Tatrasvit nemzeti vállalatot, s néhány kisebb, helyi érdekű ipari üzemet. Idegenforgalmi szempontból a vidék leg­látványosabb része a Pienini Nemzeti Park, Červený kláštor (Vörös kolostor) és a Haligo­­vói sziklák. A Pieninek kiterjedését tekintve kis hegy­ség; vadregényes, romantikus tájai viszont szinte érintetlenek. A hegység különösen gazdag flórájában és faunájában néhány egész különleges és ritka darabot is találunk. A vidék tudományos, esztétikai, kulturális és turisztikai téren 1967-ben nyerte el méltó elismerését, amikor a Pieninek szlovákiai részét nemzeti parkká nyilvánították. (Előtte már hosszú ideje természetvédelmi terület volt.) A Pienini Nemzeti Park, csakúgy, mint a Tátrai Nemzeti Park, két állam, Csehszlová­kia és Lengyelország területén fekszik, s ezek a parkok voltak Európában az elsők, amelyek lehetővé tették két szomszédos ország ter­mészetvédelmi szerveinek gyümölcsöző együttműködését. A Pienini Nemzeti Park központja és egy­ben leglátogatottabb része a dunajeci szo­ros, ahol a Dunajec áttöri a Pienineket. Ez a rész állami természetvédelmi terület. (Talán a legrégebbi Csehszlovákiában). A Tri koruny (Három korona) hatalmas, tagolt csúcsai alatt a Dunajec szűk, kanyonszerü teknöt vájt a Pieninekbe. Vadregényes, romantikus és egyedülállóan szép táj ez. A lengyel és cseh­szlovák közös határt képező folyón turisták-4

Next

/
Thumbnails
Contents