A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-08-05 / 32. szám

Hirtelen besötétedett. Az egyik pilla­natban még világos volt, a másikban pedig már sűrű, áthatolhatatlan, tro­pikus éjszaka. A nehéz, fülledt trópu­si levegő fűszerillattal volt teli, ami a partok felöl a tenger felé áramlott. Kigyúltak az első fénylő csillagok — így írta le Rio hangulatát Uzin abban a könyvében, amelyben Amerigo Vespucci Dél-Amerikába való érkezé­sét ábrázolta. Az expedíció 1502 ele­jén ért célba. Tagjai a gyönyörű öblö­ket folyómedreknek nézték. így ke­letkezett a Rio de Janeiro elnevezés, ami januári folyót jelent. Uzin így folytatja: Amerigo Ves­pucci befejezte aznapi naplóírását és kiment a fedélzetre. Mélyet lélegzett és ezt mondta: Ez a Rio de Janeiro valóban földi paradicsom! Később jöttek rá, hogy a folyó medre tulajdonképpen mély tengeri öböl, amibe semmilyen folyó nem torkollik, de ahol kitűnő feltételek vannak a hajók kikötéséhez. Az 1502-ben létesített települést 1565-ben városi rangra emelték és Sebastian portugál király tiszteletére Sao Sebastiao do Rio de Janeironak nevezték el. Ma már röviden csak Riónak hívják. Azt mondják, hogy Rio de Janeiro a világ legszebb kikötője. A város pa­norámája valóban lenyűgöző. Ves­pucci 1502-es éjszakai megállapítása a mai turisták véleményét is kifejezi. A romantikus elmélkedésekből azonban térjünk vissza a realitások-A szerző felvételei 1. Rióban is a gyerekek jelentik a jövőt 2. Copacabana nappal 3. Copacabana éjjel 4. Híd a Riót Neteroival összekötő öblön 5. A Niemayer székesegyház 6. A kilátóra felvonó vezet

Next

/
Thumbnails
Contents