A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-07-01 / 27. szám

Utunk kukoricatábla mellett vezet.

— Látod, itt már tudnak a sorban pontosan vetni. Ezt szeretném elérni a búzánál is. Állítom, hogy kifizetődne — mondja kísérőm.

Közben a búzakerthez érünk. Itt folyik a nemesítés fő része.

— Mayer Terézia — mutatja be Pista bácsi a sámlin ülve keresztező munkatársát. — Harminc éve dolgozunk együtt. Búzanemesítési programunk kilencezer kombinációjából több mint hatezer két munkatársam: Mayer Terézia és Csanaky Angéla nevéhez fűződik. El kell mondani azt is, hogy igényes munkájukat hiba nélkül végezték el.

Keskeny csíkokban egymás mellett a búza, mind más-más fajta. Pista bácsi bemegy az egyik parcellába.

— Látod, térdig ér, mikor én kezdtem, negyven éve a szemüvegemet takarta.

A táblából egy-egy kíváncsiskodó, magasabbra, nőtt tövet kihúz vendéglátóm. Nem oda való, rontaná a kiegyenlítettséget.

A nemesítő munkája egy új fajta előállításával, elterjesztésével nem ér véget.

— Már a 2000. év felé kacsingatunk — mondja befejezésképpen Szarnák István. — Remélem, bízom benne, hogy addigra megjavul a talajok kultúrállapota, kiegyenlítettsége. Pontosabbak lesznek a vetőmechanizmusok, jobb lesz az időjárás előrejelzése és a nagy területek öntözése is sokkal tökéletesebbé válik. Ezeket a kétezres év búzanövényének megalkotásánál feltétlenül figyelembe kell vennünk. Hogy ki tudjuk elégíteni az akkori kenyérszükségletet.

GÖRFÖL JENŐ

A szerző felvétele

Szarnák István és Mayer Terézia

mést. Nem való laposokra, a talajvizet roszszul tűri. A nem legjobb altalajú területeken ellenben jobb mint a többi fajta. Örömünkre szolgál, hogy a fajta külföldön is jól szerepel (Szovjetunió, Magyarország, Spanyolország). Nálunk a teljes vetésterületnek megközelítőleg tíz százalékán vetnek Kosútkát. Hirtelen az jut az eszembe: ama mesebeli legkisebb fiút veszik körül ekkora figyelemmel, beszélnek róla ilyen szeretettel, mint Pista bácsi az új fajtáról.

... az első dombról visszafordul." Beszélgetésünk vége felé, az addig elhangzottakat summázva fogalmazott így Szarnák István mérnök, a Pöstyéni (Piešťany) Növénykutató Intézet újhelyi (Nový Dvor) üzemének növénynemesít ője.

Szarnák Istvánt 1974 óta ismerem. A CSEMADOK Galántai Járási Bizottságának tagja, olyan ember, aki a kultúrmunkára, az anyanyelvi kultúra ápolására, gazdagítására mindig tudott időt szakítani, sőt kötelességének tartotta. Galántai lakosként is hetente eljárt és eljár a diószegi Vox Humana próbáira, fellépéseire. S indul vissza későn este, ha kell, gyalogosan ...

Szarnák Istvánt május elején az új búzafajták kinemesítése terén végzett kutató munkájáért a Klement Gottwald állami díjjal tüntették ki.

Az újhelyi üzemet, ahol beszélgetünk, Friedrich Béla építette.

— Ő az — mutat Szarnák István az iroda falán lévő kinagyított felvételre. 1943-ban, a cukorgyári nemesítő üzemben kezdtem el dolgozni, ö volt az első főnököm. És ott dolgozott az idő tájt, mint fiatal segédtiszt, Anton Piršel, a pőstyényi kutatóintézet mostani igazgatója is.

A falon — a már említett kép mellett — két Szabó Gyula metszetet fedeztek fel.

— A munkatársaimtól kaptam, egyik kerek évfordulómra. Hogy honnét tudták meg, ki áll hozzám közel? Máig rejtély előttem.

Amikor a nemesítő üzem Diószegröl (Sládkovičovo) Ujhelybe költözik, a búza mellett huszonöt évig fünemesítéssel foglalkozik.

— A fűvel világszínvonalon dolgoztunk, állítom — mondja Pista bácsi. Az üzem mákkal és zabbal folytatott kísérletei európai szinten mozogtak.

Beszélgetésünk alatt rövid időre megjelenik Bachratí Béla is.

— A munkatársam, harminckét éve dolgozunk együtt, ma szintén búzával foglalkozik — mutatja be beszélgető társam. Bachratí Béla Nagyfödémesröl (Veľké Úľany) jár be. Annyit még sikerül tisztáznunk, hogy fiával, aki szintén apja nevét örökölte, iskolatársak voltunk a szenei gimnáziumban, és indul is. A nemesítő ideje nagyon be van osztva.

Pista bácsi füvet, zabot, mákot is említ. A kitüntetést pedig az új búzafajtáért, a Kosutkáért kapták ...

— 1972-ben üzemünket gabonára szakosították, azóta még sokkal intenzívebben foglalkozunk vele. A nemesitőnél — folytatja kis szünet után — a jó szem elengedhetetlen, de én a kezemnek, és a megmért eredménynek hiszek. Szeretem, ha minden növény átmegy a kezemen. Hiszem, hogy a többletmunka eredménnyel — új, jobb fajtával jár. Tudni kell a növénnyel türelemmel, szeretettel bánni. Mert tudod, az állat hűséges, de a növény még hűségesebb. Formálható szervezetnek tartom a növényt, amelyik a holt anyagtól csak abban különbözik, hogy él. A búza pedig mint egyéves növény abban különbözik a többéves növényektől, hogy életét minden évben pihenő magba viszi át, és mindig újra éled. A mi munkánk célja, tárgya ez a pihenő mag.

Eredménye, s ezt már én teszem hozzá, egy-egy új fajta, mint jelen esetben a Kosútka.

• • •

— Örülünk, hogy a kosúti események mindkét évfordulóját új búzafajtával köszönthettük, ezt munkatársaim nevében is kijelenthetem. Az új fajtákban ugyanis az ő munkájuk is jelen van. Bachratí Béla társszerzője volt a Kosutska fajtának is, Baráth Jozef mérnök a minőségi problémákkal foglalkozik, Činčárová Františka a minőségvizsgálatokat végzi. A nemesítő üzem vezetője Cyril Haraj mérnök, nemzetközi hírű árpanemesítő. Meg kell említeni a kinti kutatókat, akik a fitopatalógiai teszteket készítik: Hulcová és Sekerková mémöknöket.

— Nagyon jó az együttműködés a Bučany-i üzem vezetőjével, dr. Kábrt-tal, valamint a sósszigeti nemesítő kollégákkal, dr. Bárfaion Menyhérttel és Rákóczi Lajossal. Rákóczi Lajos több mint 20 éven át vizsgálta búzáink minőségét, és az ő tapasztalatainak alapján épült a mi laboratóriumunk is. Az ő munkájukat szintén államdíjjal jutalmazták.

S hogy a laikus számára is érthetővé váljék a nemesítő munkája, illetve maga a folyamat, Pista bácsi sétára invitál. Első utunk a „ketrecbe" vezet. Ez nem más, mint apró, körülkerített kis parcellák, fölül is befödve.

— Kell a madarak és a nyulak ellen, mert azok nem tesznek kivételt. Több éves mun kánk mehetne kárba — világosít fel kísérőm. A kalászokon néhol celofán védözacskók, az egyk parcella végében Csanaky Angéla két fajta keresztezését végzi. Kis csipesszel viszi át az egyik virágzó kalászról a port az előző napon már előkészített másikra, majd visszakerül a védőburok a kalászra. Az így beérett magot aztán kicsépelik, s ahány szemet nyernek, legközelebb annyit vetnek el. A két fajta keresztezéséről az adatok fejlapra kerülnek, hogy évek, évtizedek múltán is a kutatók rendelkezésére állhassanak.

Utunk a ketrecből a laboratóriumba vezet. Itt a búzamintákat kis darálón leőrlik, minőségi vizsgálatoknak vetik alá, sőt a sütőpróbát is elvégzik. Ha kedvező eredményt kapnak a fajta további kísérletek, szaporítás, majd az állami kísérlet tárgya lehet. Ha ott is megállja a helyét, akkor válik államilag elismert fajtává.

Amíg a búzakert felé tartunk a Kosútka előnyeiről faggatom Szarnák Istvánt.

— A nálunk elterjedt jugoszláv fajtákkal szemben két nappal korábban érik, így az ország területén két nappal korábban indulhat az aratás. Kiváló a sütőminősége. Egy arasszal alacsonyabb az eddig bevezetett körzetesített fajtáknál, s mivel nagyon bokrosodik, elég 440—480 szemet vetni egy négyzetméternyi területre. Ez hektáronként 50—70 kilogramm vetömag-megtakaritást eredményez. Termésátlaga a kísérletekben és a gyakorlatban is a többi fajtáké fölött van, tehát az előbb említett előnyök hátrány nélkül állnak a nemzetgazdaság rendelkezésére. Hátrány csak abból származik, ha a fajta kinemesített, jellegzetes tulajdonságait nem veszik figyelembe. Ilyenek: a Kosútka igen kedvezőtlenül fogadja a szeptemberi vetést, ami más búzák számára gyakran követelmény. Rosszul tűri a sorban sűrű vetést, igen rövid szárú, tehát a morforegulánsok („zömökítő szerek") még jobban megrövidítik és lényegesen károsítják a tér-