A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-21 / 4. szám
Csak egy percre... A bratislavai Kirakatrendező Iskola 1978 ban végzett évfolyamának egyik legkiválóbb növendéke a kassai (Košice) származású SCHÜTZ VERA volt, aki azóta is befutott dekoratőrként dolgozik. — A Kirakatrendező Iskolára aránylag nehéz bekerülni. Miért olyan vonzó ez a szakma? — Divatossá vált, mert alkotó jellegű tevékenység, mert némileg kapcsolódik a művészethez és mert bizonyos tekintetben kötetlen munka. Azt viszont már kevesen tudják, hogy egyáltalában nem könnyű feladat: meghatározott anyagi keretek között szabadjára ereszteni a fantáziát. — Nyaranta, a szakmunkásvizsgákra készülő kirakatok szinte egytől egyig szellemesek, ötletesek. — Igen, a dekoratőr iskola végzős növendékeit akkor hajtja a vizsgaláz, a szakmunkásvizsga előtt mindenki több hétig nyugodt körülmények között készülhet, és viszonylag szabad kezet kap a mintakirakat elkészítésében. — A dolgos hétköznapok során már szűkösebbek a lehetőségek ? — Általában szorít az idő, meghatározott ritmusban dolgozunk. A tavaszi kirakatterveket például már most, januárban készítjük. Sajnos, a rendelkezésre álló anyagkészlet sem mindig a leggazdagabb, és a fiatalos szemléletű dekoratőröknek sok helyen kell megküzdeniük az idősebb bolti vezetők régies kirakatszemléletével is. Ezért látni néha már-már ízléstelen, feleslegesen túlzsúfolt kirakatokat. — Mi az a többlet, amit a többi szakmunkásképző-intézetben is oktatott tantárgy mellett, csak a dekoratőr iskola növendékei tanulnak? HOGYAN SZÜLETETT A GYUFA? Ha az ember technikai csodákról beszél, atomerőművekre és holdrakétákra gondol, holott a tudomány forradalma és az ipari fejlődés sokszor meggyőzőbben mérhető le a hétköznapi apróságokon, például a gyufán. Mai gyufánk ősét, a mártógyufát egy fiatal kémikus találta fel 1805-ben. Keményfából készült, kétrekeszes dobozban került forgalomba. Az egyik rekeszben kénsavval töltött kis fiola lapult. Ha a gyufa fejét a kénsavba mártották, a gyufa meggyulladt. A maga korában szenzációsnak tűnt a találmány, utánozták is sokan. Egy üzletembernek zseniális magyar gyógyszerész, az 1822-ben Bécsben gyufagyárat alapított Römer István még újított is rajta. Azbesztet tett az üvegcsébe, arra öntötte a kénsavat, hogy a maró folyadék, amely sok balesetet okozott, ki ne ömölhessen. 1828-ban Samuel Jones szabadalmaztatott Londonban egy csavart papírból készült gyufát. Ennek a közepében volt a kénsav egy kis üvegcsőben. Szerszámmal kellett kettétörni, akkor lobbant lángra a papír. Elterjedni azonban nem tudott a papírgyufa, mert 1827-ben a whiskyjéröl ismert Johnnie Walker már gyártani kezdte a semmiféle savat sem igénylő dörzsgyufát. Dobozának aljára homokból, üvegporból elegyített dörzsfelületet ragasztott. Ha ezen végighúzták a gyufa fejét, fülsiketítő durranással meggyulladt. A foszforos gyufát 1830-ban szintén Römer kezdte gyártani Bécsben, továbbfejlesztve egy Luis Peyla nevű olasz fizikus 1779-es felfedezését, aki észrevette, hogy a foszfor és a kén robba— Például a térlátás, az ízlésformálás és persze a szakma korszerű szabályai, ami elengedhetetlen ehhez a munkához. — Mityen változás várható a jövő kirakataiban ? — A tizenöt-húsz évvel ezelőtti merev térbeli elrendezést vagy az állványokra akasztást fölváltotta a mai levegösebb, szabadabb stílus. Az áruházak, ruhaüzletek kirakataiban várható a próbababák visszatérése, de ezek szinte tökéletesen utánozzák majd az élő embert, s így hivatottak szolgálni a figyelemkeltés művészetét. — Könnyű vagy nehéz ízléses, kínálatában is tartalmas kirakatot csinálni? — Könnyű volna, ha mindig kellő mennyiségben állna jó alapanyag a dekoratőr rendelkezésére, de az sem lenne rossz, ha gazdagabb volna a megfelelő elemekből álló kelléktár. — A laikus úgy hiszi, hogy a kirakatrendező mindig más-más boltban dolgozva, a hét valamennyi munkanapján „szabadon vándorol". Valóban így van ? — Nem egészen, mert például a nagyobb áruházaknak állandó dekoratőrjeik vannak. A különböző dekorációs kellékek elkészítése szintén a mi feladatunk, amit a dekorációs részlegek műhelyeiben végzünk el. — Ne haragudj, de nemcsak az általad rendezett kirakatok tetszetősek, hanem az öltözéked is választékos! — Jellemző a kirakatrendezők többségére, hogy ruhatáruk alakításában egyben divattervezők is, így a ruházatuk megválasztásában igyekszenek sajátos megoldásokat keresni. (mik-) LÁNYOK ÉS FIÚK! A karvai (Kravany nad Dunajom) Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet igazgatósága értesíti az általános iskola végzős tanulóit, hogy jelentkezhetnek középfokú szaktanintézetünkbe, ahol az 1983/84-es tanévben a következő szakmákat lehet tanulni: 1. Kertészet — zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés, virágkertészet, díszkertészet 2. Szőlészet — borászat, pincegazdaság és gyümölcstermesztés 3. Épületasztalos 4. Állattenyésztő szakma A felsorolt szakmák sikeres elvégzése után lehetőség van továbbképzés formájában érettségi vizsgát tenni a dolgozók középiskolájában. Iskolánk az érvényes előírásoknak megfelelően teljes diákotthoni ellátást, zsebpénzt és keresetet biztosít. A szakgyakorlatot az iskola tanműhelyében és kertgazdaságában végzik. A tanulók a nyári szakgyakorlat egy részét külföldön végzik. Számukra külföldi és belföldi üdüléseket biztosítunk. Lehetőség nyílik kulturális és sporttevékenységre is. Jelentkezni lehet a helyi általános iskolában vagy iskolánk igazgatóságán. Várjuk jelentkezésteket! Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet igazgatósága 946 36 Kravany nad Dunajom nással egyesül. Ezt a gyufát tökéletesítette és „zajtalanította" aztán Irinyi János, akinek találmányát Römer vette meg 60 forintért, bár Irinyi 3 garasért odaadta volna, mondván, hogy ennyit költött a kísérleteihez szükséges foszforra. Majd a svéd Gustav Pasch 1860-ban megalkotta a biztonsági gyufát, amelynek különböző fajtáit máig használjuk. MIÓTA VAN KÉPREGÉNY? A képregény történetét ma már egész kis könyvtárnyi irodalomból ismerhetik meg az érdeklődők. A műfajt hívei szívesen származtatják a távoli ókorból, azt állítva — és nem minden alap nélkül —, hogy tulajdonképpen az Ur városából való sumér tekercsek, bizonyos asszír reliefek és az Akropolisz frízei a maguk módján szintén képregények voltak. Az első mai értelemben vett, úgynevezett szóbuborékos képregény, amelybe a párbeszéd már képi elemként épült be, az USA- ban jelent meg 1897-ben. Eleinte csak keskeny csíknyi területet foglalt el egy-egy újságoldalon, majd néhány lapban oldalnyira, sőt több oldalnyira nőtt, végül önálló képregényfüzetek is megjelentek. Európában a műfaj századunk húszas éveiben kezdett népszerűvé válni. MIT VÉDETT A PÁNCÉL? Akit megtámadnak, az védekezésre szorul. Erre az állatok által is ismert igazságra persze az emberek is rájöttek. Az ókor elején már kitalálták a különböző védőöltözeteket. A régi egyiptomiak katonái bőrből vagy párnázott vászonból készült védőmellényt hordtak, az ógörögök bőringet és bőrcsíkokból összevarrt lábvédöt, az antik Róma légionáriusai már fémgyürűs páncélinget (a fennmaradtak között akad olyan, amely húszezer gyűrűből áll). Közben persze fejlődtek a fegyverek is. A parittyát felváltotta a nyíl, a dárda, a buzogány, a kard, a kopja. S minél erősebb volt a fegyver, annál biztosabb védööltözet kellett. Maga a páncél szó az olasz pancia (has) szóból ered, de a harcosok korántsem csak a hasukat védték vele. A középkori lovagok például már egész testüket befedő fémpáncélt viseltek, amely olyan súlyos volt, hogy ha viselője leesett a lóról, tökéletesen harcképtelenné vált, hiszen segítség nélkül még nyugodt körülmények között sem tudott felállni a nehéz öltözetben. BETEGSÉG-E A NÁTHA? A legtöbb ember a náthát nem tartja betegségnek. Pedig a náthát nem jó lebecsülni, mert rosszul járhat az, aki nem veszi komo lyan. Úgy keletkezik, hogy légzörendszerünk, főleg az orr nyálkahártyáiban a hideg hatására vérellátási zavar áll be, ami kedvező alkalmat teremt a náthavírusok megtelepedésére. A náthából, ebből a hurutos gyulla dásból valóban hamar felgyógyul az ember. De bármilyen semmiség az a kis nátha, rosszul érezzük magunkat tőle, napokig levertek vagyunk, borzongunk, émelygünk, nehéz még a levegővétel is. Rossz esetben a legenyhébb náthát is kísérheti középfül-, homlok- vagy arcüreggyulladás, sőt, ha könnyelműsködünk vele, akár súlyosabb baj is. MIVEL PÁRBAJOZTAK? A párbaj szóról az embernek óhatatlanul a pisztoly vagy a kard jut az eszébe. Valójában azonban nem minden párbajhoz kell fegyver, és nem minden párviadal előírásait tartalmazzák párbajkódexek, hiszen a párbajhösök között is jócskán akadtak különcök. Jay Gould, az 1836-ban született amerikai vasútkirály például mozdonypárbajra hívta ki egy vasútépítő vetélytársát. Le is zajlott a viadal. A két acélsárkány egy kitérő nélküli vágányon egymásnak rontott, s végül Gould, a kihívó fél került ki az összeütközésből győztesen: sikerült ledöntenie a másik mozdonyt a sínről. Pesten viszont villamospárbajra hívta ki 1895-ben egy Komáromy Mihály nevű ügyvéd a feltaláló Balázs Mórt, az akkori Villamos Városi Vasút igazgatóját, mert az nem akarta elfogadni egyik találmányát. A találmány egy villamosütközöre szerelhető balesetelhárító szerkezet volt, s a párbajfeltételek így hangzottak: „A két fél álljon ki egy-egy húsz kilométeres sebességgel haladó villamoskocsi elé. A feltaláló felé közeledő szerkezetre szereljék rá a szerkezetet, az igazgató felé robogóra ne. Aki élve marad, győztesnek nyilváníttandó." Pest dicséretére szól, hogy ez a párbaj végül is nem jött létre. Elvétve bár, de azért még ma is akadnak kerge párbajjelöltek. Két portugál fiatalember például virslivel akart nemrég párbajozni. A terv szerint a segédek két pár virslivel érkeznek a helyszínre. Az egyik mérgezett lesz, a másik nem. Szerencsére erről a párbajról is sokan tudtak, így sikerült még idejében megakadályozni. 22
