A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-21 / 4. szám
Nem le, hanem felfelé kell menni a parkosított hegyoldalon mert hiszen Brno nevezetes várbörtöne, a Spielberg fenn, a hegytetőn található. Orpheusz, a görög mitológia lantosa az alvilágba szállt alá, hogy felhozza feleségét, Eurüdikét. Csakhogy mi most a magyar Orpheusz, Kazinczy Ferenc nyomában lépkedünk, mert látni akarjuk a kazamatát, a börtönt, ahol raboskodott. Orpheusz volt ő? Persze, hiszen felvilágosult gondolkodásmódja a jakobinusok közé vitte, részt vett a Martinovics-összeesküvésben, és szabadkőművesként ezt a nevet viselte. Különben pedig 1790-ben, négy évvel letartóztatása előtt Kassán irodalmi és kritikai folyóiratot indított, melynek saját, szabadkőműves nevét adta címül. A hegyoldal egyik útkanyarjánál feltűnik a citadella. Szó se róla, így oldalról nézve érdekes látvány. Olyan romantikus ... Megpihenünk, és a helytörténeti regékről, mondákról beszélgetünk, amelyek a várbörtönről, a Spielbergről mit se szólnak. Csak egy ilyet ismerek, amelyik a híres betyárról, Babinszkyról szól. A monda szerint Babinszky szökni próbált, titokban sárkányszámyat készített magának, leugrott a várfalról és lábát törte. A valóságban Jean Baptiste Drouet francia postamesterrel történt meg ez az eset, aki XVI. Lajost és feleségét a forradalmárok kezére adta, de mivel osztrák fogságba esett, a spielbergi várbörtönbe zárták. Közben feljutunk a várkapuhoz, amelyen belépve oly sok magyar, olasz, cseh, lengyel hazafi a Habsburg-ellenes felkelő sorsa teljesedett be. Még egy pillantás a városra, azután a várfal felé fordulunk. Márványtáblák sora a falon. Az itt raboskodott olasz karbonáriknak, lengyel forradalmároknak, a fasizmus áldozatainak emlékére. Mindegyik mellett koszorú. Ott, azon a szélső táblán magyar felirat: „A magyar hazafiaknak, akik a vár börtönében szenvedtek a nemzeti függetlenségért és haladásért — a magyar nép — 1964." Nincs mellette koszorú. Nem vagyok érzelgős, de furcsa érzés vesz erőt rajtam, amikor felfedezem, hogy azért mégsem hiányzik a dísz: alig arasznyira a táblától, a téglák közötti résből kikandikál egy szál vadvirág ... Miféle szól fúhatta oda a magvát? Fe/jarat a kettes kazamatához m Miként tapadt a téglák közé? Mi táplálja? Honnan az életereje? Követem cseh barátaimat, akik közben megváltották a belépőjegyeket, s a sötét, nyirkos folyosón át a hatalmas erődítmény egyik udvarára vezetnek. — Ha néhanapján kihozták a rabokat levegözni — magyarázzák —, itt sétáltak, innen tovább nem juthattak. Alig egy évtizede parkosíthatták az udvart, ahol most békésen üldögél lócáján Josef Hampl bácsi, a múzeumőr. — Oda a kettes kazamatába menjetek a magyarokkal — mondja — ott raboskodott, a tizennyolcas cellában Kazinczy Ferenc. — Hibátlan kiejtéssel mondja ki a magyar Orpheusz nevét. A lépcsőfokon felfelé lépkedve önkéntelenül arra gondolok, hogy most lám, ott járok, ahol ő ... Nem vagyok érzelgős, de azért meglep: olyan a börtön, mint ahogy azt Jókai Mór leírta. A két Trenk című regényében, vagyis hát nem írói fantázia, mese szüleménye. Nagyon is valóságos a riasztó sötétség, a velőig hatoló hideg, a csöpögő víz, a döngő léptek zaja. Most azonban ügyet sem vetünk Trenk Frigyes báró, a szilaj, fékezhetetlen pandúrezredes cellájára. Hogy olaszok lépkednek előttünk és a vörösingesek nevét, a karbonárikat emlegetik? Természetes. Avanti! — mondják, vagyis hát előre, tovább, mert ott, a folyosó végén a cella, amit a magyarok keresnek. Itt van. Az első, amit észreveszek, a márványtábla s rajta a felirat: „Vándor, szent hova lépsz e hely, menj s mondjad hazámnak, hogy törvényeidért kész vala halni fia." Leolvasom a tábla elhelyezésének évszámát: 1927. Jobbról, balról s lent a földön is mindenütt friss virágcsokrok. Nem is tudom, hová helyezzem a magammal hozott egy szál vörös szegfűt, a forradalmárokhoz illő virágot. Barátom kiveszi kezemből a vörös szegfűt, s ő tűzi be az egyik vázába a többi virág közé. — így jó? — kérdi. És megszorítja a kezem. — Együtt hoztuk. Utolsó pillantás a táblára, s még egyszer elolvasom a magyar Orpheusz üzenetét. HAJDÚ ANDRÁS A szerző felvételei Márványtábla a külső várfalon
