A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-21 / 4. szám
Következő számunk tartalmából: Mécs József: MÁR NEM MEZŐVÁROS... Bogoly János: VÉDETT NÖVÉNYEINK Miklósi Péter: 30 ÉVE THÁLIA SZEKERÉN Lacza Tihamér írása TURCZEL LAJOS TANULMÁNYKÖTETÉRŐL Gaál Lajos: ÚTICÉLUNK — ANDALÚZIA Tudomány-technika: OLVADÁS FAGYPONT ALATT Címlapunkon A. Alex a 24. oldalon Tóthpál Gyula felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336—686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Pétemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizétéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p. Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie, tel.: 522—72, 815 85 Bratislava. Index: 49211. Régen, mikor a fejlődés csigalassúsággal haladt, az életben történő helytálláshoz elégnek bizonyult az is, amit az iskola nyújtott. Ma azonban, amikor a fejlődés minden vonalon rohamos ütemű, aki nem akar lemaradni, annak örökösen tanulnia, művelődnie kell, bármilyen képzettséggel rendelkezik is. A felnőttek állandó tanulását a tudomány és a technika gyors fejlődése mellett a társadalmi élet változásai, az egyre differenciáltabbá váló gondolkodásmód, nem utolsósorban a természetes felejtés is szükségessé teszi. Az ismeretek, a tudás és az ezáltal meghatározott magatartásmód fejlődése és általános elterjedése a tudományos-műszaki fejlődésnek is egyik legfontosabb alapfeltétele. Ha az ember nem gyarapítja ismereteit, tudása elavul, „berozsdásodik". Aki nem ismeri szakmája határterületeinek változásait, lemarad, és arra is képtelenné válik, hogy az újat megértse és alkalmazni tudja. Fontos azt is tudatosítani, hogy a műveltség fogalma és jellege koronként változik. Ma például a polgári értelemben vett műveltségnorma már elavult. Még nem is olyan régen azt tartották műveltnek, aki tudott latinul, gyakran használt idegen szavakat, és gyakran idézte a görög és a latin klasszikusokat. Ma egészen más a művelt emberről alkotott felfogásunk. Szocialista értelemben művelt embernek azt tartjuk, aki hordozza az emberi kultúra szintézisének fő elemeit, aki korszerű ismeretanyaggal rendelkezik. A sokoldalúság természetesen nem csupán az ismeretek bőségét jelenti. Az, ha valaki sok ismerettel rendelkezik, még nem jelenti azt «■orr is, hogy sokoldalú és korszerűen képzett. Elsősorban azért, mert ma már nemcsak a technika és a természettudományok, hanem igen sok vonatkozásban a technika és az esztétika, vagy a közgazdaság és a művészet is feltételezi és kiegészíti egymást. Ebből következik, hogy művelt és igazi szakember csak az lehet, aki alaposan ismeri a részterületet (szakmáját), de emellett jártas munkája rokonterületein, és alaposan képzett. A szocialista műveltség tulajdonképpen azt jelenti, hogy az egyes műveltségi területek nem egymás mellett vagy egymásnak elárendelten állnak a műveltségben, hanem egymással kölcsönhatásban, szoros összefüggésben. A tudományos-műszaki fejlődés feladatainak a teljesítése olyan munkásokat és szövetkezeti tagokat igényel, akik alaposan ismerik üzemük, szövetkezetük problémáit, nagyobb összefüggésekben látják munkájukat, magabiztosan és hozzáértően nyilvánítanak véleményt. A népművelésnek, az iskolán kívüli képzésnek igen nagy szerepe lehet abban, hogy mindezt elősegítse és hatásosan hozzájáruljon az újtipusú közösségi for-2
