A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-14 / 3. szám

sen ablakmosással. Amíg ezen tűnődöm, kígyóinak Amszterdam utcáin a neonfények.

A szálloda éppen olyan színes, mint az egész házsor a csatorna partján. Keskeny, magas a homlokzata, amely a legfelső emeleten díszítéssel végződik. Minden emeleten csupán egy szoba fér el, annyira szűk a ház, és még ennél is keskenyebb a lépcső. Persze ezen a meredek micsodán csomag nélkül is nehéz közlekedni, és lehetetlen felvinni bármiféle bútort az emeletre, így azt csiga segítségével emelik be az utcára néző ablakon át. így fest a város házainak többsége, mégpedig azért mert a horribilis telekárak miatt túl szűkre szabták a parcellákat.

A holland konyha kitűnő izeivel a vacsora során ismerkedtem meg először. Az asztalnál velem szemben két idősebb angol úr ült, mintha Dickens regényéből vágták volna ki őket. Az angolok nem állnak szóba ismeretlenekkel, legfeljebb rendkívüli esetekben, netán szállodatüz esetén ejtenének el némi személytelen megjegyzést, ilyesféleképpen: „Ó, itt valami nincs rendben!" Szerencsére ilyesmire nem került sor, és így kölcsönösen békén hagytuk egymást.

A leves kitűnő volt, az Újházi tyúkleveshez hasonlítanám, amelyben a sok mindenen kívül csiperkegomba is úszkált, ezért kétszer is mertem a nagy levesestálból. A szemközt ülő angol úr viszont egyszer sem. Amikor a pincér el akarta vinni a levesestálat, visszarendelte, mégpedig azzal, hogy még nem evett levest.

— Parancsoljon uram — tette újból elébe.

— Szolgáljon ki, kérem — mondta az angol — mire a pincér bőségesen telemerte a tányérját, de közben a holland fiatalember arcáról sok mindent leolvastam.

A vacsoránál felszolgált pecsenye és sokféle körítés ízét még ma is a számban érzem. Ugyanilyen finom volt a sajt, a frissen habzó sör és a méregerős kávé.

Vacsora után még nem lehet lefeküdni. Gyerünk egy esti sétára a kivilágított belvárosba, a Damrak ilyenkor is nyüzsgő üzletutcájába, sok-sok szállodájával, áruházával, éttermével és késő estig nyitva tartó ajándékboltjával. Ilyenkor csak külföldieket lát az ember az utcán, a legvegyesebb összetételben. A hollandok odahaza ülnek papucsban a képernyő előtt.

Amszterdam nappal is ugyanilyen szép. Észak Velencéjénk nevezik, mert a várost keresztül-kasul szelik a csatornák, melyeken hajók úszkálnak, s a hidakat vagy felnyitják előttük, vagy átbújnak alattuk. A csatornákat szegélyező házakat mintha színes meséskönyvből vágták volna ki, egyik szebb a másiknál. A 750 ezer lakosú, kilencven apró szigeten épült várost 60 csatorna választja el, és százhúsz híd köti össze. A szűk utcák mind a belváros központjába a Damnak nevezett térre vezetnek. Itt keresztezik egymást a főútvonalak. Itt van a királyi palota és a Nieuwe Kerk,

(Új templom), amely tulajdonképpen nagyon régi. A tér közepén áll a nemzeti emlékmű, amelyet a második világháború áldozatainak emlékére emeltek. Éppen délidöben értem ide, amikor az egész téren sokáig csilingelt a harangjáték, az emlékmű körül pedig nyüzsögtek a hosszúhajú hippik, akiket itt próvóknak neveznek. Némelyikük holdkó- • rosként keringett a téren vagy az utcán, a marihuána kábulatában. Láttam itt néhány fiatal lányt is, akik mindkét oldalt leborotválták a hajukat, csupán középen hagytak egy feketére festett kakastaréjt. Az emberek megfordultak utánuk, magam is szívesen lefényképeztem volna ezeket a csodabogarakat, de meggondoltam, mert körülöttük ólálkodtak a testőreik, s ki tudja, szeretik-e az ilyesmit.

Amszterdam tengeri és légi kikötői, központi pályaudvara, valamint az autópályák ömlesztve árasztják a városba az öt világrész emberáradatát. Minden ki megtalálja itt a maga látnivalóját. A központi pályaudvar előtti kikötőből indulnak a sétahajók a várost behálózó csatornalabirintusba. A Rijks Museumban, Európa egyik legjelentősebb képtárában, órák hosszat gyönyörködhet az ember Rembrandt Éjjeli őrjárat című óriási vászna előtt. Érdekes látványt nyújt a gyémántköszörűs műhely, ahol megrendelésre elkészítik akár a világ legdrágább gyémántkollekcióját. A sportrajongókat az Ajax futballpályája érdekli a legjobban, különösen ha esti -kivilágításban láthatják játék közben. . Másokat meg a csatornák mentén megbúvó rosszhírt) szűk utcák pornóüzleteinek kirakatai vonzzák.

Ez a rengeteg sokszínű látnivaló együtt távolról sem Amszterdam. Nem lehet teljes a kép, mert nem szóltam a fapapucsról, amelyet fűzfából faragnak, minden méretben, akár megrendelésre is, a járókelők szeme láttára a belváros egyik üzletutcájában.

Hollandia még mindig a kerékpárok hazája. Ezen közlekedik a lakosság apraja-nagyja: reggel a munkába sietők, majd utánuk rajokba verődve, még gyorsabban a diákok, délelőtt pedig a bevásárlókosárral idős és fiatal háziaszszonyok a kerékpárosoknak fenntartott utakon. Ugyanígy közlekedik a postás, a kikötőbe tartó matróz, a kéményseprő, az esküvőre igyekvő menyasszony és vőlegény az egész násznéppel együtt. Tehát mindenki, aki siet, mert a belvárosban lehetetlen gépkocsin közlekedni.

Az amszterdami kép még így sem teljes. Nem szóltam még a szállodatulajdonosról, aki maga szolgálja fel vendégeinek a reggelit, mert nem jött munkába a személyzet. Azt sem említettem, hogy a csatornák partján százával sorakoznak lehorgonyozva a lakóhajók, mert méregdrága a lakbér, így az amszterdamiak tízezrei ilyen szükséglakásokban élnek a vízen. És még ezzel sem teljes az amszterdami panoráma, csak egyegy villanás, amennyit a turista szeme és fényképezőgépnek lencséje megörökített DUSEK IMRE

/ szerző felvételei

Jogi tanácsadó

Van egy tizenöt éves fiam. Tavaly karácsony előtt műkedvelő színházi próbákra járt a szomszéd községbe. Hazatérőben elütötte egy személygépkocsi. A vezető nem nyújtott neki segítséget, nem is vitte kórházba, hanem megállított egy másik gépkocsivezetőt, aki a fiamat orvoshoz vitte. A balesetet okozó gépkocsivezetőt egészség elleni bűntettért javító intézkedéssel sújtották. A segítségnyújtás elmulasztásáért azonban nem büntették meg. Helyesen jártak-e el a bűnvádi eljárásban részt vevő szervek? Nem kellett volna-e a gépkocsivezetőt a Büntető Törvénykönyv 208. š-a értelmében segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt elítélni?

L. Gyula, Rimaszombat (Rimavská Sobota)

Segítségnyújtás elmulasztásának bűntettét követi el a járművezető a Büntető Törvénykönyv 208. §-a értelmében, ha közlekedési baleset után, melyben része volt, az egészségében kárt szenvedett személyt nem részesíti kellő segítségben, habár ezt magára és másra nézve is minden veszély nélkül megteheti. Kellő segítségnyújtáson a kárvallott személy életének és egészségének megmentéséhez szükséges segítséget értjük.

Az eset körülményei szerint a kellő segítségnyújtás abban nyilvánulhat meg, hogy a gépkocsivezető orvost, mentőautót, közbiztonsági szerveket hív, vagy a sérültet kezelésre maga elszállítja vagy másokkal elszállíttatja.

Az említettekből kitűnik, hogy az a járművezető, aki az ön fiát elütötte, teljesítette törvényes kötelességét, mely szerint kellő segítséget kell nyújtania a sérült személynek, miután a közlekedési baleset előidézésében magának is része volt, azzal, hogy megállított egy más kocsit és kezelésre elszállíttatta a sebesültet.

Ha a gépkocsivezetőnek volt ilyen lehetősége, (a sérültnek kezelésre való elszállítására), már azért is köteles volt ezt igénybe venni, mert a Szövetségi Belügyminisztérium 100/1975 számú rendeletének 30. §-a értelmében közlekedési baleset részeseként köteles volt a baleset színhelyén maradni a közbiztonsági szervek megérkezéséig.

A járművezető azért nem követte el a segítségnyújtás elmulasztásának bűntettét a Büntető Törvénykönyv 208. §-a értelmében, s a bíróság helyesen járt el, amikor nem tekintette őt vétkesnek e bűntett elkövetésében.

Férjem villanyszerelőként dolgozott az efszben. Az év elején több társával együtt villanyszerelést végzett a szövetkezet tehénistállójában. A férjem munkatársának aznap születésnapja volt, és öt liter bort hozott magával. Amikor a bort megitták, munkához láttak. A villanyhuzalok helytelen bekapcsolásával rövidzárlatot s ennek következtében tűzvészt idéztek elő, melynek során leégett a tehénistálló, és az ott elhelyezett marhaállomány egy része elpusztult. A kár 90 ezer koronát tett ki.

A járásbíróság ezért elítélte férjemet és munkatársait. Ezen felül a bíróság most az efsz keresete alapján kötelezte öltét, hogy az egész kárt térítsék meg az efsz-nek. Úgy tűnik, a bíróság nem döntött helyesen. Hiszen a férjem és munkatársai nem szándékosan okozták a kárt. A bíróság is csak hanyagságból elkövetett vétségért ítélte el őket. Miért kell tehát az egész kárt megtéríteniük ? Szerintem ez nem helyes.

Katarina D., Nyitra

A bíróság döntése helyes. A Munka Törvénykönyv értelmében a dolgozó felel a szervezetnek azért a kárért, amelyet munkafeladatainak teljesítése során kötelességei megszegésével okozott. A hanyagságból okozott kár megtérítésének összege azonban egyes dolgozónál nem haladhatja meg az átlagos havi keresete háromszorosának megfelelő összeget. Ez a korlátozás nem érvényes, ha a kárt maga által előidézett ittas állapotban okozta.

Az említettekből kitűnik, hogy férje és munkatársai ugyan hanyagságból okozták a kárt, de ittas állapotban, s ezért az egész kárt meg kell téríteniük. A bíróság döntése tehát helyes. A Munka Törvénykönyv abból az elvből indul ki, hogy azoknak a dolgozóknak, akik munkafeladataik teljesítése során anyagi kárt okoznak a szocialista tulajdonban, ezért felelősek és kötelesek megtéríteni.

Tizenöt éve férjes asszony vagyok. Házasságomból két gyermekem van. Férjem már öt éve iszik. Ha részeg, vagy ha nincs pénze italra, különféle háztartási cikkeket és közös vagyontárgyakat ad el, hogy pénzhez jusson. Nem tudom, mit tegyek. A gyerekek miatt nem akarok elválni. Megszüntethető-e a házastársak osztatlan közös tulajdona a házasság fennállása idején is? Ha ez lehetséges volna, Hymódon megakadályozhatnám, hogy férjem eladogassa az én holmijaimat. Még valami. Tulajdonképpen mi tartozik a házastársak osztatlan közös tulajdonához? Olyan dolgok is, melyeket örökléssel szereztem ?

Jolana N.. Senica

A házastársak vagyoni viszonyairól a családjogi törvény rendelkezik. Kimondja, hogy közös szerzeménynek csak azok a vagyontárgyak minősülnek, amelyeket a házastársak házasságuk fennállása idején szereznek. Nem tartozik ide az a vagyon, amelyet a házastársak házasságkötésük előtt szereztek, sem az örökléssel, vagy ajándékozással szerzett értékek. Azok a tárgyak sem részei a közös vagyonnak, amelyek jellegüknél fogva csak a házastársak egyikének személyi szükségletére vagy hivatásának gyakorlására szolgálnak.

A házastársak osztatlan közös tulajdona a házastársi viszony megszűnésével — az egyik házastárs halála vagy holttá nyilvánítása illetve a házasság felbontása — illetve abban az esetben szűnik meg, ha a bíróság kimondja a vagyonelkobzást, vagy elrendeli valamelyik házastárs vagyonának' felszámolását.

Komoly okokból, főként, ha az osztatlan közös tulajdon ellentmondana a szocialista együttélés szabályainak, a bíróság valamelyik házastárs keresetére a házasság fennállása idején is megszüntetheti azt.

Az önök házasságának fennállása idején férje részéről komoly visszaélések mutatkoztak a közös vagyonnal való bánásmód tekintetében. Férje felelőtlenül, csak saját érdekében és a család, főként a kiskorú gyermekek rovására bánik a vagyontárgyakkal. Az Ön esetében nem kívánatosnak látszik az osztatlan közös tulajdon további fenntartása. A Polgári Törvénykönyv 148. §-nak (2) bekezdése alapján keresetet adhat be a bíróságon kérve az. osztatlan közös tulajdon megszüntetését a házasság fennállása idején.

Dr. FEJŐ

17