A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-06-24 / 26. szám

Képes krónika SZOVJET-FINN TÁRGYALÁSOK MOSZKVÁBAN A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének és a szovjet kormánynak a meg­hívására június 6-án Moszkvába érkezett Mauno Koivisto finn államfő. A finn ven­dégeket és kíséretét a moszkvai Kreml­ben Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagja üdvözölte. A hivatalos szovjet—finn tár­gyalásokon a szovjet küldöttséget Jurij Andropov, a finn delegációt Mauno Koi­visto vezette. A tárgyalásokat követő ün­nepi vacsorán Jurij Andropov méltatta az újabb húsz évre meghosszabbított szov­jet—finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amely már 35 éve jól szolgálja a két ország kapcsolatainak fejlődését. Felvételünkön: Jurij Andropov (baloldalon az első) és M. Koivisto (jobboldalon a második) tárgyalás közben. AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ FELHÍVÁSA Budapesten zárónyilatkozat elfogadásával ért véget az Interparlamentáris Unió 5. európai biztonsági és együttműködési konferenciája. Az egyhetes tanácskozá­son (kép) 26 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada mintegy 200 parlamenti képviselője vett részt, köztük a csehszlovák parlamenti delegáció is Ján Markónak, a Szövetségi Gyűlés alelnöké­­nek, az Interparlamentáris Unió csehszlo­vák csoportja elnökének vezetésével. A konferencia felhívással fordult a világ par­lamentjeihez és kormányaihoz, hogy te­gyenek hatékony lépéseket a lázas fegy­verkezés leállítása, a leszerelés érdeké­ben. ALOIS INDRA ELVTÁRS LENGYELORSZÁGBAN Június 6-án hivatalos baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaságba érke­zett a Szövetségi Gyűlés küldöttsége, amelyet Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a, a Szövetségi Gyűlés elnöke vezetett. A tárgyalások során Alois Indra a csehszlovák párt- és állami vezetés, az ország dolgozói­nak támogatásáról biztosította a lengyel párt- és állami szervek s az egész lengyel társadalom erőfeszítéseit a jelenlegi nehézségek leküzdésére, a viszonyok fokozatos normalizálására. A két parlament elnöke nagyra érté­kelte a Csehszlovákia és Lengyelország közötti hagyományos baráti kap­csolatokat, s ezek továbbfejlesztése mellett foglal állást. Felvételünkön: Alois Indra (jobbról az első) elutazás előtti búcsúztatása. A PRÁGAI TAVASZ Prágában június 4-én ünnepi záróhangver­sennyel ért véget az idei Prágai Tavasz. A záróhangversenyen a Cseh Filharmónia zenekarát Dmitrij Kitajenko, a világhírű szovjet karnagy (felvételünkön) vezényel­te. A hangverseny szünetében pártunk és kormányunk jelenlevő képviselői fogad­ták, a Prágai Tavasz programbizottságát. A baráti találkozón hangsúlyozták, hogy az idei Faágai Tavasz is jól szolgálta a népek közötti barátság és megértés ne­mes ügyét. A ČSTK bel- és külföldi képszolgálata PRÁGA HANGJA Mostanában két párhuzamosan futó, ugyanakkor egymással szöges ellentétben álló folyamatnak vagyunk a tanúi. Az egyik folyamat a nemzetközi problémákat, vagy ellentéteket békés úton, politikai-diplomáciai eszközökkel szándékszik megoldani. A másik folyamat élezi a nemzetközi helyzetet növeli a fegyverkezést háborús légkört alakít ki. PRAHA 83 A prágai béke-világtalálkozó küldöttei már a tanácskozás kezdetén azért emeltek szót hogy a világon az a folyamat váljék általánossá, amelyik a nemzetközi problémákat és ellentéteket békés úton, politikai-diplomáciai eszközökkel igyekszik megoldani. És a békéért, az életért a nukleáris háború ellen jelszó jegyében szót emeltek azért is, hogy Európába ne telepítsenek újabb rakétákat Arról, hogy a világon mennyit költenek fegyverkezésre, különbözőek a becslések. Azt viszont senki sem vitatja, hogy a katonai kiadások egyre magasabbak. Egységes az a vélemény is, hogy a katonai kiadások ma már meghaladják az évi 500 milliárd dollárt Jelenleg az egyes országokban a bruttó nemzeti termék 0,5—10 százalékát, az állami költségvetés 16—35 százalékát fordítják katonai célokra. S ha számításba vesszük, hogy a nagy hadikiadások mögött nem áll mindig jelentős nagyságú megtermelt nemzeti termék, a kép még változatosabb. A fejlett tőkés országok átlagban bruttó nemzeti termékük 3—6 százalékát fordítják hadikiadásokra, de vannak olyan fejlődő országok, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti termék még a 300 dollárt sem éri el, miközben ennek több mint 10 százalékát költik fegyverekre. A szakembereknek az a véleménye, hogy ha nem következik be változás, és a katonai kiadások növekedési ütemének átlaga 3 százalék marad, akkor az évszázad végére a fegyverkezés költsége évente elérheti a 900 milliárd dollárt. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés más tagállamai — a fegyverkezés ellen, a béke érdekében — az utóbbi időszakban egész sor fontos javaslatot tettek. Kitartóan és türelmesen olyan megállapodások elérésére törekednek, amelyek szavatolják a fegyverek, különösen a nukleáris fegyverek csökkentését és megsemmisítését megtiltják újabb fegyvertípusok előállítását Jó példája ennek az az átfogó kiegészítő javaslatrendszer, amelyet a Varsói Szerződés / Tanácskozó Testületének ez év januárjában megtartott prágai ülésén fogalmaztak meg és fogadtak el a tagállamok legfelsőbb szintű képviselői. E javaslatokat egyetlen cél vezérli: megjavítani a nemzetközi légkört, elmélyíteni és tartóssá tenni az enyhülési folyamatot, visszaszorítani, illetve egyre nagyobb mértékben kiküszöbölni az újkori háború veszélyét A helyzet javítására törekvő szocialista országok javaslatai nem tartalmaznak ultimátumot Mindenkor a párbeszéd elősegítésére irányulnak. A párbeszédet szolgálja most a prágai béke-világtalálkozó is. Az imperialista, militarista körök a fegyverkezés, az atomzsarolás, a háborús szakadék szélén való táncolás politikáját folytatják. Fegyveres provokációkat, helyi háborúkat kezdeményeznek, puccsokat, összeesküvéseket szerveznek. Katonai támaszpontok egész láncolatával vették körül a Szovjetuniót és a szocializmus útjára lépett többi országot. Egyre több ember előtt, egyre világosabb az is, hogy az európai szocialista országoknak az új eszközök — az eurorakéták — telepítése jelenti a közvetlen fő veszélyt. Érthető és nagyon természetes, hogy a béke-világtalálkozó küldöttei közül is nagyon sokan elsősorban a rakétatelepítés ellen tiltakoznak. Prága hangja, a béke hangja. S ez a hang nagyon messzire hallatszik, és nagyon erősen szól a világon mindenütt. BALÁZS BÉLA 5

Next

/
Thumbnails
Contents