A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-24 / 26. szám
múltban is bevált tartalmi és formai vonatkozások meghagyása mellett az új lehetőségeket is. Az idei ünnepségen ez az újítás — a tavalyi kísérlet továbbfejlesztése — a szereplők rozsnyói felvonulásában és a Bányászok terén megtartandó ünnepélyes koszorúzásban. valamint a műsor kiválasztásában nyilvánul meg. Szeretnénk, ha műsorunkkal elnyerhetnénk a festői szépségű gombaszögi völgybe összesereglö nézők tetszését, ha az ünnepség buzdító hatással lenne a csoportok további munkájára, s ha a szervezők igyekezetét siker koronázná. Gombaszög eddigi sikereire való tekintettel Szövetségünk felettes szerve, az SZSZK Kulturális Minisztériuma a vendégfogadó járás szerveivel karöltve — jelentős anyagi és erkölcsi ráfordítással — méltóbb keretet biztosítanak a közeljövőben ünnepségünknek. A színpad és a nézőtér fokozatos átalakításával, új létesítmények létrehozásával még ünnepélyesebbé válik majd rendezvényünk, melyen minden évben, meleg baráti szeretettel köszöntjük pártunk és kormányunk magas szintű küldöttségét, országunk minden részéből ideérkező szereplőinket és nézőinket. A XXVIII. Országos Kulturális Ünnepély szervezésekor is tudatosítottuk, hogy a kultúra nagy hatást gyakorol az emberek tudatának formálására, hogy mozgósító erejének mércéje az emberek cselekvésében, a társadalom problémáival és feladataival kapcsolatos gyakorlati állásfoglalásukban mutatkozik meg. Ez elsősorban a mindenre fogékony ifjúságra érvényes. A gombaszögi színpadon és a nézőtéren túlsúlyban fiatalokkal találkozunk, akik az elődök örökségének, haladó hagyományunk ápolásának hívó szavára jöttek el. Öröm nézni szép táncukat, hallani felszabadult dalukat, érezni azonosulásukat mindennel, ami értékes és szép. Örülünk annak, hogy egyre biztosabban különböztetik meg a szép kivitelű álértéket az egyszerű, ám valós értékektől, hogy egyre többen érzik a haladó hagyományok megérzésének és ápolásának fontosságát. Ahhoz, hogy az új nemzedék megsokszorozhassa az előző generációk örökségét, hogy Szövetségünk fáklyáját tovább vihesse, a jövőben még nagyobb figyelmet, több megértést, szeretetet kell nekik szentelnünk. Ezáltal is biztosítjuk az eszmei-etikai hatás eredményességét, értékeink gyarapítását: a gombaszögi (s nemcsak a gombaszögi) ünnepségek folytonosságát. Az Országos Kulturális Ünnepély tulajdonképpen kicsúcsosodása a CSEMADOK-rendezvénysorozatoknak, melylyel gondolatot és érzelmet keltve köztudatot formálunk. A béke igaza nevében üzeni Gombaszög, hogy a fegyverek hangja helyett az ének hangja szóljon! A tánccal, dallal, zenével felkeltett gondolat egyben érzelem is. Gombaszög érzelemkeltő ereje a haladó hagyományaink iránti tiszteletünkből fakad. Amikor a ma embere megismerkedik elődei és a többi nemzet és nemzetiség tárggyá, mozdulattá, dallá tisztult világával, akkor nemcsak esztétikát tanul. A megismerésen és az önismereten túl, a tiszta forrásból fakadó szép emberi szó és emberi alkotás olyan érzelmeket vált ki bennünk, melyek holnapi magatartásunkra, holnaputáni munkánkra is kihatnak. így válik a Gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély a béke manifesztációjává, így válik az internacionalizmus bizonyítékává, s így válik gondolatot és érzelmet keltve, a szocialista társadalmi tudat formálójává. SIDÓ ZOLTÁN, a CSEMADOK KB elnöke PrandI Sándor felvétele Hétvégi levél Néhol már megtartották, máshol a közeli napokban tartják meg a nagy nyári szabadtéri kulturális bemutatókat. Mind az országos, mind a körzeti és helyi jellegű rendezvények kapcsán gyakran felvetődik a bemutatásra kerülő műsor tartalma, a közéletiség kérdése. Az elkötelezettség, a közéletiség igénylésekor nem arra gondolunk, hogy az előadásra szánt műsor váljék didaktikus jellegűvé. Az elkötelezettséget, a nagyobb közéletiséget azért szorgalmazzuk, hogy az öntevékeny művészeti mozgalom is — a szó valódi és jó értelmében — váljék közéletivé, tartson lépést a fejlődéssel, vállalja önként, meggyőződésből — megint csak jó értelemben — az élet a szocialista fejlődés krónikásának a szerepét. Tudjuk, a művészetnek (és az öntevékeny művészeti mozgalomnak szintén) magasabb szempontjai is vannak, mint az aktualitások figyelemmel kisérése, a napi események illusztrálása. Tudjuk azt is, hogy egy-egy téma értelődését és művészi igényű feldolgozását többnyire hosszú idő élőzi meg, s ahogy az irodalom, úgy az előadói művészet sem képes mindig a hírközlés gyorsaságával reagálni az eseményekre. Kivétel azonban lehet és van is. És nemcsak az a műsor közéleti elkötelezettségű, amely a közélet eseményeit gyorsan közvetíti, hanem az is, amelynek középpontjában a kor reális problémái állnak, mondanivalója a kor jegyeit viseli magán, amelynek szerzője az élet jelenségeit nem a maga társadalmi gyökérzetétől elszakítva, hanem bonyolult összefüggéseiben — tehát abban a rendkívül gazdag szövevényben, amit az emberi kapcsolatok szerteágazó, mégis összetartó szálai jelentenek — ábrázol, mutat fel. Lehet egy-egy bemutató közéleti jellegű, ha a köz életének politikai metszetét tükrözi. De lehet közéleti jellegű akkor is, ha a műsor a kor (a mai társadalom) erkölcsi, érzelmi, intellektuális képét fejezi ki. Fontosnak, meghatározó jellegűnek azt tekintjük, hogy a szerzőt és a szerző mondanivalóját tolmácsoló szereplő elvileg is azonosuljon a korral, a szocialista eszmével. Az a műsor (összeállítás, egy-egy jelenet stb.), amelyik megérti a mai társadalom problémáit, ha szemléletileg azonosul a szocialista-kommunista eszmével, ha képes mondanivalóját ihleteden ábrázolni, és képes a nézőt igazáról meggyőzni, akkor is elkötelezett, ha tárgyi-tematikai értelemben nem igazodik naptárilag a mához. A bemutatók általában akkor válnak időszerűvé és közéletivé, ha tükrözik a mát, ha mondanivalójuk révén hangot kap a gyakorlati élet, a társadalom fejlődése és problémája. Joggal mondhatná most bárki, hogy mindaz, amit eddig elmondtunk, műkedvelőkre vonatkoztatva nem túlságosan magas követelmény-e? Szerintem nem. Közéletiséget elvárni, egyre magasabb művészi teljesítményt igényelni annál is inkább indokolt a műkedvelők esetében is, mert az említett követelményeknek a műkedvelők már többször eleget tettek a múltban, és nyilván eleget tesznek majd a jövőben is. A lényeg az, és ezt szeretném e hétvégi levélben is nyomatékosan hangsúlyozni, hogy a bemutatásra kerülő műsorok szerkesztői és szereplői mindenkor lássák meg az időben a kort, az emberben a társadalmat, a társadalomban az embert, az egyént, a maga gondjával, bajával, problémájával. Fordítsanak hátat az elvtelen művészeti irányok csábításának, az egyénieskedésnek, a nihilista megnyilatkozásoknak, és ábrázolják, jelenítsék meg hittel, meggyőződéssel mindazt, ami hű képet ad a mai társadalomról. 3
