A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-17 / 25. szám
Következő számunk tartalmából: Sidó Zoltán: GOMBASZÖG '83 Lovicsek Béla: ZSUZSA, A SPORTMESTER Gál Sándor: BODROGKÖZ VIZEI ELŐDEINK ÉLETE (részlet egy pályadíjas munkából) Zolczer János: Waterlooplein — polhapiac A HÉT GALÉRIÁJA Címlapunkon M. Borský felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon : 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hirlapszoigálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p.,Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie, tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. ÉDESANYA, MÉ A község, ahol járok, a gömöri váruradalomhoz tartozott valamikor. A nevét állítólag akkori nagy méhészetéről kapta. De van olyan feltevés is, hogy a király az egyik földesúmak ajándékozta a falut, s mivel még kereszteletlen volt, a földesúr azt mondta: — Az lesz a neve, amelyik szót először hallom a faluban. Hallotta is nemsokára, amikor az egyik lány jó palócosan azt kérdezte az anyjától: — Édesanya, mé hí? így lett Méhi a község neve. Később a szóbanforgó földesúr is felvette ezt a családi nevet. A Putnoky grófok és a Kubinyiak birtokához tartozott sokáig a falu, későbbi kisebb birtokosai a felszabadulásig: Kossuth, Hevessy és Szilárdy. Méhi ezerkétszáz hektárnyi területű határa teljesen sík, a Sajó mindkét partján terül el. Gazdag községnek számított mindig. Zömmel középparasztok lakták. Zsellérek alig. Mégis ezek a kevesek alakították meg Méhiben (Včelince) a szövetkezetét a felparcellázott birtokokon. Az úttörőkhöz továbbiak csatlakoztak. 1952-ben három kisgazda kivételével az egész falu. 1970-ben három szomszédos község. Akkor lett a szövetkezetnek Új Élet a neve. A falu Tornaija (Šafárikovo) felőli részén a szövetkezet emeletes irodaháza látható. Szomszédságában virágház és egy hatalmas csarnok, -amelyben két gépsorral zöldségosztályozó és -tároló van. Hurák Béla főkertészt vallatom: — Nagy a kertészetünk. Körülbelül száztíz hektár. Tavalyi eredményeink hagymából 147, sárgarépából 400, petrezselyemből 80 mázsa hektáronként, s a fóliák alatt 300 mázsa paprikánk és 100 ezer darab karalábénk termett. A falu szélén fólia borul a kertészeti növények és tiszta kék ég Mohi fölé. Szokatlanul nyárias a májusi hőség. Nehezen lehet viselmi a meleget. Az asszonyok napközben behúzódnak a házukba, csak a kora reggeli órákban és késő délután tartózkodnak a fóliák alatt. Teljes a csend, kánikulás napokra emlékeztet. Még negyven nap és megkezdődik az aratás. A szövetkezet irodaházában Varga Ferenc, a Új Élet alelnöke, a pártszervezet elnöke azt magyarázza hatvan évét meghazudtoló szenvedéllyel, hogy nem lehet csend s tétlen várakozás aratás előtt sem. Nincs szünete az őszi keverék és a lucerna szenázsolásának, a silókukorica vetésének és a takarmány begyűjtésének, a hagyma és a cukorrépa kapálásának. A hagyma kapálása kézzel, a cukorrépáé géppel és kézzel történik. Hurák Béla főkertész szavait igazolja azzal, hogy ő is nagynak mondja a szövetkezet kertészetét. Hagymát ötvennyolc, sárgarépát húsz, petrezselymet tizenhét hektáron termelnek. Olyan meggyőzően beszél, mint egy született pedagógus. Ezt nem is titkolom előtte. — Pedagógus voltam 1952-től 1980-ig. Pontosabban igazgatótanitó a helybeli magyar tannyelvű általános iskolában — közli velem. — 1980-ban függetlenített pártelnök Varga Ferenc lettem a szövetkezetben. 1981-ben predig megválasztottak az Új Élet alelnökének! Ahogy hosszan elbeszélgetünk, kirajzolódik előttem Varga Ferenc rokonszenves élete. Már a szövetkezet megalakitásábam is részt vett a helyi nemzeti bizottság tanácstagjaként ez az eredeti foglalkozását tekintve méhi szabómester. Az első köztársaság éveiben négy polgárit járt s ez 1952-ben elégséges volt ahhoz, hogy kinevezzék helyben tanítónak. Persze tovább kellett tanulnia. Beiratkozott Kassán (Košice) a Komenský Pedagógiai Gimnázium magyar tagozatára s 1956-ban leérettségizett. Rácz Olivér volt a vizsgabiztosa. Keze alatt már a hatvanas években kétosztályos lett a korábban egyosztályos iskola. Ma is annyi. 1971-ben Példás tanító címmel tüntették ki. Emlékezetes esztendő, akárcsak a következői Megválasztják a községi pártszervezet elnökének. Ekkor kerül közelebb a szövetkezethez, amely megalakulása óta nagy fejlődésen 2
