A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-06-10 / 24. szám

GYÖNGYSZEM

A VÁD ALATT

Zománcedénygyáráról és romos váráról inkább ismert a kisváros, mint gimnáziumáról, amely pedig már több mint harminc éve része mindennapi életének. A hajdani vörös Fülek (Fiľakovo) egyik régi kommunistája a kisváros gyöngyszemének nevezte a gimnáziumot, amelynek a tanulói minden társadalmi megmozdulásban részt vesznek, kulturális műsorokat mutatnak be. Olyan kiváló énekesek kerültek ki az iskola falai közül, mint Szvorák Katalin és Kovács Lajos, aki a kassai (Košice) Nemzeti Színház operaénekese. Az itteni színvonalas anyanyelvi oktatás mellett szól két volt tanítvány pályájának az alakulása. Már Ildikó és Varsányi Mária a komáromi Magyar Területi Színház színészei lettek. Jelenleg nincs énekkara és tánccsoportja a gimnáziumnak, de tanulói közül néhányan énekelnek a CSEMADOK városi szervezetének női karában s táncolnak a fülekpüspöki Palóc néptánc-csoportban. A tantestület számos tagja lektor, töm eg szervezeti munkát végeznek a CSEMADOK-ban és másutt.

A gimnázium mostani helye a Herold kastély, amely a Fülek ékességének mondott parkban áll, közel a romos várhoz, amely fontos erősségnek számított a török időkben, s még közelebb a lüktető főtérhez, amely mintha naponta a kastély-gimnázium sok ablakszeme elé varázsolná az eleven élet színpadát. Hatalmas méhkashoz hasonlít az iskola, bár a tanítás egész ideje alatt feltűnően csendes, az utolsó csengetés után mozgalmasabb benne és körülötte a világ, amikor a tanulók táskájukat lóbálva sietnek a vonathoz, az autóbusz-megállóhoz, hiszen kollégiuma nincs az iskolának, a helybelieket kivéve a tanulók bejárnak. Nyolc magyar és négy szlovák osztálya van a közös igazgatású gimnáziumnak. Valamennyi osztály természettudományi irányzatú. A magyar tagozatot 197 tanuló látogatja. Lényegesen többen tanultak a korábbi években. Az 1973—1974-es tanévben a legtöbben, tíz osztályban 289-en. A szembetűnő csökkenés a szakközépiskolák iránti fokozottabb érdeklődéssel és azzal magyarázható, hogy régebben a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásból is jelentkezhettek ide tanulók, most viszont már, a kerületi nemzeti bizottság iskolaügyi szakosztályának döntése értelmében, a nagykürtösi járás fiataljai az ipolysági gimnáziumba kérhetik felvételüket, s ami az Ipolymente tanulóinak kétségtelenül előnyös (Ipolyság jóval közelebb van!), az a füleki iskolának nagyon hátrányos, hiszen így

felvevöterülete majdnem teljesen a losonci járásra korlátozódik, a kerület engedélyével csupán nyolc tanulót vehetnek fel a szomszédos rimaszombati járásból.

Benko József igazgató régi ismerősöm. Iskolatársak voltunk a bratislavai Kalinciak utcai magyar pedagógiai gimnáziumban. 1953-ban érettségizett, s rögtön ide helyezték az akkor még 11 éves középiskola alsó tagozatára. A katonaságot leszámítva a kisváros lakója, húsz évig kémiát és biológiát tanított az általánosban, majd Debrecenben biológiából tanári képesítést szerzett, s 1973-tól a gimnázium pedagógusa, 1978-tól pedig igazgatója. Tagja a városi pártbizottságnak és aktivistája a járási pártbizottságnak. Idősebb fia katonai főiskolát végzett, lány-fiú ikergyermekei elsős gimnazisták. 1978-tól saját családi házban lakik. Barátként, ismerősként üdvözöl, hellyel kínál, s a szokásos kérdések (hogy vagy?, mi újság?) és válaszok elhangzása után a gimnáziumról beszél. Elmondja, hogy iskolájukban választható tantárgyként szerepel a gépészet és a mezőgazdaság alapjai. A Kovosmalt Nemzeti Vállalat és a Füleki Állami Gazdaság támogatja őket, alkalmazottai tanítják ezeket a tantárgyakat. Jó a kapcsolatuk a gyár gépészeti szakközépiskolájával. Akik a két választható tantárgyból vizsgáznak, részben szakérettségit tesznek, s könnyebben elhelyezkednek. Ezek a tantárgyak azok számára is előnyösek, akik főiskolára jelentkeznek.

— Milyen a falak között az élet?

— Elég szűkösen férünk el, ennek ellenére sok mindennel rendelkezünk, ami különösen a kémia, fizika, biológia és a nyelvek korszerű tanításához szükséges — mondja az igazgató. — Most építünk egy sportpálya-komplexumot, s a tornaterem építése is tervünkben szerepel. A SZISZ iskolai szervezetének munkája megélénkült és ennek örülünk. Az új vezetőség igazán tevékeny. Vassányi Aurél tanár vezetésével a kémia olimpiászon értünk el eredményeket. Az orosz nyelv olimpiászán Berki Zsuzsa IV. B osztályos tanulónk első helyen végzett a kerületi versenyen és meghívót kapott az országos fordulóra. Kluka Tibor és Kovács Sándor vezetésével tanulónk a fizika olimpiász kerületi versenyéig jutott el. Baloghné Berta Klára és Kálosi János jó munkájának köszönhetően a matematika olimpiászon is eredményeket könyvelhetünk el.

Kálosi János matematika szakos tanár bakti születésű, a negyvenes évek rimaszombati gimnáziumában egy osztállyal

járt tőlem feljebb. 1949-ben érettségizett a sárospataki gimnáziumban, s harminckét év óta tanít Füleken. Felesége szintén pedagógus az általános iskolában.

— Gimnáziumunkban harminc év alatt 1674 tanuló érettségizett a nappali tagozaton — mondja számtan szakos tanárhoz illő komolysággal — 636 fiú és 1038 lány. Kezdetben fiúiskola voltunk, aztán lányiskola lettünk. Ez a körülmény hátrányosan befolyásolja a főiskolai továbbtanulást. A legtöbb lány férjhez megy érettségivel. A jelentkezési arány így sem szembetűnően rossz. Az 1674 érettségizett tanulónk közül 535-en végeztek főiskolát s 439-en felépítményi szakközépiskolát. Tantestületünk tizenegy tagja a gimnázium neveltje. Tanítványaink közül számon tartunk katonaorvost, földmérnököt, közgazdászt, gépészmérnököt, jogászt, orvosokat, villamossági mérnököket, pedagógiai kutatóintézeti dolgozót stb. Jóleső érzés tudni, hogy az anyanyelven szerzett tudás nem veszett kárba. Tanulóink derekasan megállják a helyüket a főiskolán és az életben.

Baloghné Berta Klára matematika-ábrázoló mértan szakos tanárral nemrégen találkoztam Hét-ankéton, a Füleki Művelődési Otthon egyik termében. Utolsó osztályos, igen-igen tájékozott gimnazista fiával volt jelen, s mindketten mondtak a szerkesztés felelős munkájához megszívlelendő dolgokat. Baloghné erősen gondolkozó típus, okok és okozati összefüggések szenvedélyes vizsgálója. Ezt a rokonszenves vonását mutatta akkor is, amikor a középiskolai szaktevékenységről faggattam a gimnázium falai között.

— Mi ennek a lényege ?

— Javasolt szakirodalom alapján az önálló dolgozatírás. A diák megtanul szakirodalomból tanulni, anyagot gyűjteni, rendszerezni és feldolgozni. Négy éve két dolgozatíróval kezdődött nálunk ez a munka. Ma már nyolc dolgozatírónk van. Gondot jelent, hogy tanulóink magyarul írják a dolgozatot. A bíráló bizottság fordítást ajánl, hogy a tanuló a magyarul megírt dolgozatával a kerületi és az országos fordulóban is versenyben maradhasson, de a fordítás nem mindig képes visszaadni az eredeti nyelven megírt munka színvonalát. Talán hasznosíthatók lehetnének a Szlovákiai Irodalmi Alapnak és a Szlovákiai Újságírók Szövetségének tapasztalatai, ahol az irodalmi és újságírói pályázatok esetében a magyar és az ukrán nyelvű pályaművek elbírálásáról is