A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-27 / 22. szám
legdélibb részén az emberek, milyen ott a természet. Ő nevezte el ezt a vidéket Patagóniának. Az őslakosok bőrből készült ruhában és cipőben jártak. Magellánnak az őslakosok lábnyomai túl nagyoknak „mancsoknak" tűntek, s elnevezte őket mancsoknak. Pata magyarul mancsot jelent. Innen ered a Patagónia elnevezés. A Patagónia 82/83 elnevezésű csehszlovák expedíció Buenos Airesből repülőgéppel utazott délre. A legizgalmasabb az volt, amikor átrepültük a Szent György-öblöt. Először és utoljára Comodaro Rivadáviában szálltunk le, majd innen 800 kilométeres út után Rio Gallegosba, végállomásunkra érkeztünk. Patagónia területe 800 ezer négyzetkilométer. Nagyon kevés település található itt. A távolságokat egészen másképp érzékelik, mint mi. Patagónia táblás területe nyugattól, az Andoktól kezdve fokozatosan tűnik el, s keleten az Atlanti-óceánnál ér véget. Az időjárás nagyon száraz és hideg, s főleg tavasszal heves, viharos szelek fújnak. A telek nagyon hidegek, a hőmérséklet eléri a mínusz 35 fokot is. Patagónia nagy részét sztyeppék borítják. Hogy mivel foglalkoznak itt az emberek? Északon és az Andok lankáin koztatási eszközök is sokat foglalkoznak a szigetekkel és senkiben sem hagynak kétséget afelől, hogy Argentína nem feledkezett meg a Malvin-szigetekröl. Rio Gallegosban például mindennapos, hogy képeslapokat árusítanak a néhány száz kilométerre lévő szigetekről. A város a szomszédos Chilével is határos. A határmenti chilei Punta Arenassal állandóan élénk a forgalom. Patagóniának nagyon szép része az Andokkal határos területe. Ennek központja a Rio Gallegostól 350 kilométerre fekvő Calafate. A kirándulók többségének útja ide vezet. Fekvésével a mi Poprádunkhoz hasonlít, csak sokkal nagyobb. Van itt posta, utazási iroda, repülőtér, szálloda, vendéglő. Az Andok lankáit számos gleccser szegélyezi. A Lago Argentino a turisták kedvelt kirándulóhelye. A legismertebb és a leghozzáférhetőbb a Perito Moreno gleccser. Különleges élményt nyújt, amikor a gleccsert emberek százai veszik körül és alakjuk visszatükröződik a víz felszínén. Calafate várost egy bogyós növényről nevezték el. Az a monda járja, hogy ha valaki jóllakik a calafate gyümölcsével, az újra visszatér az Andok országába. gabonát, főleg búzát, zabot és burgonyát termesztenek. A hatalmas legelőkön szarvasmarhát és főleg juhot tenyésztenek. Itt található Argentína juhállományának 40 százaléka. Patagónia jelentős kőolaj- és földgázlelőhelyekkel is rendelkezik. Rio Gallegos Argentína legdélebbi szárazföldi városa. Stratégiai fontosságú, mivel innen érhetők el leghamarabb a Tűzföld és a Malvin-szigetek. Ezekre egyébként Argentína továbbra is igényt tart. A tömegtájé-7. A Lago Argentino természetvédelmi terület 2. Világítótorony a Cabo Virgenesen 3. Jellegzetes patagóniai kép: birkák és pásztorok 4. Rio Gallegos 5. A nemzeti parkok őrei 6. Dél-Amerika legdélibb csücske a Magellán-szorosnál Patagóniai utazásom legnagyobb élménye Cabo Virgeneshez és Punta Dungeneshez fűződik. E két szárazföldi nyúlvány az amerikai szárazföld legdélebbi pontja. Már 180 kilométerre voltunk Rio Gallegostól, amikor a tengerparton felállított világítótoronyhoz értünk. Innen nagyon szép a kilátás a Tűzföldre és a Magellán-szorosra. A Punta Virgenes az 500 kilométer hosszú szoros legkeletibb csücskében terül el. Az itt szerzett élményt már csak a „pinguinéria" megtekintése tudta felülmúlni. Az őslakosok így hívják azt a nagy kiterjedésű tengerparti területet, ahol több tízezer patagóniai pingvin található. Itt raknak fészket, ezt a területet választották keltetőhelyül az egyébként Antarktiszon lakó madarak. És az emberek tiszteletben tartják választásukat... Kép és szöveg: FRANTIŠEK KELE Emberi sorsok BONTÓPERI ÁRVÁK Tavaly, a prágai Kotva áruház főbejárata elől eltűnt másfél éves Milena sorsáért tulajdonképpen a fél ország izgult. A rendőrség felhívására a lakosság is bekapcsolódott a kislány felkutatásába. Arról a több száz gyerekről azonban, akit a saját apjuk vagy anyjuk lop el a válás során a másik szülőtől — nemegyszer az imént említett áruház előtti lopáshoz hasonló módon az óvodából avagy az iskolából —, már nem tud a közvélemény. Igaz, amíg nem mondják ki a válást, ez nem büntetendő, hiszen mindkét házastárs egyaránt rendelkezik a gyermekkel, így a hivatalos szervek ritkábban s büntetőjogilag is indokolt esetekben foglalkoznak megkeresésükkel. Érdemes azonban megemlíteni: már az is előfordult, hogy szopós csecsemőt rejtett el az apa az anya elől, bízván abban, hogy sikerül elhúzni a válópert, s időközben bizonyíthatja, ő is tud megfelelő módon gondoskodni a gyermekről, így a kialakult helyzetet — legalábbis szerinte — bátran szentesítheti a bíróság. Az ilyen képtelen módszerek azonban éppen ellenkező hatást érnek el. Hogyan is lehetne megfelelő nevelő az a szülő, amelyik ellopja gyermekét, s tanúk meg szakértők garmadával igyekszik befeketíteni volt házastársát? Mint az esetek többsége bizonyítja, az ilyen késhegyig menő vitáknál a gyermek megszerzéséért folytatott harcnak nem pusztán a gyermek iránti szeretet az oka, hanem prózaibb szempontok is közrejátszanak, hiszen többnyire a lakáshasználati jog is azt a felet illeti meg, akinél a gyermek marad. Ezt a tényt pedig sokan felelőtlenül ki akarják használni. § Egyedül nevelni Esztendőkkel ezelőtt a bontóperek túlnyomó többségében a bíróság szinte kizárólag az anyának ítélte a gyereket, ha nem volt valamilyen rendkívüli kizáró ok. A jelenlegi gyakorlat szerint bíróságaink manapság már körültekintőbben mérlegelik, hogy kire bízzák a gyermeknevelés felelősségteljes gondját. Ebben a gyakorlati szemléletváltozásban része van annak is, hogy a bontópereknek mintegy hetven százalékát manapság már a nők indítják. Talán nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy az elmúlt négy-öt esztendő során — válás következtében — mintegy 150 ezer kiskorú került csonka családba, s kénytelen az egyik szülőt nélkülözni. Hazánkban jelenleg több mint félmillióra tehető a kiskorú válási árvák száma. Ebben jelentős mértékben közrejátszik az a körülmény, hogy aránylag magas azoknak a pároknak az aránya, amelyek meggondolatlanul, a házassági kapcsolat végleges megromlása előtt benyújtják a válókeresetet. A sokkal ritkábban előforduló másik véglet, amikor az elvált felek újraházasodnak korábbi házastársukkal, esetleg élettársi kapcsolatot tartanak fenn. Ez a gyermek szempontjából viszonylag kedvező megoldás, ám a válások zöme különéléssel ér véget. A bontóperi tárgyalásokon elhangzó bírói ítéletek jelentős része olyan megromlott, elhidegült kapcsolatot zár le, amelyen már nem lehet segíteni. A tapasztalatok szerint a házasságok tekintélyes hányadát azért bontják föl — elsősorban a nők —, mivel abban bíznak, hogy házasságon kívül létesített kapcsolatuk, törvényessé válva, szebb jövőt hoz. Nem egy esetben azonban előfordul, hogy a nő elválik — és a füt-fát, igaz szerelmet ígérő harmadik pedig eltűnik... Az anya ilyenkor egyedül marad gyermekével, akit most már az ő kötelessége fölnevelni; korábbi férje ebben legföljebb a láthatási napokon tud besegíteni. Természetesen, a gyermekét (esetleg gyermekeit) egyedül nevelő nő élete — még ha anyagilag talán valamivel kedvezőbb helyzetbe kerül is mint a férfi —, nem rózsás. Tény viszont, hogy a válni szándékozó nők közül sokan eleinte úgy vélik, hogy a lakáshasználatért, a tartásdíjért, a különböző társadalmi juttatásokért már megéri egyedül is vállalni a gyermeknevelést. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy-másfél év kell ahhoz, hogy a gyermekét egyedül nevelő nő rádöbbenjen: a különböző előnyök ellenére is így jóval nagyobb teher a korábban két fizetésből törlesztett költségek fedezése; nem beszélve arról, hogy a korábban megosztó gyermeknevelési gondok kizárólag az egyik szülőre hárulnak. § Az új irányelv A Családjogi Törvény néhány paragrafusának módosításával néhány hete új irányelvek szabják meg a bontóperi tárgyalások menetét. Várható, hogy az új előírások főképpen a meggondolatlan házaspárokat tartják majd vissza a válás gondolatától — és ennek .eredményeképpen kevesebb gyermek lesz kitéve a bontópert követő megrázkódtatásoknak. Az elvált szülök ugyanis hosszabbrövidebb idő után többnyire rendezik életüket, de a gyermekeknek helyrehozhatatlan törést okoz, ha kikerülnek a megszokott családi kötelékből. Az új irányelv értelmében továbbra is a gyermekek érdeke az elsődleges, mondhatnánk úgy is, hogy kizárólagos szempont. Ennek értelmében egyre inkább teret hódít az a gyakorlat, hogy egyenlő feltételek esetén — tehát ha az apa és az anya egyaránt jó szülő s mindkettőjüknél egyformán vannak meg a gyermek gondozásának kedvező feltételei — már nemcsak az a szemlélet az irányadó, hogy az anyánál kell elhelyezni a gyermeket; hanem annál a szülőnél, amelyik a család egységéhez való őszinte ragaszkodással kifejezésre juttatja a gyermeknevelésre való nagyobb alkalmasságát. Az ilyen esetben tehát megvizsgálják, hogy melyik fél magatartása vezetett a házasélet megromlásához, illetve a bűnrészesség kimondása nélkül egyben annak is utánanéznek, kit terhel a felelősség amiatt, hogy a gyereket már nem tudják közösen nevelni. Mindennek eredményeképpen nemcsak a bontóper (mármint hogy kimondják-e a válást vagy sem), hanem a gyermekelhelyezés kérdése is sokkal kétesélyesebb, mint korábban. § Félretenni a gyűlölködést A Családjogi Törvényt módosító irányelvek alkalmazásától azt várják, hogy nagyobb felelősségre késztesse a válni készülőket. A jogászok és a pszichológusok egy csoportja a közös szülői felügyelet bevezetésének lehetőségét vizsgálja. E törekvés lényege, hogy az egy lakásban maradt volt házastársak közösen gondoskodjanak a gyerekekről — legalábbis addig, amíg valamelyikük nem költözik külön s nem kezd új életet. Tény azonban, hogy amíg az elvált szülők a gyermeklopástól eljutnak a közös gyermeknevelés gondolatáig, addig a mostanihoz képest gyökeres szemléleti változásra van szükség. Manapság nem ritka, hogy a volt házastársak egymás tönkretételére, az új élet lehetőségeinek megcsonkítására törekednek. Fel kell ismerni, hogy a másik fél nem ellenség, sorsa kihat a gyermek életére is. Ehhez azonban egymás iránt sokkal nagyobb tiszteletre és bizalomra van szükség, amit törvénnyel aligha lehet szabályozni. 17
