A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-27 / 22. szám
Hallottukolvastukláttuk HANGLEMEZ Szóljon hangosan az ének Tavaly Magyarországon a férfi pop-énekesek „mezőnyében" a népszerű Soltész Rezső került az élre, s lett az „év pop-énekese". Mi is jól ismerjük őt, hiszen 1980-ban az Opus vállalat gondozásában került kiadásra a „Codex" című angol nyelvű nagylemeze. A felvételen hallható dalokat rövidéletű. Oxigén néven szereplő saját zenekara kísérte. De találkozhattunk Soltész Rezsővel a Magyar Televízió képernyőjén is a Magyar Rádió és Televízió 1981-ben megrendezett táncdalfesztiválja alkalmával is, amikor S. Nagy István szövegére írt saját szerzeményével, a „Szóljon hangosan az ének" című dallal elnyerte a legjobb szólóénekesnek járó fesztivál-dijat és még két másik díjat is. Nem csak ezen a fesztiválon szerepelt sikerrel, hiszen már 1972-ben is harmadik lett a táncdalfesztiválon „Egy viharos éjszakán" című dalával, a drezdai táncdalfesztiválon 1980-ban a közönség díját nyerte el, s több díjat kapott annak a turnénak során is, melyet a múlt évben tett az Egyesült Államokban. Soltész Rezső sikereinek és népszerűségének titka — sokoldalú interpretáló képességén kívül — az, hogy mindig az egyéniségéhez illő dalokból válogatja össze műsorát, , hogy e dalok igen melodikusak, tehát könynyen válnak slágerekké, sikerszámokká, s nem utolsósorban fontos siker-tényező a zenei kíséret kiválasztása, a dalok ötletes hangszerelése, a hangszerszólók funkcionális szerepeltetése is. Mindezt tanúsítja a „Szóljon hangosan az ének" címmel megjelent nagylemeze is, amely tíz dalt tartalmaz, köztük a címadó fesztiválgyöztes dalt. Figyelemreméltó tény, hogy ez a nagylemeze tulajdonképpen Soltész Rezső zeneszerzői profil-lemeze is, hiszen a lemez tíz dala közül hétnek ő maga a zeneszerzője, s ezek közül kettőnek a szövegét is ő írta. Egyébként szövegíró szerzőtársa mindig S. Nagy István, az egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb magyar szövegíró. A lemezen szereplő Soltész-dalok egytől egyig igen jó ritmusú, diszkó-jellegű, igen melodikus dallamok; jól bizonyítják azt a tényt, hogy Soltész Rezső jelenleg a magyar pop-muzsika egyik legnagyobb férfisztárja. Sági Tóth Tibor SZÍNHÁZ Fékek Mondjuk meg rögtön az elején: a Peter Stoličný (librettó), Peter Breiner (zene) és Ján Štrasser (dalszövegek) szerzőhármas Fékek (Brzdy) című új musicalja bizony nem remekmű. A bratislavai Új Színpadon látott előadásnak már a címe is fantáziátlanul suta, de más tekintetben is alig teljesít akár néhányat is a jó színházi produkció törvényszerű követelményei közül. Igaz, a téma önmagában nem érdektelen, és valóban magában hordozza annak lehetőségét, hogy napjaink lépten-nyomon tapasztalható társadalmi visszásságait és emberi gyengéit állítsa pellengérre. Mert például a felelőtlen könnyelműség, a korrupció, az egoizmus, a munkaidő alatti lógás, a „csak-8 elugromvalahová", a fércmunka mind-mind olyan jelenségek, amelyek mielőbbi leküzdése legfontosabb feladatunk egyike! Mindennek tudatában lényegében még az sem kifogásolható különösebben, hogy a szerzők pont egy gépkocsijavító-műhelyt választottak darabjuk cselekményének színhelyéül, hiszen akinek autója van, az tudja: az imént említett társadalmi nyavalyák a szervizekben valóban gyakran tapasztalhatók; bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem csupán ott! Az viszont már sokkal szembetűnőbb hiba — legalábbis színházi értelemben —, hogy a librettót jegyző szerző és a dramaturg mindehhez az idősebbek és a fiatalok konfliktusát, a kispolgári életmód egyéb megnyilvánulásait és két fiatal szerelmének elmaradhatatlannak vélt szálait is beleszőtték a cselekménybe. Mert hiába ez a tematikai ráadás, a színpadról mégis hiányzik a legfontosabb: maga a darab ... Hiába jó a zene és helyenként a versszöveg is, ha a cselekmény váza, azaz a szövegkönyv tárgyalási alapnak is alig alkalmas. A komoly ambíciójú szerző (legalábbis az előadás mentorkodó végkicsengése szerint annak tartható), nem érzékeltette, hogy hősei miért is vannak válságban, miért kiégettek a fiatalok, miért fáradtak, miért cinikusak, ha azok?! A darab minderre nem kérdez rá, s ezzel elmulasztja valódi témájának lehetőségét. Lényegében adottnak tekinti mindazt, ami csak konstrukció, ami csupán az elgondolás szintjén van jelen. így aztán legföljebb az ügyes zenei betéteknek s néhány színész (főképpen Gréta Švercelová, Jozef Benedik, Miskovics László, Karol Čálik és Ivó Heller) átlagosnál jobb játékának tapsolhatunk. De hogy stílszerű maradjak: nincs az a „hálapénz”, amiért ezt az előadást a közepesnél jobbnak, emlékezetesebbnek mondhatnám. , Miklósi Péter KÖNYV Robert Merle: Francia história Bölcs és mértéktartó regény a Francia história, amellyel Merle újólag tanúbizonyságát adja az emberi humánum mély ismeretének és annak a klasszikus írói nagyságának, amellyel ezt maradéktalan, egységes és kristálytiszta értékrenddé tudja értékelni. Technikailag a jellemrajzok árnyaltsága, a témaválasztás, a cselekmény (külső és belső) mesteri levezetése, valamint az ízes nyelvezet (mondhatni ékesszólás) teszik igazán élvezetessé — Görög Lívia nem kevésbé mesteri fordítása révén — új könyvét a magyar olvasó számára. A történet a XVI. századi Franciaországban játszódik, hugenották és pápisták öldöklő harcai közepette, abban a viharos időben, amikor a reformáció eszmevilága igyekszik gyökeret verni, érvényt szerezni az új társadalmi és erkölcsi értékrendnek. Ez adja keretét Pierre de Siorac emberréválásának. A regény valós történeti keretekbe ágyazva taglalja Jean de Siorac lovag, főhősünk apja és Sauveterre fegyvemök, azaz a „testvériség" megtérését a francia-angol háborúból Périgordba, ahol megszerzik Mespech várát és birtokát. Itt kezdődik a nemzeti történelembe ágyazott családtörténet bonyolítása. Ami kint politikai és hatalmi küzdelem, az bent a lélekben gyilkos indulatú, de személyiségformáló és mély emberi tanulságokat érlelő lelkiismereti háború, a lélek és a személyiség egyensúlyáért folytatott könyörtelen harc. A hangsúly mindig a személyiségen van, amely kutat, kételkedik, meggyőződik, így őrizve meg integritását. Merle ezt a könyvét egy folytatásos családregény-történet nyitányának szánja. Ez a vállalkozása arról tanúskodik, hogy a szerző több haszonnal, tanulsággal kecsegtetőnek tartja a visszatekintést, mint a jövőben lehetséges, de annál bizonytalanabb emberi magatartásformák kutatását. Tudatában van azonban annak is, hogy ezzel még nem szűnik meg az előretekintés józan lehetősége, sőt fokozottan érvényes. Hisz hőse is hasonló tanulsággal tekint a jövőbe a regény végén: „Amim lesz s amivé leszek, azt egyes-egyedül önmagámnak köszönhetem majd, ezt tudtam s ezt mondogattam is magamnak éjjel-nappal, igyekezvén egyszersmind a világot megérteni, onnan szemlélve, hol a sors helyemet kijelöli." S e tanulság nem kevés: érdemes lesz kivárni a folytatását. Himmler György Cserépfalvi Imre: Egy könyvkiadó feljegyzései A Cserépfalvi Könyvkiadó könyveivel ma már csak az antikváriumban lehet találkozni. Ez a név valaha nemcsak újdonságot és igényt jelentett az olvasóknak, hanem bátor kiállást is a fasizmus, az elnyomatás és a háború ellen. Egy híján húsz évig működött a kiadó, amelyet szinte a semmiből hozott létre gazdája. Cserépfalvi Imre. Nem szimpla kiadó volt ő, nem az üzleti érdek vezette, hanem a jó és bátor könyvek szeretető, az írók szeretete, a segítökészség. József Attila, Kassák, Radnóti, Illyés és annyi más író barátja volt, ö jelentette meg József Attila: Nagyon fáj című verseskötetét, majd összegyűjtött verseit, de megjelentette 1941-ben Solohov Csendes Donját is. Szabó Zoltán A tardi helyzet című könyvét és annyi más, annak idején nagy port felkavart művet. Bátorságáért meghurcolták, rendőrök verték véresre, megfigyelés alatt tartották, üldözték. A fasiszták elöl bujdosnia kellett, hogy mentse életét. Ő mégis megmaradt annak, aki volt: emberséges embernek. Könyvében, amelyet nagy várakozás után a Gondolat Kiadó jelentetett meg, életét mondja el. Sorsáról ír számadást s ebben a számadásban ott található élet és halál, szenvedés és megpróbáltatás, hit és csalódás. ír gyermekkoráról, párizsi éveiről, József Attilával való találkozásáról, szerzőiről, barátairól, a háborús évekről. E rendhagyó és érdekes-értékes könyvet egyedülálló dokumentumok és a Cserépfalvi kiadványok címjegyzéke egészíti ki. „Az, hogy könyvkiadó lettem, hogy a könyveket megszerettem, hogy a világképem kialakult — írja az idős Cserépfalvi —, abban a József Attilával való találkozásom volt a döntö. Hihetetlen hatást tett rám (...) s az ő hatása mellett még valami; kezembe került egy Táncsics-könyv. A nép nevében. Abban a hangulatban és eszmélésben Táncsics gondolatai döbbenetes hatást tettek rám: hogyan jut el a könyvön keresztül az emberekhez az eszme és gondolat. Attól kezdve foglalkoztatott a könyv, a szöveg ereje, akkor kezdtem hinni abban, hogy könyvekkel a világot meg lehet változtatni." -dénes-Innen'onnan A 24 esztendős Sosztak 'Vies már jelentős hírnévre tett szert I. szimfóniája, operái és színpadi kísérőzenéi révén, amikor érdeklődése a balett felé fordult. A harmincas évek elején alkotott balettjei (Az aranykor. A csavar és A tisztavizű patak) azonban nem arattak túl nagy sikert. A moszkvai Bolsoj Színház vezető koreográfusa, Jurij Grigorovics most mégis színpadra vitte az 1930-ban komponált Az aranykor című balettet. A hatvanas évek cérnavékony manekenje. Twiggy: ma musicalsztár és e négyéves kislány mamája Az NDK-beli Roland Kraus órásmester világhírű. Mesterségét apjához, nagyapjához hasonlóan nagy szakértelemmel végzi. Órásnak tanult a fia is, s most Renáta lányán a sor, hogy a családi hagyományt folytassa.
