A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-05-13 / 20. szám

A HET galériája BERECZ GYULA: JÓKAI MOR SZOBRA (BRONZ, 1937). KOMAROM (KOMÁRNO). FOTÓ: ABSOLON B E u m m m n m a A szobrász tevékenységét befolyásolja és meghatározza a rendelkezésére álló anyag: a fa, a kő, a bronz, amelyhez a motívum negatív formáját gipszbe ké­szíti el, majd kiönti. Újabban gyakran használják a könnyű fajsúlyú epoxidot, amelyet különböző színekkel patináz­­nak. A szobrászat műfaján belül meg­különböztetünk kisplasztikát, plakettet, büsztöt, mellszobrot vagy derékban. térdben vágott és egész alakos kompo­zíciókat, köztéri szobrokat és ez utóbbi válfaját az emlékmü-szobrászatot. A képzőművészeti műfajok közül mindig is a szobrászat volt leginkább függvénye az adott kor gazdaságpoliti­kájának. Az első világháborút kővető időszak gazdasági nehézségei nemigen kedveztek a szobrászat felvirágzásának. S mégis a különböző intézmények, tár­saságok, egyesületek és a magánembe­rek adományából elkészült ennek az időszaknak és az egyetemes szobrá­szatnak is egyik kiemelkedő alkotása Jókai Mór bronzszobra, amelyet a nagy regényíró, mesemondó szülővárosában Komáromban az akkori Kultúrpalota, jelenleg a Dunamenti Múzeum épülete .előtt állítottak fel s lepleztek le 1937- ben. Alkotója Berecz Gyula (Komárom, 1894. okt. 20. — Budapest, 1951, okt. 7.), akinek e monumentális szobor életének fő müve. A talapzatot Berecz Gyula tervei alapján haraszti mészkőből Komáromi Viktor készítette el. Berecz Gyula művészeti tanulmányait Budapesten az Iparművészeti Főiskola ötvös-szakán kezdte Orbán Antal és Simay Imre mellett. Erről az időszakáról így vall:... „Ötvösmunkáimon már ak­kor érezhetők voltak a szobrászi hatá­sok. Előszeretettel alkalmaztam a figu­rális kompozíciókat díszítő elem gya­nánt, míg az ornamentikát főként térki­töltő alapnak használtam. 1923-ban rendezett olaszországi iparművészeti világkiállításon még ötvösművészeti munkákkal vettem részt. A Iparművé­szeti Főiskola az első díjat hozta el onnan, mely alkalommal a szereplő névtelen munkások közt, nekem is ju­tott a koszorú egy leveléből." (Komá­romi Lapok, 1927. április 16.) A Képzőművészeti Főiskolán Rigele Alajos majd Pátzai Pál volt mestere. Hazatérve Komáromba 1925-től kap­csolódott be aktívabban a város képző­művészeti tevékenységébe. Művei sze­repeltek a Jókai Egyesület Szépművé­szeti Osztálya által szervezett összes kiállításon. A Kultúrpalotában két mű­terem működött. Egyikben Nagy Már­tonnal együtt dolgozott. A Jókai Egye­sület vezetősége a fiatal, tehetséges művészeknek ösztöndíjat biztosított néhány hónapra. Elsőként Berecz Gyula és Nagy Márton kapta meg, s Olaszor­szágba utaztak. A reneszánsz művészet harmóniája, mély humanizmusa nagy hatással volt Berecz Gyulára értékítéle­tének, művészi hitvallásának kialakulá­sában, még akkor is ha ekkortájt a barokk mozgalmas formavilága kötötte le figyelmét. Berecz Gyula művészetét dokumen­táló művek közül figyelemre méltók az első világháborúban elhúnytak emlék­művei, amelyek a húszas évek végén és a harmincas évek folyamán készültek. Ilyen a Megyercsen, Udvardon, Keszeg­falun, és Komáromban a Szt. András templomban felállított emlékmű. Ez utóbbit 1931-ben készítette el. Vala­mennyi emlékművén, valamint szülei sírjára megformált női figuráin, amely egyik leglíraibb alkotása — e müvek formai kivitelén a szecesszió tanulsá­gainak nyomait fedezhetjük fel, sőt a realista szemléletmódot is. E művek magukon viselik alkotójuk együttérzé­sét, mély emberi humanizmusát. A fáj­dalmat nagy kifejező gesztusokkal áb­rázolja s így állít emléket az elesett hősöknek, az embernek. Nagy szobrászi egyéniségről tanús­kodnak mellszobrai a negyvenes évek elejéből, amelyeket a városháza számá­ra mintázott meg. E kissé idealizált szobrokban sikerült Berecznek megkö­zelítenie az ábrázolt személyek karakte­rét, amint ezt a Feszty Árpád, Konkoly Tege Miklós és Harmos Károly mell­szobra jelzi. A Harmos portré kivételé­vel valamennyi szobor a Dunamenti Múzeumba került. Berecz Gyula 1948-ig élt Komárom­ban. Később Budapest külvárosában telepedett le. E tehetséges szobrász megélhetését nem önálló szobrászi munkásságával teremtette meg. Művé­szi tevékenysége mégis meghatározó jelentőséggel bír, mégha csak néhány műve maradt is meg az utókor számá­ra, de ezek jelentős müvek, — jelzik a kort, s benne a művészt. FARKAS VERONIKA

Next

/
Thumbnails
Contents