A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-13 / 20. szám
Tudomány-technika A TEMŽE CSIKÓI Harminc éwel ezelőtt a Temze egyike volt a világ legszennyezettebb folyóinak, ma pedig a legtisztább nagyvárosi folyóként emlegetik. Londontól 30 kilométerre kezdődik az a folyószakasz, amelyet már a római megszállás háromszáz éve alatt természetes homokszűrő rendszerrel láttak el, ügyelve kedvelt fürdőik vizének tisztaságára. Ám a középkor nem kímélte a folyót. III. Edward 1357-ben — a korabeli feljegyzések szerint — megjegyezte, hogy a folyópartról elviselhetetlen bűz árad. 1667-ig nem is készítettek a modern szennyvízelveHETVEGI HÁZ SÍK VIDÉKEN t/ /V !v\. Akiknek módjukban áll, településen belül is építhetnek hétvégi házat. A vonatkozó rendelet értelmében az ilyen épület alapterülete legfeljebb 80 m2 lehet. Erre az olyan kisebb települések belterületei alkalmasak, amelyek a hazai urbanizációs besorolás szerint már nem fejleszthetők, hanem üdülési funkciót töltenek be. A mellékelt tervajánlat e feltételekhez igazodik. Az épület alapterülete 66 m2, homlokzata dél felé néz, s a két terasz biztosítja a kedvező üdülési lehetőséget. Az előtérből nyílik a toalett (mosdó, zuhanyozó és WC), a tágas, 21 m2-es nappali, és ugyancsak az előtérből kezelhető a fűtés. A nappaliból nyílik a hálószoba és az ajtónélküli fözőfülke. KURUCZ NÁNDOR zetőkhöz hasonlót — egészen addig a hivatal kereken kétszáz évig őrködött aztán a víz tisztaságán. Ezért egészen a XVIII. századig gazdag fogást kínált a folyó a halászoknak. De 1810-től a vízöblitős vécék elterjedésével — apránként kihaltak az itt élő halfajok, s 1920-ban már hírmondó sem akadt belőlük. 1953-ban kezdődött és húsz évig tartott az a szennyvíztisztítási program, amelynek bevallott célja a folyó élővilágának feltámasztása volt. Ma újra közel száz halfaj népesíti be a Temzét, s visszatértek ide a legkényesebb jószágok, a lazacok, sőt a minden más állatfajnál érzékenyebb tengericsikók is. Egy ilyen példányt a városon belül fogtak ki a biológusok — ez a bizonyíték. Felettébb büszkék a zsákmányra — van is rá okuk. MEGFIATALÍTOTT KÖNYVEK A gyorsan öregedő papírra nyomott könyvek tartósabbá tehetők vákuumos kezeléssel — akár újabb 500 év során sem lesz úrrá rajtuk az enyészet. A XIX. század közepén főként olyan, fából készült, savtartaimú papírt használtak, a könyvek nyomtatására, amely már 25—100 év elteltével töredezni kezd és széthullik. Az amerikai szakemberek új eljárással vákuumkamrában távolítják el a savakat a papírból. A rendelkezésükre bocsátott vákuumkamrában egyszerre ötezer könyvet kezelhetnek. Kiszivattyúzva a levegőt a kamrából és a könyvekből, 400 liter vizet is kivonhatnak az értékes könyvekből. A kezelést követően különleges gáz áramlik a kamrába: behatolva a könyvekbe, közömbösíti a savakat a papírban. Végül kiszívatják a gázt a és újra levegőt bocsátanak a kamrába, a könyvek pedig meghoszszabitott élettartammal visszakerülhetnek a. helyükre, a könyvtárakba. ÖNMAGA TÜKÖRKÉPE Ez a csinos, 14 éves müncheni kislány látszólag éppen olyan, mint sok millió társa: tanul, sportol, játszik, táncol. „Belülről" azonban szinte senkihez sem hasonlít: létfontosságú szervei pontosan az ellenkező oldalon vannak, mint ahol lenniük kellene. Ritkán, de előfordul, hogy valaki a szívét nem bal oldalon, hanem jobb oldalán „hordja" — de a müncheni Petránál nemcsak a szív helyezkedik el az ellenkező oldalon, hanem a többi szerv is: a máj bal oldalon, a lép jobb oldalon, és a vakbél a bal oldalon van. A tüdők és a vesék viszont a helyükön vannak, persze ezekből mindenkinél kettőkettő helyzekedik el szimmetrikusan. Ez a kórkép igen ritka, százezer ember közül egynél ha előfordul. Egy mandulakivétel előtti szokásos EKG-vizsgálatnál derült fény az esetre, arra, hogy a kislánynak a „szíve nincs a helyén". Azóta Petra láncocskát visel a nyakán, amely — baleset esetén — informálja az orvosokat különös testi felépítéséről, és persze vércsoportjáról. IMPOZÁNS HÍD A FJORD FÖLÖTT Nemcsak szerkezete, hanem felépítésének üteme is impozáns: ez az új nyugat-svédországi híd, amely Tjörm szigetét köti össze az anyaországgal és az Askerö fjord felett ível át, tizennégy hónap alatt készült el. A korábbi híd helyén épült, amelynek egyik tartópillérét 1980-ban egy ködös Téli éjszakán „elvitte" a közel harmincezer tonnás Star Clipper norvég szállítóhajó. Gépkocsik sokasága pusztult el a szerencsétlenség során. A 650 méter hosszú új hidat két, 114 méter magas, kettős betonpillér tartja. A híd ‘középső ívének fesztávolsága 366 méter, és 50 méter magasban szeli át az Askerö fjordot — az erre járó legnagyobb hajók is elférnek alatta, maguk a pillérek pedig a szárazföldön állnak — nem történhet tehát a régihez hasonló újabb katasztrófa. A feszített kábelhíd üreges pillérei csúszózsaluzással készültek, belsejükben lépcső és felvonó van. Az úttest 15 méter széles, három forgalmi, valamint külön gyalogos- és kerékpársávokkal. 11 ezer köbméter bevont és 2500 tonna acélt építettek a hídba, amelyhez egy 350 méter hosszú viadukt is csatlakozik. 18
