A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-06 / 19. szám
Hallottuk olvastukláttuk Innen-onnan KÖNYV Két orvosi könyvről Dr. Zajkás Gábor és Gaálné Póda Bernadette „Diétáskönyv" c. munkája abban különbözik az eddig megjelent diétáskönyvektől, hogy nemcsak az egyes diétákat tárgyalja, hanem arról is tájékoztat, hogy melyik élelmiszert milyen gyógyszerrel nem szabad kombinálni. Ez viszont nagy haladás, mert manapság a gyógyszerfogyasztás egyre nagyobb méreteket ölt és a gyógyszerek mellékhatásai is gyarapodnak ezáltal, ennek következtében azonban megnehezül a beteg helyzete. A „Gyógyszerszedés és diéta" c. fejezetben az altatókról, antibiotikumokról, a cukorbaj gyógyszereiről, az étvágycsökkentőkről, a fekélybetegség gyógyszereiről, hashajtókról, láz- és fájdalomcsillapítókról, a fogamzásgátlókról stb. olvashatunk. „A leggyakrabban használt lázcsillapító a szalicil, illetve származékai — olvashatjuk egy helyütt. Tartós szedésük számos nem kívánt mellékhatást (szédülést, fülzúgást) idézhet elő. Ezek a mellékhatások csökkenthetők fehérjében gazdag és szénhidrátokban szegény táplálkozással (több tej, tejtermék, hús és tojás, valamint burgonya és zöldség, főzelék, de kevesebb cukor, édesség, lekvár, kompót, méz, cukros üdítőital és rizs)." Dr. Halász Péter: „Alvás és alvászavarok" című munkájában most könyv alakjában is összefoglalta az alvással és az alvászavarokkal kapcsolatos elméletét, amelyet korábban egy rádiósorozatban már kifejtett. Ha valaki azt gondolja, hogy egész éjjel egyformán alszik, akkor téved. Téved akkor is, ha azt gondolja, hogy egyáltalán nem álmodik és akkor is téved, ha azt gondolja, hogy egész éjjel álmodik. Hogy hogyan is van ez valójában, erre a kérdésre keresi a választ Halász Péter. Habár elsősorban orvosok számára irta könyvét, a laikusok is haszonnal forgathatják, mert áttekintést ad egy olyan témáról, amely mindenkit érdekel. A könyv beszámol az alvásvizsgálatok módszereiről, az éjszakai alvás folyamatáról, az állatok alvásáról, az alvás és a biológiai ritmusok összefüggéseiről, az alvás biológiai szerepéről, az álmodás mechanizmusáról és funkciójáról, az álmok pszichoterápiás felhasználásáról stb. Úgy vélem, mindenki megtalálhatja azt, amire eddig hiába keresett választ, egyebek között arra is, hogy miért álmodik az ember, miért emlékszünk az álmunkra, miért nem. Dr. Nagy Géza KIÁLLÍTÁS Három művész tárlata Divatos szóhasználattal élve akár „családi vállalkozásnak" is nevezhetnénk azt a hármas-tárlatot, amely március utolsó napjaitól látható a Dunamenti Múzeumban, hisz a két Hložník testvér — Zuzana és Peter — mellett Zuzana Hložníková férje, Ľubo Zelina a harmadik kiállító. Persze ennél sokkal többről van szó e tárlat esetében. A „Háborúellenes motívumok" című tárlat ugyanis az ez évben Prágában megrendezésre kerülő béke-világkonferenciát bevezető rendezvénysorozat egyik jelentős dél-szlovákiai eseménye. S a tárlat anyagát látva csak dicsérni lehet a szervezők alkalomhoz méltó választását. A kiállítóterembe lépve alighanem minden látogatónak Ľubo Zelina festményei kötik le a figyelmét, s szerény véleményem szerint az ő monumentális alkotásai adnak meghatározó jelleget a tárlatnak. S a monumentalitást ez esetben nem is csak a képek méreteire vonatkoztatja az ember; ott érzi ezt a képek harsány színkompozíciójában és mindenekelőtt a képek mondanivalójában. A negyvenéves művész alkotásainak központi témája a háború borzalma és iszonyata. Képeit nézve az az érzése támad az embernek, mintha Picasso Guernica-ját látná megannyi mikrorészletére bontva és felnagyítva. Az 1945-ös születésű Peter Hložníknak — bár néhány szénrajza is szerepel a tárlaton — a szobrai dominálnak a kiállítás anyagában. Századunk legborzalmasabb és legkegyetlenebb eseményeire — a második világháborúra, a chilei és a palesztin népirtásra stb. emlékeztetnek figyelmeztetően ezek az alkotások. Hložník „szobrainak szerkezete nem a tömbszerűségre épül. Inkább az áttört, a függőleges és a vízszintes, helyenként rézsútos síkok metszésvonalára építi kompozícióinak súlypontját. A síkokból katonasisakos fejek, szuronyok, puskatusok, ágyúcsövek nyúlnak a térbe. Szemben mindig védtelen emberek meggyötört arcával..." — írja Farkas Veronika művészettörténész. S tán éppen ez a megközelítési mód ad szobrainak a döbbenetén túl bizonyos szépséget és líraiságot. Mert a műveken megjelenített embertelenségen és borzalmakon túl valahol ott érezni a humánum, az emberség lírai szépségét is. S az eddig elmondottak lényegében Zuzana Hložníková linómetszeteire is vonatkoztathatók. A Hložník testvérek közül — bár már ő is kialakította sajátos egyéni stílusát — az ő művészetén érezhető legjobban az édesapa, Vincent Hložník hatása. Németh Gyula HANGLEMEZ NBűvölet A fenti címmel látott napvilágot a közelmúltban a magyar könnyűzene két „nagy öregének", a Martiny-Beamter duónak profillemeze. Beamter Jenő évtizedek óta van jelen a magyar könnyűzenében, mint az ütőhangá5erek, elsősorban a vibrafon virtuóza, „koronázatlan királya". Az új lemez is elsősorban vibrafon-szólóival, virtuóz futamaival gyönyörködteti és bűvöli el a hallgatókat, de a lemez 14 száma közül nem is egyben mint a bongó, a marimba és a harangjáték virtuóza is bemutatkozik. Hangszerének virtuóza a Beamter-Mertiny duó másik tagja, Martiny Lajos is, aki a zongorán kívül két különleges billentyűs hangszer, a tamburo basco piano és a tamburo basco segítségével alakítja ki a duó játékának jellegzetes, fülbemászó, különleges és valóban elbűvölő hangzását. A duó tagjai mint zeneszerzők is bemutatkoznak: Martiny Lajos három szerzeménye (Vibrafonkeringő, Ne félj. Mért ellenkezel) és Beamter Jenő egy szerzeménye (Későre jár) hallható a lemezen. A többi tíz szám az örökzöld melódiák valóságos slágerparádéja. Kitűnő hangszerelésben, a két szólista és a kísérő zenekarok brilliáns előadásában hallhatjuk az Orfeo Negro című Bonfa-számot, Kosma Hulló levelek című ismert szerzeményét, Betti világszámát, a „C'est si bon"-t, a lemez címadó számát, Marchetti Bűvölet című szerzeményét. Porter „I love Paris" című világslágerét, Weil szerzeményét, a Bicska Maxi-t (Mackie Messer), Carmichael „Stardust", Raksin „Laura" és Lecuona „Siboney" című örökzöld világslágereit. A két kitűnő szólistát a Magyar Állami Hangversenyzenekar vonóskara és egy Big Band kíséri. Mindkét zenekar kiváló teljesítményt nyújt, méltó partnerei a két virtuóz szólistának. Sági Tóth Tibor FOLYÓIRAT Mátyás és kora Nemrég emlékeztünk meg Mátyás király születésének 540. évfordulójáról (1443— 1490). Az évforduló kapcsán tartalmas írásokat olvashatunk Hunyadi Mátyásról és koráról a História idei első számában. Pach Zsigmond Pál és Varga István annak ered nyomába, vajon hogyan alakulhatott ki és vált közmondássá a Mátyás igazságosságáról szóló monda. Mátyás a magas műveltségű államférfi fölényes ügyességével és számító erejével győzött az akadályokon. Élete céljának a török kiűzését tartotta Európából. Miután országemésztő törökellenes háborúi, majd pápa- és Habsburg-barát külpolitikája hiábavalónak bizonyult, fogamzik meg benne a gondolat, hogy Magyarországból központi birodalmat teremt. Ekkor kezdődnek nyugati hódításai. Erről ír Mályusz Elemér a „Mátyás, az uralkodó" c. ismertetésében. A dinasztikus érdekek és Mátyás külpolitikája kölcsönös viszonyát elemzi Kari Nehring. Megállapítja, hogy Mátyás csak országa belső rendjének, gazdaságának megteremtése és állandó hadseregének felállítása után (1471) fogott aktív európai külpolitikához. Halála után azonban szilárd államvezetése felborult, a magyar mágnások sikeresen igyekeztek megszabadulni a corvini centralizmustól. Fügedi Erik arra a kérdésre keresi a választ, vajon milyen gazdag lehetett Mátyás. A kérdés felvetése indokolt, megválaszolása ellenben azért is hiányos, mert a magyar kincstár iratait a mohácsi csatát követő időben a török elvitte. Egy nemrég előkerült forrás anyagát ismertetve a szerző megpróbálja felvázolni a magyar királyság gazdagságát. Mátyás neve szorosan összefonódott a reneszánsz kultúrával. Udvarában magyar és külföldi humanista tudósok és művészek fordultak meg, éltek, alkottak. A király könyvtárát csak a vatikáni múlta felül. Az uralkodó szenvedélyes könyvgyűjtő volt, célja pedig minden ismert irodalmi és tudományos mű megszerzése és közhasználatba állítása. S mert a király gazdagsága felzárkózott a fejlett nyugati hatalmak gazdagságához (évi jövedelme 700 ezer forint körül mozgott; az angol királyé ugyanannyi, a spanyolé 800 ezer, a franciáé egymillió), könnyen elképzelhető, hogy a budai könyvtár egyre bővült, gazdagodott. Mátyás halála ennek a folyamatnak is véget vetett, mi több, ajándékozások és kölcsönzések, no meg a török megszállás következtében a híres könyvtár teljesen megsemmisült. Csapodiné Gárdonyi Klára az elveszett korvinák előkerüléséről számol be. Urbán Aladár A képünkön látható kétfejű kígyót az Ukrán Tudományos Akadémia zoológiái intézetének múzeuma kapta Kirgíziából. A tudósok szerint a hüllő az embrionális fejlődési szakaszban fellépő rendellenesség következtében született két fejjel; egyébként minden érzékszerve jól működik, s étvágya nagyobb a kelleténél. Baba a múlt század végéről, feje porcelánból, a teste bőrből készült A bal felső négyes egy kicsit gyanús. 8
