A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-04-29 / 18. szám

Emberi sorsok BOLDOGSÁG­KERESŐK? Hűség vagy hűtlenség a házasságban és a szerelemben — hiába keressük e fogalmak definícióját az Értelmező Szótárban; ám az Etikai Szótár is meglehetősen szűkszavúan határozza meg a házastársi hűséget. „A hűség rendíthetetlen kitartást jelentő erköl­csi tulajdonság — írja a szótár —, amely az egyén állhatatosságában nyilvánul meg azokhoz való viszonyában, akikhez az illetőt a barátság, a szeretet, a házasság köteléke fűzi." E témakörben az egyébként megbízha­tó és precíz Révai Lexikon is inkább csak „bőbeszédű", mint pontos: „A hűség állan­dó tudatos szeretettel való ragaszkodás azokhoz, akikhez kötelezettségeink csatol­nak bennünket. A hűségnek már az őskori eposzokban, például Homérosznál, és ké­sőbb a keresztény középkorban nagy szere­pe volt a — költészetben. Az újkor viszont gyakran gúnnyal illeti a hűséget, s annál erősebb a hűtlenség ecsetelésében." A hűtlenség, már csak az irodalom és a többi művészeti ágazat tanúsága szerint, ugyancsak ősi keletű. Már a kökorszakból is maradt ránk „feljegyzés" a szerelmi hűtlen­ségről és annak megbosszulásáról. A kutatók találtak ugyanis egy olyan ősi sziklarajzot, amelyen az önfeledten ölelkező szerelmesek felé kőbaltájával közeledik a féltékeny fér­fi... A történelmi időkben súlyos bünteté­sek fenyegették a női hűtlenséget: a házas­ságtörő asszonyokat Mózes vagy Drakón törvényei halállal sújtották; ám a különböző feljegyzések jóvoltából a későbbi időkből is sok híres-hírhedt történetet ismerünk a meg­csalt férjek bosszújáról, akik a legválogatot­­tabb halálnemeknek és kínzásoknak vetették alá a házasságtörö asszonyokat. Megkövez­ték, pellengérre állították őket, Lőcsén az * Énekel a gyémánt csiszoló­korong Gyadkovónak, a hatalmas Brjanszk-i erdő­ségben megbúvó kis falunak a nevezetessége az üveggyár, amely fennállásának közel két­száz éve alatt a legkülönbözőbb termékeket bocsátotta ki. Tapasztalatcsere céljából meg­fordultak itt csehszlovák, NDK-beli, bolgár és lengyel szakemberek, hogy ellessék az orosz mesterek tapasztalatait és átadják a saját­jaikat a kristályüveg-készítésben. Az üzemet 1790-ben alapították. Malcev kereskedő itt talált egy olyan helyet, ahol a körzet gazdag kvarchomokban és a kristály­­gyártáshoz nélkülözhetetlen anyagokban. Az idők folyamán a gyár termékei — kristályvá­1500-as években vízbe fojtották, Kassán zsákba varrva elevenen a Hernád vizébe vetették a kikapós feleségeket. A sors iróni ája viszont, hogy a férfiak hűtlenségéről alig-alig esik szó a korabeli törvényekben, szokásjogban. Persze, a nő, a feleség hűségére nagyon is reális gazdasági-társadalmi okok miatt kel­lett felettébb vigyázni. Elvégre nem volt mind­egy, ki örökli a vagyont és a társadalmi rangot: az apa valóságos gyermeke, vagy netalán az asszonyi félrelépéséből származó idegen ... Ha nem is az ókori és a középkori törvények szigorával, de kezdetben a polgári társadalom joga is büntette a házasságtö­rést, mígnem a múlt század végén már csak jogi következmények származtak a hűtlen­ségből. Manapság már a vétkességi bontó­rendszer sincs érvényben, s ily módon a házassági hűségsértés önmagában meg­szűnt abszolút válóok lenni. Hazai joggyakor­latunk elvei szerint az állam ma már lényegé­ben csupán az erőszakos és a gyermek fejlődését veszélyeztető nemi megnyilvánu­lásokat bünteti; a jog egyébként a felek megítélésére bízza, kérik-e a kötelék felbon­tását. Megmaradt viszont az egyéni és nemi kapcsolatok szabályozásának társadalmi fó­ruma, a közvélemény, s az abban kifejezésre jutó etikai normák. Napjainkban a házastársi hűség és a hűt­lenség fogalma alaposan átértékelődött, amiben a fogamzásgátló tabletták elterjedé­sének is nagy szerepe van, hiszen a nők most már nem félve a következményektől, szaba­don dönthetnek partnerkapcsolataik s élet­formájuk dolgában. Az igazsághoz szintén hozzátartozik, hogy a szemléletmód és az etikai normák változásával manapság már tulajdonképpen a társadalom sem várja el a holtomiglan-holtodiglant. Több pszichológus és bírósági orvosszak­értő véleménye szerint a hűség voltaképpen személyiségjegy. Vannak hűséges emberek, akik hűek munkájukhoz, szokásrendszerük­höz, gyermekeikhez, szüleikhez és házastár­sukhoz is. Abszolút hűség — abban az értelemben, hogy a házastársak egész éle­tükben még gondolatban is hűek egymáshoz — alig létezik. Bárkivel előfordulhat, még a legjobb házasságban is, hogy valaki más iránt vonzalmat érez, ám ez még nem minő­sülhet hűtlenségnek. Akkor válik azzá. ha tudatosan, viselkedésszinten is uralkodóvá lesz; ha sajátos háromszög-szituációt vagy egyéb helyzetet teremt, ha valaki érzelmileg és szexuálisan is elfogadja a kihívást... Sokan az alkalmat, a munkahelyen, a társa­ságban feltűnő „harmadikat" okolják saját hűtlenségükért. Pedig csak az ingatag sze­mélyiség számára lehet felmentés a körül­mények alakulása. Ahol a házastársak erő­sen kötődnek egymáshoz, ahol jó a párkap­csolat, ott hiába a kísértés. Úgyszólván tör­vényszerű, hogy a félrelépések hátterében házassági feszültségek, szexuális zavarok vannak, olykor esetleg rejtetten, nem tudato­sodott formában. Ritkán — de sajnos még mindig — előfor­dul, hogy a megcsalt házastárs erős felindu­lásban tettlegességhez folyamodik. A bírói gyakorlat manapság is több olyan gyilkossá­got ismer, amelyet a megcsalt házastárs követett el. Sokkal gyakoribb azonban, hogy a házastársak válással vetnek véget házassá­gi kapcsolatuknak, ha kiderül, hogy férjük, feleségük más partnert talált. Arról pedig nincs statisztikai adat, hogy hány esetben rontja meg a családi harmóniát az egyik vagy másik féi hűtlenkedése, amikor „közös meg­egyezéssel" bontják fel a házasságot. A bíróságok és a házassági tanácsadók ta­pasztalatai alapján napjainkban, különösen a felelőtlenül kötött házasságokban, olykor az egyik fél félrelépését a másik a maga házas­ságon kívüli kapcsolatával kívánja kiegyenlí­teni — éppen a kéznél levő partnerrel „bosz­­szulva meg" a megcsalatást. Egy külföldi tanulmány szerint a hűtlenség a házassági zavarok nyolcvan százalékában szerepel mint ok vagy következmény. Moti­vációként számtalan körülmény léphet föl. zák, világítótestek, dísztárgyak — mind na­gyobb hírnévre tettek szert a világban. Szíve­sen vásárolták az országban és a határokon túl is. Európában, Közép-Ázsiában, a Közel- Keleten mindig vevőre talált a gyadkovói kristály. Az első kitüntetést az 1829-ben megrendezett össz-oroszországi kiállításon kapta az üzem. Az itt szerzett aranyérmet azután sorra követték az újabb és újabb hazai, valamint külföldi kitüntetések. A tulajdonosok — érthetően — igyekeztek a megrendelők kegyeit keresni. Hol úgy, hogy alacsonyra állították a mércét, hol pedig úgy, hogy egészen különleges termékeket állítot­tak elő. Egy azonban mindig változatlan volt: Gyadkovót eredeti kézi munkával készített termékek hagyták el. Az üzem múzeumának kristálygyüjtemé­­nye — csodálatos. Ámulatba ejti a látogatót a művészi leleményesség kimeríthetetlen gaz­dagsága. Megannyi szépség, a színek, a formák, a minták kavalkádja, a kifogyhatat­lan gondolatgazdagság. A bonyolult, csipke­szerű köszörülés, a formagazdagság hű képet ad a gyadkovóiak stílusáról. Abban a mű­helyben, ahol a kristályokat készítik, erős a fény, nagyteljesítményű ventillátorok cserélik a levegőt A fekete szállítószalag komótosan hozza az üvegtesteket. A gyémánt csiszoló­korong épp hogy az üveghez ér, s megszületik az új, áttetsző, szivárványszínekben szikrázó minta. Ötvennégy ember dolgozik Anasztazija Sztyepina komplex brigádjában. — Már a szaktechnikumban alaposan fel­készítik a növendékeket munkájukra — mondja a brigádvezető. — Ennek ellenére még sok időt kell fordítaniuk a tapasztalt mesterek vezetésével arra, hogy ellessék az évszázados szakmai titkokat Ezzel jár maga az alkotó folyamat. Bátorítjuk a dolgozóinkat, hogy sajátítsanak el több műveletet is, legye­nek sokoldalúak. A gyár irodaépületének második emeletén egy külön helyiségben őriznek 352 etalont, a legjobb mintadarabokat A főmérnök, Alekszej Bjelij, dolgozószobá­jában megmutatja azt az oklevelet, amely azt tanúsítja, hogy a gyár elnyerte az UNESCO Arany Merkúr díját, a nemzetközi kereskede­lemben való sikeres együttműködésért. — Termékeinket a világ 23 országa vásá­rolja. Ami pedig a termelés fejlesztését ille­ti... jó példa rá a gyártás automata gépsora. Ezek olyan automata gépsorok, amelyek ’a szó szoros értelmében forradalmasították az Csótó László: Jegyespár f.fehér tus) Például az italozás, a durva bánásmód, az elhidegülés, a megoldatlan, esetleg kilátás­talan lakáshelyzet. Hazánkban, mint a világ nagy részén, a bíróságok nem a hűtlenség tényével, hanem a házassági hűség megsér­tésének következményeivel foglalkoznak. Azt, hogy melyik fél felelős a házasság meg­romlásáért, „csak” a lakásmegosztásnál és a gyermekelhelyezésnél veszik figyelembe. A házastársak házasságon kívüli „boldogság­­kereső” magatartása tehát nem büntetendő — társadalmilag viszont nem helyeselhető. Ezt a szemléletet erősíti meg a Családjogi Törvény április elején életbe lépett módosí­tott változata, amely a hűtlenséget megér­téssel, cinkossággal támogató közvélemény­nyel szemben a családi kör és a házasság értelmét hangsúlyozza; a gyerek vagy a gyer­mekek együttes fölnevelését tartja a házas­felek különös felelősséggel párosuló közös kötelezettségének. iparágat. Régen a kristályok az ősi módszer szerint készültek. Csövön keresztül fújták a munkások az üveget. Az üzemben még most is dolgozik néhány üveghuta. Ezeket azonban már automatika vezérli: a fúvócsöveket spe­ciális vákuumtechnika üzemelteti. Könnyeb­bé vált a fizikai munka, jelentősen megnöve­kedett a termelékenység. A végeredmény azonban itt is a mesterségbeli tudáson múlik. Az új automatizált üzemben a kristálymassza szinte cseppenként jut az automata sajtoló­gépbe, innen pedig hőkezelésre szállítja a futószalag. — Az automata-sor üzembehelyezésével a vállalat évente negyven millió kristálytárgyat készít, vagyis kilencszer többet, mint koráb­ban. Vannak azonban olyan művészi igényű, a mester sajátos kézjegyeit magukon viselő tárgyak, amelyek csak akkor értékesek és szemet gyönyörködtetők, ha kézi munkával készülnek. I. MIHAJLOV (APN) 17

Next

/
Thumbnails
Contents