A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-15 / 16. szám
A Gsemadok életéből A Kazinczy Nyelvművelő Napok résztvevői (Kolár Péter felvétele) MINDANNYIUNK KÖZÖS ÜGYE Évről évre fontos eseménye kulturális életünknek a Kazinczy Nyelvművelő Napok. Az idén a kassai (Košice) Hutník Szálló helyiségben rendezte meg a CSEMADOK Központi Bizottsága, a Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatási Minisztériuma, a Szlovákiai Újságírók Szövetsége Központi Bizottságának Nemzetiségi Sajtóbizottsága és a Kerületi Pedagógiai Intézetek. A kétnapra tervezett műsor felkeltette az érdeklődést, hiszen az anyanyelvűnkkel kapcsolatos témák elevenek, figyelmet érdemlöek voltak, hozzájárultak ismereteink gyarapításához. De vegyük sorra a történteket, s kezdjük azzal, hogy az idei Kazinczy Nyelvművelő Napokra érkező vendégek száma fölülmúlta a várakozást. A Hutník Szálló terme teljesen megtelt, asztal és szék nem is jutott mindenkinek. Fibi Sándor, a Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatási Minisztériuma nemzetiségi osztályának szakelőadója, a CSEMADOK KB nyelvi bizottságának elnöke nyitotta meg a Kazinczy Nyelvművelő Napokat. Üdvözölte az előadókat, a pedagógusokat, az újságírókat, valamennyi jelenlevőt, majd Sidó Zoltán, a CSEMADOK Központi Bizottságának elnöke méltatta szép gondolatokkal az esemény jelentőségét. A kassai magyar oktatási nyelvű általános és gimnázium tanulói is üdvözölték a jelenlévőket, szép szavalatokkal keltettek jó hangulatot az előadásokhoz. Dr. Lőrincze Lajos kandidátus, egyetemi tanár volt a nyelvművelő napok első előadója. Hosszan s mégis végig érdekesen beszélt a magyar nyelv újabb fejleményeivel kapcsolatos nyelvhelyességi kérdésekről. Arról, hogy a nyelv állandóan változik, s hogy ez nyomon követhető szókincsünkben. Számos példával bizonyította ezt, és természetes dolognak tüntette föl. Nyelvében él a nemzet, de ez fordítva is érvényes (nemzetben él a nyelv), hangsúlyozta az óriási témakörről a leglényegesebbeket kiválasztó és felmutató Lőrincze Lajos. Délután a dialektológiai szekcióban dr. Szabó Géza kandidátus az amatőr nyelvjárási gyűjtőmunka módszertani kérdéseiről. Kovács László a köznyelv és a nyelvjárások viszonyáról, a nyelvművelési szekcióban dr. Bencédy József kandidátus a publicisztika stílusproblémáiról, Morvay Gábor pedig a csehszlovákiai sajtóban jelentkező fordítási gondokról tartott előadást. Nem volt a legszerencsésebb a négy fontos előadást egy időpontban megtartani, hiszen például az újságírókat is nagyon érdekelte volna a dialektológiai szekcióban elhangzott két előadás, s a pedagógusok is tudni szerették volna, hányadán állunk az itteni magyar sajtó nyelvhasználatával, s milyen fordítási gondjaink vannak. Magától értetődően az újságírók Bencédy József és Morvay Gábor előadását hallgatták meg, okulni akartak azokból a hibákból, amelyekre az előadók figyelmeztették őket, és mélységesen sajnálják a másik két előadást, mert azokról is sok dicsérő szót hallottak. Bencédy József szavai megnyugta tóan hatottak: Már nincs tájnyelvi jelleg lapjainkban. Az előadó hosszasan foglalkozott szerzők szöveg- és mondatszerkesztésével, valamint szókincsével, s megállapította, hogy a sajtóban megjelent kis közéleti írások érthetőek, szabatosak, a Csehszlovák Sajtóiroda által kiadott anyagok fordításába viszont annál több hiba csúszik be. Morvay Gábor ezt vizsgálta figyelmet érdemlő előadásában. Példák hosszú sorával bizonyította, hogy fordítóinknak, a lapok szerkesztőinek és mindazoknak van mit javítaniuk munkájukon, akik a világos, érthető és magyaros fogalmazásért elsősorban felelősek. Este a Kazinczy Nyelvművelő Napok résztvevői megtekintették Kocsis István: Bolyai estéje című monodrámáját Csendes László előadásában. Másnap a helyes magyar kiejtés országos versenyének döntőjéig eljutott résztvevői mérték össze tudásukat. A végig izgalmas és szoros verseny eredményét dr. Lőrincze Lajos értékelte. Figyelmeztetésképpen a felolvasásról ezt mondotta: „Sajnos, felolvasás maradt!" — Az előadásokat viszont megdicsérte: „Szellemesek és ötletesek voltak!" Dr. Jakab István egyetemi adjunktus, a CSEMADOK KB nyelvi bizottságának titkára hirdette ki az országos verseny döntőjének győzteseit. Első kategória: 1. Tallósi Miklós (Dunaszerdahely — Dunajská Streda), 2. Földes Zsuzsanna (Bratislava), 3. Buklovics Péter (Fámád — Farná). Második kategória: 1. Pulen Csilla (Szepsi — Moldava nad Bodvou), 2. Ádám Éva (Nagykapos — Veľké Kapušany), 3. Vlahi Anita (Érsekújvár — Nové Zámky). Másnap délelőtt még dr. Zalabai Zsigmond tartott előadást a csehszlovákiai magyar költészet nyelvi és stilisztikai problémáiról. Varga Imre egyik hosszabb versének részletét vizsgálta meg tüzetesen. A kétnapos, rendkívül hasznos és tanulságos Kazinczy Nyelvművelő Napok zárórészében Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke okleveleket és ajándéktárgyakat nyújtott át az országos verseny győzteseinek, majd Bencédy József értékes zárszava után Fibi Sándor befejezettnek nyilvánította a számunkra oly fontos és hasznos rendezvénysorozatot. Az előadásokat kísérő vitákból és a helyes magyar kiejtés országos versenyének idei tapasztalataiból kiderült, hogy elsősorban a magyar oktatási nyelvű általános iskolákban emelkedett az oktatási nyelv színvonala, és ez határozottan örvendetes jelenség, dicséretére válik valamennyi pedagógusunknak, akik azon fáradoznak, hogy gyermekeink ismerjék, szeressék és szépen, tisztán beszéljék anyanyelvűnket. A vitában és a záróbeszédben egyebek között az is elhangzott, hogy nyelvünk tisztaságának a védelme közügy, tehát nemcsak az intézményeké, de mindazoké is, akik szivükön viselik anyanyelvűk sorsát. Ehhez adott ösztönző erőt a nagy jelentőségű kétnapos kassai rendezvény. MÁCS JÓZSEF 6
