A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-04-15 / 16. szám

A Gsemadok életéből A Kazinczy Nyelvművelő Napok résztvevői (Kolár Péter felvétele) MINDANNYIUNK KÖZÖS ÜGYE Évről évre fontos eseménye kulturális életünknek a Kazinczy Nyelvművelő Na­pok. Az idén a kassai (Košice) Hutník Szálló helyiségben rendezte meg a CSEMADOK Központi Bizottsága, a Szlovák Szocialista Köztársaság Okta­tási Minisztériuma, a Szlovákiai Újságí­rók Szövetsége Központi Bizottságának Nemzetiségi Sajtóbizottsága és a Kerü­leti Pedagógiai Intézetek. A kétnapra tervezett műsor felkeltette az érdeklő­dést, hiszen az anyanyelvűnkkel kap­csolatos témák elevenek, figyelmet ér­­demlöek voltak, hozzájárultak ismerete­ink gyarapításához. De vegyük sorra a történteket, s kezdjük azzal, hogy az idei Kazinczy Nyelvművelő Napokra ér­kező vendégek száma fölülmúlta a vá­rakozást. A Hutník Szálló terme teljesen megtelt, asztal és szék nem is jutott mindenkinek. Fibi Sándor, a Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatási Minisztériuma nemzetiségi osztályának szakelőadója, a CSEMADOK KB nyelvi bizottságának elnöke nyitotta meg a Kazinczy Nyelv­művelő Napokat. Üdvözölte az előadó­kat, a pedagógusokat, az újságírókat, valamennyi jelenlevőt, majd Sidó Zol­tán, a CSEMADOK Központi Bizottsá­gának elnöke méltatta szép gondola­tokkal az esemény jelentőségét. A kas­sai magyar oktatási nyelvű általános és gimnázium tanulói is üdvözölték a je­lenlévőket, szép szavalatokkal keltettek jó hangulatot az előadásokhoz. Dr. Lőrincze Lajos kandidátus, egye­temi tanár volt a nyelvművelő napok első előadója. Hosszan s mégis végig érdekesen beszélt a magyar nyelv újabb fejleményeivel kapcsolatos nyelvhelyes­ségi kérdésekről. Arról, hogy a nyelv állandóan változik, s hogy ez nyomon követhető szókincsünkben. Számos példával bizonyította ezt, és természe­tes dolognak tüntette föl. Nyelvében él a nemzet, de ez fordítva is érvényes (nemzetben él a nyelv), hangsúlyozta az óriási témakörről a leglényegesebbeket kiválasztó és felmutató Lőrincze Lajos. Délután a dialektológiai szekcióban dr. Szabó Géza kandidátus az amatőr nyelvjárási gyűjtőmunka módszertani kérdéseiről. Kovács László a köznyelv és a nyelvjárások viszonyáról, a nyelv­­művelési szekcióban dr. Bencédy Jó­zsef kandidátus a publicisztika stílus­problémáiról, Morvay Gábor pedig a csehszlovákiai sajtóban jelentkező for­dítási gondokról tartott előadást. Nem volt a legszerencsésebb a négy fontos előadást egy időpontban meg­tartani, hiszen például az újságírókat is nagyon érdekelte volna a dialektológiai szekcióban elhangzott két előadás, s a pedagógusok is tudni szerették volna, hányadán állunk az itteni magyar sajtó nyelvhasználatával, s milyen fordítási gondjaink vannak. Magától értetődően az újságírók Bencédy József és Morvay Gábor előadását hallgatták meg, okulni akartak azokból a hibákból, amelyekre az előadók figyelmeztették őket, és mélységesen sajnálják a másik két elő­adást, mert azokról is sok dicsérő szót hallottak. Bencédy József szavai megnyugta tóan hatottak: Már nincs tájnyelvi jel­leg lapjainkban. Az előadó hosszasan foglalkozott szerzők szöveg- és mon­datszerkesztésével, valamint szókin­csével, s megállapította, hogy a sajtó­ban megjelent kis közéleti írások ért­hetőek, szabatosak, a Csehszlovák Sajtóiroda által kiadott anyagok fordí­tásába viszont annál több hiba csúszik be. Morvay Gábor ezt vizsgálta figyel­met érdemlő előadásában. Példák hosszú sorával bizonyította, hogy for­dítóinknak, a lapok szerkesztőinek és mindazoknak van mit javítaniuk mun­kájukon, akik a világos, érthető és ma­gyaros fogalmazásért elsősorban fele­lősek. Este a Kazinczy Nyelvművelő Napok résztvevői megtekintették Ko­csis István: Bolyai estéje című mono­drámáját Csendes László előadásában. Másnap a helyes magyar kiejtés or­szágos versenyének döntőjéig eljutott résztvevői mérték össze tudásukat. A végig izgalmas és szoros verseny ered­ményét dr. Lőrincze Lajos értékelte. Figyelmeztetésképpen a felolvasásról ezt mondotta: „Sajnos, felolvasás ma­radt!" — Az előadásokat viszont meg­dicsérte: „Szellemesek és ötletesek voltak!" Dr. Jakab István egyetemi ad­junktus, a CSEMADOK KB nyelvi bi­zottságának titkára hirdette ki az or­szágos verseny döntőjének győzteseit. Első kategória: 1. Tallósi Miklós (Du­­naszerdahely — Dunajská Streda), 2. Földes Zsuzsanna (Bratislava), 3. Buk­­lovics Péter (Fámád — Farná). Második kategória: 1. Pulen Csilla (Szepsi — Moldava nad Bodvou), 2. Ádám Éva (Nagykapos — Veľké Kapušany), 3. Vlahi Anita (Érsekújvár — Nové Zám­ky). Másnap délelőtt még dr. Zalabai Zsigmond tartott előadást a csehszlo­vákiai magyar költészet nyelvi és sti­lisztikai problémáiról. Varga Imre egyik hosszabb versének részletét vizsgálta meg tüzetesen. A kétnapos, rendkívül hasznos és tanulságos Kazinczy Nyelvművelő Na­pok zárórészében Sidó Zoltán, a CSE­MADOK KB elnöke okleveleket és ajándéktárgyakat nyújtott át az orszá­gos verseny győzteseinek, majd Ben­cédy József értékes zárszava után Fibi Sándor befejezettnek nyilvánította a számunkra oly fontos és hasznos ren­dezvénysorozatot. Az előadásokat kísérő vitákból és a helyes magyar kiejtés országos verse­nyének idei tapasztalataiból kiderült, hogy elsősorban a magyar oktatási nyelvű általános iskolákban emelke­dett az oktatási nyelv színvonala, és ez határozottan örvendetes jelenség, di­cséretére válik valamennyi pedagógu­sunknak, akik azon fáradoznak, hogy gyermekeink ismerjék, szeressék és szépen, tisztán beszéljék anyanyelvűn­ket. A vitában és a záróbeszédben egye­bek között az is elhangzott, hogy nyel­vünk tisztaságának a védelme közügy, tehát nemcsak az intézményeké, de mindazoké is, akik szivükön viselik anyanyelvűk sorsát. Ehhez adott ösz­tönző erőt a nagy jelentőségű kétna­pos kassai rendezvény. MÁCS JÓZSEF 6

Next

/
Thumbnails
Contents