A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-04-08 / 15. szám

Aki legalább futólag jártas a csehszlovákiai kulturális élet jelentősebb zenei és színházi vonatkozású eseményeiben, az a különböző zenefesztiválok, hangversenyek, könnyűzenei koncertek szervezése, patinás nevű színházi társulatok, népszerű művészegyüttesek, jeles szólisták vagy pop-együttesek meghívásának kapcsán; illetve a hazai művészek határainkon túli vendégszereplésének előkészítése során bizonyosan több ízben találkozott már a Slovkoncert nevével. E sokoldalú tevékenységet folytató és a szlovákiai kulturális élet egyik legfontosabb szervezőjeként ismert művészeti ügynökség felelősségteljes munkájáról érdeklődve kértünk interjút dr. Jozef Mravec igazgatótól.

— Elöljáróban arra kérném, hogy körvonalazza néhány mondatban a fennállásának huszonötödik évfordulóját ünneplő Slovkoncert eszmei-társadalmi küldetését, eddig vég zett tevékenységét!

— Ügynökségünk alapvető fontosságú fel adata, hogy pártunk XVI. kongresszusa, illetve a CSKP KB és az SZLKP KB ideológiai plénumái határozatainak következetes érvényesítésével, a hivatásos művészek műsoraiból gazdag választékot kínáljon Szlovákia i lakosságának. A Slovkoncertnek, a prágai Pragokoncerthez hasonlóan, jogában áll, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson a külföldi előadóművészekkel és koncertirodákkal. Szerteágazó feladataink teljesitése közben tehát abból indulunk ki, hogy ügynökségünk mind a külföldi publikum, mind a hazai közönség előtt a szocialista kultúra népszerűsítését tartja elsődleges kötelességének; ugyanakkor azzal is törődünk, hogy más országok előadóművészeinek legjobbjai is minél nagyobb számban mutatkozhassanak be a hazai közönségnek. Lényegesnek tartom leszögezni, hogy ebben a tekintetben nemcsak az üzleti érdekeket, hanem főképpen művészi szempontokat tartunk szem előtt, de nem tartjuk mellékesnek a politikai nézőpontokat sem. Hasonlóképpen ügynökségünkre hárul a szlovákiai hangversenyélet fejlesztésének és a zenekultúra népszerűsítésének feladata. Különösen a zenefesztiválok szervezése jelent komoly felelősséget. Sokrétű teendőinket a gyakorlatban csupán úgy tudjuk ellátni, hogy a Slovkoncert egyben amolyan dramaturgiai s műsorszerkesztési műhelynek is számít. Irodáinkban nemcsak a könnyűzene műfajában tevékenykedő hivatásos énekesek és együttesek menedzselésének, dramaturgiai irányításának szálai összpontosulnak, hanem a komolyzenei hangversenyprogramok vagy a szórakoztató jellegű vidám műsorok összeállításában szintén részt veszünk. E programokat aztán kerületi központjaink révén kínáljuk a szlovákiai, de részben a csehországi érdeklődőknek is. Ugyancsak mi kivitelezzük a népi együttesek vagy a színházi társulatok kölcsönös cserelátogatásait. Természetesen, e szerteágazó feladatkör sok-sok probléma és szervezési gond elé állít bennünket. Egyben azonban arra is kötelez, hogy mindennapi munkánkban, figyelembe véve társadalmunk művelődéspolitikai elveit, a menedzselés korszerű tonnáival élve külföldi partnereinkkel szemben is fenntartsuk a versenyképesség igényét.

— Az utcákon ötletes falragaszok hirdetik, hogy huszonöt évvel ezelőtt alakult meg a Slovkoncert E jubileum jó alkalom arra, hogy afelől érdeklődjem: tulajdonképpen hogyan jött létre ez az ügynökség?

— Ma ismert formájában a hatvanas évek legvégén, a szövetségi államforma létrejöttével egy időben alakult meg, és azóta valóban jelentős, nagy gyakoriati befolyással és nemzetközi tekintéllyel bíró művészeti ügynökséggé fejlődött. Elődje a Koncert és Színház

PÁRBESZÉD

dr. Jozef Mraveccel, a Slovkoncert igazgatójával

• egy negyed évszázad eredményeiről és tapasztalatairól • a külföldi vendégművészek meghívásának, szerződtetésének gondjairól • a vidéki kulturális élet szervezésének árny- és fényoldalairól, a közönségnevelés felelősségéről • a CSEMADOK és a Slovkoncert együttműködéséről

Iroda volt, amely azonban szinte kizárólagosan belföldi jogkörrel bírt, míg a külföldi kapcsolatok zöme a Pragokoncertben összpontosult. Ennek, érthetően, számos hátránya volt, hiszen ez az egyébként rugalmas ügynökség minden igyekezete ellenére sem tudott állandó és főképpen közvetlen kapcsolatban állni a szlovákiai előadóművészekkel, zenekarokkal, vagy a járási művelődési központok és a vidéki kultúrházak dolgozóival. Féligazság lenne azonban elhallgatni, hogy a műsorkínálat belföldi megrendelőinek hálózatát még a valamikori Koncert és Színház Iroda építette ki, így a Slovkoncertnek volt mire alapoznia saját tevékenységét.

— A Slovkoncert manapság a művészi igénynyel összeállított programok valóban bő skáláját kínálja. Hallhatnánk-e valamit a műsorszerkesztés „kulisszatitkairól"?

— Gondolom, kevesen sejtik, hogy jelenleg mintegy harminc szlovákiai városban tartanak rendszeresen, előzetes dramaturgiai terv szerint összeállított hangverseny-sorozatokat, harmincöt-negyven további kisvárosban vagy nagyközségben p>edig alkalomszerűen rendeznek koncerteket. E rendezvények színhelyéül többnyire a művelődési otthon, esetleg a szakszervezetek háza szolgál, de gyakorta vannak komolyzenei rendezvények az ifjúsági és szövetkezeti klubokban is. Különösen az őszi és a tavaszi hónapokban, a Bratislava! Zeneit Ünnepek, a Prágai Tavasz és más zenefesztiválok kapcsán élénkül meg országszerte a koncertélet. A fürdővárosokban rendezett hangversenyek szintén nagyon népszerűek, ami jelentősen hozzájárul a hazai és külföldi vendégek által látogatott gyógyfürdőhelyek sajátos hangulatának megteremtéséhez. Természetesen, a táncdalénekesek és a könnyűzenét játszó hivatásos együttesek fellépéseit is a mi ügynökségünk szervezi. Érdekességként hadd áruljam el, hogy a pop-muzsika műfajában évente mintegy másfél ezer koncertet rendezünk, ebből mintegy ezret tesz ki a szlovákiai énekesek és együttesek szerepeltetése.

— Ehhez a szerteágazó tevékenységhez, mind a komoly zene, mind a könnyű műfaj tárgykörében, az előadóművészek népes táborára van szükség. Valószínű, hogy az időpontok és a „nevek" egyeztetése csak rugalmas, de legfőképpen széles körű hazai és nemzetközi egyeztetés révén lehetséges.. .

— Élénk, a hosszúlejáratú tervezés révén zökkenőmentesen lebonyolítható együttműködésünk van a szocialista országok művészeti ügynökségeivel. Zenei életünk gyakori vendégei a szovjet művészek, akiket a Goszkoncert révén tudunk meghívni hazánkba. Ilymódon került sor olyan művészegyéniségek szlovákiai hangversenyeire, mint David és Igor Ojsztrah, Szvjatoszlav Richter, Leonyid Kogan, Alla Pugacseva, Jeleňa Obrazcova és mások vendégszereplésére.

— Nehéz feladatot jelent manapság egy-egy külföldi művészegyéniség szerződtetése ?

— Ez esetenként változik. Lényegében azonban elmondható, hogy a szocialista országok koncertirodáinak összmunkája előzetesen megbeszélt, aláírásokkal hitelesített távlati egyezmények keretében történik. Lehetőségeinkhez mérten a nyugati országokból vagy a világ fejlődő államaiból származó művészek meghívására is törekszünk; de őszintén el kell mondani azt is, hogy ebben a tekintetben gazdasági lehetőségeinket és fizetőképességünket szintén figyelembe kell venni. A mennyiségi szempontok helyett ezért elsősorban a minőségi szempontokra kell tekintettel lennünk, mert indokolt esetben, azaz egy-egy valóban jeles egyéniség esetében, szocialista hazánk művelődéspolitikai célkitűzéseivel összhangban, mindig elő tudjuk teremteni a meghíváshoz szükséges anyagi fedezetet. Jó bizonyítéka ennek például a Bratislavai Zenei Ünnepek hangversenysorozata, ahol évről évre a nagyszerű előadóművészek egész sora szerepel. Sőt nemcsak Bratislavában, hanem Szlovákia több más városában is koncerteznek.

— A dramaturgiai vagy személyi feltételek biztosítása csupán a koncertélet szervezésének egyik oldalát érinti. Nem kevésbé fontos a hangversenyek társadalmi visszhangja. Milyennek tartja hát együttműködésüket műsorajánlataik fő „megrendelőivel": az üzemi klubokkal és művelődési otthonokkal?

— Ne haragudjon, de e kérdés felvetésével darázsfészekbe nyúlt, hiszen a művész, az ügynökség és a rendezőség háromszöge valóban gyakorta vitatott téma! Véleményem szerint azonban kinek-kinek a saját posztján kell maradéktalanul helytállnia, mert egy-egy hangverseny, alkalomról alkalomra, olyan esemény, ahol egyik „részleg" mulasztása sem pótolható másvalaki jóindulatával. Mert legyen bármennyire is jónevü a pódiumra lépő művész, legyen bármennyire tökéletes az ügynökség részéről vállalt szervezés, az est sikere nem lehet teljes, ha a hangverseny rendezősége nem áll feladata magaslatán. Sajnos, sokszor bizony olyan banálisnak tűnő dolgok miatt

marad el a remélt művészi siker vagy annak közönségvisszhangja, mint a fűtetlen helyiség, a lehangolt zongora, a csikorgó székeken fegyelmezetlenkedő publikum. Igaz, számos olyan kultúrházat említhetnék, ahol minden alkalommal kiváló feltételeket biztosítva, ritka eseményként értékelve várják a hangversenyt; de szép számmal vannak olyan városok meg községek, ahol, képletesen mondva, a felületesség és a nemtörődömség bizony kiütéses győzelmet arat a művészi élmény fölött. Sokévi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a rendezőség részéről megnyilvánuló felelősségtudatnak és a megfelelő egyéni hozzáállásnak, a hangversenyek sajátos légkörének megteremtésében. pótolhatatlan szerep jut.

— Valószínű, hogy a koncertek sikere a közönség befogadási „szintjén" is múlik. Vajon tesz-e valamit a Slovkoncert az ifjúság zenei nevelésének érdekében?

— E kérdés megoldása elsősorban az általános iskolák zenei és esztétikai nevelésének tárgykörébe tartozik, elvégre ügynökségünk nem oktatásügyi, hanem kulturális intézmény. Ennek ellenére, szervezeti szabályzatunk erre vonatkoztatható pontjainak értelmében, két titkárságunk is működik ebben a tárgykörben: az egyik az iskolásoknak szánt, évente mintegy 1400 koncertet jelentő nevelői hangverseny szervezésével foglalkozik, egy másik titkárságunk viszont a szlovákiai városokban működő zenebarátok körének munkáját irányítja.

— A Slovkoncert műsorai iránt a kulturális szövetségek, közöttük a CSEMADOK is gyakorta érdeklődik. Szólhatna néhány szót ez irányú kapcsolataikról?

— Kölcsönös együttműködésünk az utóbbi időszakban jobb és rugalmasabb lett. Ennek eredményeképpen sikerült például megszüntetni a magyarországi művészek meghívásában korábban tapasztalható alkalomszerűséget, ami néhány esztendeje bizony — az előre letárgyalt csereegyezmények egyensúlyának felbillentéséve! — eléggé sok gondot okozott ügynökségünknek. Ma már tervszerűbben és az általunk ajánlott műsorok minőségéért is komolyabb kezességet vállalva tudjuk támogatni a CSEMADOK központi vagy járási rendezvényeit, feltéve, ha az erre vonatkozó igények időben tudomásunkra jutnak. Manapság már szinte lehetetlenség szlovákiai vendégszereplésre kapni valakit, ha a meghívására és szerződtetésére alig néhány hét áll rendelkezésünkre. Meggyőződésem, hogy a jelenleginél is körültekintőbb műsorszerkesztés, a még átgondoltabb tervezés a CSEMADOK-kal kiépített jó kapcsolatainkat a jövőben még problémamentesebbé' teheti.

— Vajon mit tesz a Slovkoncert az amatőr művészek felkarolása, profikká érlelése érdekében ?

— Ügynökségünk a hivatásos előadóművészek menedzselésével van megbízva, de az amatőr művészek fejlődésének támogatását is kötelességünknek tartjuk. Például az amatőr táncdalénekesek nevesebb fesztiváljaira rendszeresen megfigyelőket küldünk. A legtehetségesebbeket rostavizsgákra hívjuk, aki itt megállja a helyét, azt foglalkoztatni próbáljuk.

— A Melódiára, a hazai magyar táncdalénekesek országos fesztiváljára is elfogadnának egy meghívást?

— Természetesen! Elsősorban megfigyelőkként, mert a szlovák amatörfesztiválokhoz hasonlóan, a Csehszlovákiában élő magyar lakosság körében is szívesen keressük a fiatal tehetségeket.

MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György

15